1956 nagyasszonya még egyszer belerúgott Pruck Pálba

  • narancs.hu
  • 2016. november 7.

Narancsblog

Schmidt Mária visszautasíthatatlan ajánlata.

„Készen állok arra, hogy személyesen találkozzam Önnel és megbeszéljük, hogy miképpen tehetünk közösen azért, hogy 1956 emlékét ápoljuk és megadjuk minden akkori hősnek és áldozatnak az őt megillető tiszteletet! Rendelkezésére állok abban is, hogy ezt a kérdést megnyugtató módon tisztázzuk, és a lezárás után a közvéleményt tájékoztassuk!” – írja Schmidt Mária hosszúra nyúlt nyílt levele végén Pruck Pál lányának, akit pár napja egyszer már sikerült otromba módon megsértenie.

Ha valaki csak ezt olvassa Schmidt leveléből, még akár bocsánatkérésnek is vélheti e megnyilvánulást, de szó sincs erről.

false

 

Fotó: MTI – Balogh Zoltán

Schmidt tulajdonképpen másodszor is belerúg Pruck Pál emlékébe, hiszen a levélben – immár szofisztikáltabban, ámde egyértelműen – újból azt juttatja kifejezésre, hogy Pruck Pál lánya téved (hazudik?), hiszen nem az édesapja van a képen, hanem továbbra is Dózsa László.

Schmidt most eltekint attól, hogy előálljon a szerinte cáfolhatatlan bizonyítékkal (mert Dózsa László azt mondta), helyette inkább arról próbálja meggyőzni Pruck lányát, hogy azért téved, mert Pruck Pál ’56-os szereplését

  1. a szocialista propagandatermékekben tett nyilatkozatain kívül semmilyen tény nem támasztja alá;
  2. semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre a fotóaláíráson kívül;
  3. senkinek a visszaemlékezésében nem szerepel;
  4. 56 után büntetést nem kapott;
  5. nem szerepel a megtorlás áldozatai között;
  6. inkább a forradalmi felfordulást érdekesnek találó, „balhés” kamaszként sodródott bele az utcai eseményekbe.

Nos, Schmidt szerint ezek a dolgok egyértelművé teszik, hogy nem lehet Pruck Pál a képen, és különben is – írja – „az elmúlt huszonhat évben sem Ön, sem családtagjai nem jelentkeztek, hogy elmondják, mit tudnak vagy vélnek a kép keletkezéséről. A kép számtalanszor szerepelt kiadványokban, kiállításokon, Önök sokszor elmondhatták volna, hogy Pruck Pált vélik rajta felfedezni. Ha ezt megtették volna, most talán előrébb lennénk”.

 

E kioktatás után el nem tudjuk képzelni, hogy mégis miből gondolja Schmidt Mária, hogy a személyes találkozót követően „a kérdést megnyugtató módon tisztázni tudnák”?

Talán a „személyes varázsában” bízik, ha élőszóban mondja el ugyanezt, akkor Pruck Pál lánya leborul előtte, visszateszi a tárcájába édesapja fiatalkori képeit és kijelenti, a képen látható fiú bizonyosan az ifjú Dózsa László?

Most komolyan, miféle ajánlat lehet, amit csak személyesen közölhet Schmidt az asszonnyal?

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.