A diákok nem hagyják magukat megfélemlíteni, nem maradnak otthon, holnap megint tüntetnek

  • - gm -
  • 2018. február 22.

Narancsblog

Amit a diáktüntetőkkel művelt a hatalom az elmúlt hetekben, pontosan megmutatja a rendszer lényegét.

Amikor január közepén utcára vonultak a diákok, hogy egy jobb oktatási rendszerért demonstráljanak, valójában csupán egyetlen dolgot kértek a kormánytól: hallgassák meg végre őket. Voltak persze követeléseik, de ma már az is nagy szónak számított volna, ha a kormány hajlandó érdemben tárgyalni egy független, alulról szerveződő szervezettel, melynek tagjai annyit szeretnének elérni, hogy normális körülmények között tudjanak tanulni.

A kormány válasza valahogy úgy szólt, hogy maradjatok csöndben, mert járhattok még rosszabbul is. Majd a következő napokban (illetve már a tüntetés előtt is) a kormány és a kormányhoz nagyon közeli sajtótermékek egymásra licitálva igyekezték bizonyítani a fenti tételt. A szokásos ügymenet kiegészült személyeskedéssel, és a diáktüntetők egyszerre lettek Soros György és Martin Schulz emberei, akik a hatalom megragadására törekednek, miközben csak videójátékozni akarnak, tanulni még véletlenül sem. A hadjárat különösen undorító pillanata volt, amikor az Echo Tv-ben a riporter perceken keresztül próbálta megalázni a diákok szóvivőjét. De az sem volt szebb, amikor Lázár János bejelentette, hogy vannak a fiataloknak „komolyan veendő” követeléseik, viszont ő talált „zagyvaságokat” is, majd sietett is hozzátenni, hogy Orbán Viktor nem vállalja a diákok által kezdeményezett vitát.

Diákok tüntetnek az Alkotmány utcában

Diákok tüntetnek az Alkotmány utcában

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A rendszer, amiben a diáknak kuss a neve. De mindenki másnak is

Mindezeket csak azért volt érdemes számba venni, mivel elég jól mutatják, hogy a kormány egy kicsit sem akar engedni, inkább erőből nekimegy tizenéveseknek, csak nehogy elérjék a követeléseiket. Azért is rémisztő ez, mert amúgy a diákok 12+1 pontja egyetlen ördögtől való követelést sem tartalmaz. Azt kérik többek között, hogy ne növeljék a tanév hosszát, legyen újra szabad a tankönyvválasztás, ne legyen kötelező a botrányos szakmai érettségi, és támogassák felvételi többletpontokkal a diákok tudományos sikereit. Ezek olyan kérések, amelyeket máshol nem is kellene kérni, itt meg azt kapják az arcukba a diákok, hogy ne ugráljatok, mert problémák lesznek.

Persze, hülyeség lenne naivnak lenni. Amit a kormány az elmúlt hetekben művelt a diáktüntetőkkel, elsősorban nem is nekik szólt, hanem mindenkinek, aki azon gondolkodik, hogy kiálljon magáért. A csúsztatásokkal operáló propagandacikkek, az emberkedő riporter és a zagyvaságokat emlegető Lázár nekik üzenték meg, hogy jobb lesz, ha otthon maradtok, és magatokban zsörtölődtök, mert belőletek is percek alatt lehet kipécézett célszemély.

Mindezek ellenére mégiscsak megnyugtató, hogy a diákok nem vonultak háttérbe, hanem újabb tüntetést szerveztek holnapra. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy előre lássuk: a kormány a holnapi demonstráció után is ugyanúgy ignorálni fog mindenféle követelést, ahogy tette azt eddig is. Viszont fiatalok százai, ezrei üzenik azt, hogy tojnak a hülye fenyegetésekre, a mindenhonnan áradó megfélemlítésre, és ugyanúgy kimennek az utcára. És ez a nem túl fényes jövő szempontjából azért mégis biztató.

A Parlament elé vonulnak a diákok, az egész országot várják maguk mellé

A magyar néphez fordulnak. A magyar kormány semmibe vette a diákok kéréseit, a miniszterelnök nem állt velük szóba, úgyhogy „a döntéshozókénál magasabb szint képviselőihez, a magyar néphez” fordulnak: február 23-án fél 6-kor a Deák térről a Parlament elé vonulnak. Az eseményt a Diákparlament szervezi. Jelszavuk: „váltsunk rendszert közösen az oktatásban!”

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.