"Olvasói levelek" - Szabad értelmezés

  • *
  • 2008. május 15.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2008. április 17. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2008.
május 1.

Kedves MaNcs!

Halmai Gábor "budapesti lakos", 2007. április 17-i cikkemet kifogásolva úgy vélte, hogy a BRFK akkor járt volna el jogellenesen, ha betartatta volna a gyülekezési törvénynek (Gytv.) a demonstráció megkezdése előtt legalább három nappal korábban történő bejelentésére vonatkozó, jelenleg is hatályos előírását. Cikkemnek éppen az volt a lényege, hogy rávilágítsak: a BRFK-nak semmilyen körülmények között nincs módja felülbírálni egy hatályos törvényt. Még akkor sem, ha az Emberi Jogok Bírósága egy konkrét ügyben jogellenesnek minősítette a BRFK törvénytisztelő fellépését. Még akkor sem, ha Magyarország e bíróság minden olyan ítéletét kötelezőnek tekinti magára nézve, amelyben félként szerepel. Az Emberi jogok európai egyezményét nem a BRFK-nak, hanem a parlamentnek kellene betartania, oly módon, hogy ehhez igazítja a hatályos magyar jogszabályt. Amíg ezt nem teszi, valóban megszeg egy általa ratifikált nemzetközi egyezményt.

Nem igazán érem, hogy mit várhatna el Halmai Gábor, vagy bárki más a BRFK-tól a Gytv.-vel kapcsolatban egy spontán demonstráció kapcsán, ha a bejelentési kötelezettség megszegése jogkövető magatartásnak minősülne? Ebben az esetben nemcsak a demonstráció idejét, napirendjét, helyszínét nem kellene a továbbiakban a rendőrség tudomására hozni, hanem a szervező nevét és címét sem, így a "spontán" rendezvényen történő esetleges jogsértésért és károkozásért senkit nem lehetne felelőssé tenni. Mi szükség lenne akkor a Gytv.-re? Afelől ugyanis ne legyen Halmai Gábornak kétsége: ha neki volna igaza, az érintettek gyorsan tanulnának, s a továbbiakban minden demonstrációjukat egy órával annak megkezdése előtt úgy jelentenék be a BRFK-n, hogy "most értesültünk arról, hogyÉ", így annak spontaneitásához kétség sem férhetne. Ha a BRFK mint jogalkalmazó eltérhetne a törvény betűjétől, gyakorlatilag szabad kezet kaphatna abban, kinek engedi és kinek nem, hogy éljen a gyülekezési jogával. Eddig is gyakran értelmezte kreatívan a törvényt, mi lenne ezután? Nagyra értékelem Halmai Gábor alkotmányjogászi tevékenységét, s az Országos Választási Bizottságban játszott szerepét. Éppen ezért lepett meg a személyes jelenléte a Hollán Ernő utcai, nemzetközi jogi szempontból vélhetőleg korrekt, tartalmát tekintve általam kifejezetten támogatott, de Magyarországon - akkor - tételesen törvényellenesnek minősülő rendezvényen. Ezzel a gesztusával az OBV prominens képviselője ugyanis támadási felületet kínál a kreatív "magyarvédőknek", módot adva nekik az OBV mint intézmény lejáratására az elkövetkező választások során.

Félix Péter

újságíró, emberjogi aktivista

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.