Már elege van abból, hogy mindenki a magyarokat szidja?

  • narancsblog
  • 2015. szeptember 27.

Narancsblog

Nem szereti, hogy Európa vezető politikusai, nagy világlapok vagy a facebookos ismerősei lenácizzák? Akkor van egy jó hírünk.

Nemcsak az osztrák kancellár és a román miniszterelnök, de többek között a New York Times, a Human Rights Watch, a Helsinki Bizottság vagy éppen Fröhlich Róbert főrabbi is a vészkorszakra emlékeztető jeleneteket vélt látni Magyarországon (ahogyan ez a Magyar Idők szorgalmas gyűjtéséből kiderül). De ez csak a jéghegy csúcsa, ennél visszafogottabb, de azért nagyon súlyos kritikákat tényleg szakmányban kap a magyar kormány. A kormányfői vagy miniszteri szintű bírálatokat leginkább Szijjártó miniszter hivatott kezelni, aki tegnapi közleményében például azt követelte a horvát kormányfőtől, hogy „fejezze be Magyarország és a magyar emberek szidalmazását”.

És éppen ez az a pont, ahol tudnunk kellene különbséget tenni.

A göteborgi könyvvásáron a magyar díszvendégséget bíráló külföldi írók és aktivisták sokak felháborodását váltották ki, ahogy az „utca emberét” megszólító riportokban, a közvélemény-kutatásokban és a mezei Facebook-bejegyzésekben is visszatérő elem, hogy az egyszeri ember kiakad, amiért „Magyarországot lenácizzák”, vagy mert „már megint a magyarokat bántják”.

De van egy jó hírünk: Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral.

Minden ellenkező irányú híreszteléssel szemben – tesszük hozzá, hiszen az orbáni retorika egyik kulcsmozzanata, hogy magát azonosítja az országgal és a néppel. Ez a taktika már akkor is szembetűnő volt, amikor a különböző uniós szervek vagy tisztségviselők bírálták a magyar kormány politikáját, és ezt maga Orbán és az egész fideszes propagandagépezet úgy fordította le, hogy Magyarországot támadják. Vagy egy másik kirívó példa: amikor meg McCain szenátor azzal vádolta Orbánt, hogy felszámolja a fékek és egyensúlyok rendszerét, a miniszterelnök azonnal figyelmeztetett, hogy „Magyarország nemzeti függetlensége támadás alatt áll”. És a menekültválság kialakulása óta is folyamatosan „magyar álláspontról” beszél, meg olyanokat mond, hogy „mi, magyarok erről azt gondoljuk…”. Itt sokszor kimondottan a hazug nemzeti konzultációról beszél, vagy a közvélemény-kutatások egyes kérdéseiről, máskor pedig a kormánya álláspontjáról. De ezek egyike sem egyenlő "a" magyarsággal vagy Magyarország lakosaival.

Most talán még sötétebb helynek látszik ez a kis ország, kívülről is, és sokszor hisztérikus reakciókat vált ki a kormány embertelen politikája és szélsőjobboldali retorikája, de ettől még nem szabad elfogadnunk Orbán nagy hazugságát.

Nem, Orbán Viktor nem mi vagyunk, aki őt támadja, az nem minket támad, és a tetteiért nem nekünk kell szégyenkezni.

De abban, hogy ilyen kormányunk van, nekünk is van felelősségünk.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.