Nagy ötlet kormányzati hátszéllel: apa nem játszótérre, moziba, színházba viszi a kölköt, hanem a melóhelyére…

  • narancs.hu
  • 2018. június 17.

Narancsblog

Mert a magyarnak első a férfierény.

„Az állam feladata, hogy elősegítse a család és munka közti egyensúly kialakítását” – mondta Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1-en

apák napja alkalmából,

ami elsőre komcsi vircsaftnak tűnik annak ellenére is, hogy az apák napját nem a Szovjetunióban találták ki, épp ellenkezőleg, Amerikában. Csakhogy ez a „család és munka közti egyensúly állami feladattá emelése” már inkább olyan, mint egy bővebben ki nem fejtett Lenin-idézet. Mert ahogy Vlagyimir Iljics, úgy Beneda Attila sem tudott semmit mondani arról, hogy mégis hogyan képzelné el ebben az állami beavatkozást. Tényleg, hogyan? Megmondanák, hogy mindenki menjen haza családi életet élni? Előírnák, hogy a munkáltató köteles ellenőrizni a dolgozót, hogy fájront után nem a kocsmába, túlórába vagy csak egyszerűen világgá megy? Vagy talán beleírnák az alaptörvénybe, hogy nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás? Az lenne az igazi, akkor még

Nagy Ferót is megkínálhatnák

egy nótafarügyezésért felelős helyettes államtitkári poszttal.

Persze ne higgyük, hogy Beneda f. h. államtitkár azon a szinten lenne, hogy ilyen vagy egyáltalán bármilyen ötletei volnának, hiszen akkor nem ülhetne ott, ahol.

És mivel a riporternek már régóta eszébe nem jut, hogy kérdezzen is egy ekkora embertől, Beneda Attila azzal az egyvalamivel jöhet elő, amit álmából fölébresztve is képes elmondani: „A kormányzat erőfeszítései nyomán a 2010. évi 11,3 százalékról 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, az ingyenes tankönyvellátás immár 10 iskolai évfolyamra terjed ki, a családi támogatások pedig az apa igényeire is igyekeznek tekintettel lenni, ennek köszönhetően az apa minden családtámogatást igénybe vehet.”

Még szerencse, hogy miután a helyettes államtitkárnak lemerült az akkuja, az ún. civil szféra képviselője is szót kapott a műsorban (a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében). Ez azt jelentette, hogy egy bizonyos Bedő Imre, aki a híres

Férfiak Klubjának alapítója,

beszámolhatott arról az apák napi kezdeményezésükről, mely a „Vállvetve apával” címet kapta, és az a lényege, hogy kijárják a munkáltatóknál, hogy tegyék lehetővé dolgozóiknak, hogy az apák napját követő hétfőn – június harmadik vasárnapját követően – bevihessék gyermekeiket a munkahelyükre. Persze nem azért, mert a nyári szünet kezdete miatt nincs hova vinni, hanem azért, hogy „a gyerekek megismerhessék édesapjuk munkáját”.

Az MTI műsorról szőtt tudósítása szerint Bedő mindezt azzal indokolta, hogy „fontos a férfierények gyakorlása, amibe beletartozik a gyerekhez való kötődés elmélyítése, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez javítja a gyerekek iskolai, később a munkahelyi teljesítményét, és leendő családjuk összetartó erejét”. Vagyis, ha az apa nem játszótérre, moziba, színházba viszi a kölköt, hanem a melóhelyére,

az ám a férfierény,

attól mélyül csak igazán a kapcsolatuk, attól javul a gyerek iskolai teljesítménye. Ebben persze lehet valami, hiszen a gyerek legalább tapasztalati úton is rádöbbenhet arra, hogy mit nem akar soha az életben.

Persze valószínűleg nem ez lesz oka annak, hogy minisztérium minden bizonnyal jelentős összeggel fogja támogatni a Férfiak Klubjának fantasztikus kezdeményezését, meg úgy általában ezt az egész apák napi vircsaftot.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.