A söpredék, aki köztünk van

publikálva
1997/15. (04. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ki akar a Metész-vezetőkkel háborúzni? Senki normális, az önjelölt érdekvédelmi vezetőkkel már nem lehet mit kezdeni; hát persze, mondjon le a kormány is meg a szabadkőműves összeesküvők, hülyegyerek, csak maradjál már magadnak egy csöppet.

Ki akar a Metész-vezetőkkel háborúzni? Senki normális, az önjelölt érdekvédelmi vezetőkkel már nem lehet mit kezdeni; hát persze, mondjon le a kormány is meg a szabadkőműves összeesküvők, hülyegyerek, csak maradjál már magadnak egy csöppet.

Csak azok a gondolatkísérletek ne lennének. Mert a Metész vezetői - Kósa Gyula, például, jegyezzük meg ezt a nevet, legyen mire emlékezni - nem hagyják magukat. Mi lenne akkor, ha. Ha például elmennének a Kossuth térre, ahol a Parlament is van véletlenül, és ha már ott vannak, hát szívélyes fejszecsapásokkal bekopognának mintegy. Aztán meg kitakarítanák a söpredéket. Most tényleg, normális az ilyen? Útelzár, jól van. Aztán tiltakozófelvonul, oké. Egy célért társtüntet a MIÉP nevű álpolitikai, populista szervezettel, istenkém, zsák a foltját. Előtte zsidózik egy kicsit (ezt ugyan tagadja), megszoktuk. Tárgyalni nem hajlandó, mert, mit ad isten, a Metész soha nem kap meghívást - ezt mondják legalábbis e derék magyariak, ámbár annak alapján, amit az országos hírnévre jutás óta produkálni bírtak nyilatkozatilag, akkor se lehet hinni nekik, ha levegőt vesznek.

Most ott tartunk tehát, hogy fejszével a kaput be, söpredéket a Parlamentből ki. Kósa Gyula persze mondhatja: ő csak elgondolkodott, mi lenne, ha... és ennyire tellett. A tiltakozás meddővé vált formái után (forgalomlassítás, krumplidobálás) ez jutott eszébe.

És ilyen helyzetekben derül ki, hogy vannak ebben az országban azért biztató dolgok is. Mert az ügyészség - ha megerőltetné magát - vélhetően találna megfelelő paragrafust, amelyik alkalmazása után Kósa Gyula mártír lenne ugyan, de egy időre kivonnák a forgalomból. A rendszerváltás utáni kormányok azonban arroganciájuk vagy valami más okán, de: jól tűrik a feszültséget.

Például nem vezényelnek ki pajzsos rendőröket, ha Csurka kijelenti, hogy elfoglalja a tévét (vagy kivezénylik őket, de nem látszanak, vagy szólnak, hogy Pista, legyen eszed, mindegy), hagyják a dolgokat megtörténni, majd leülepedni. A rendszerváltás óta a kormányok még nem akarták bebizonyítani, hogy az erő velük van. És ez így nagyon jó, még Kósa Gyulának is. Nemcsak azért, mert tüntetni meg beszélni meg elégedetlennek lenni emberi jog. Persze az, de láttunk már a térségben országokat összeomolni, bányászok által embert agyonverni, rendőröket gumibotozni - és az is elégedetlenséggel kezdődött, piti tüntetésekkel, ha úgy tetszik.

Magyarországon 1990 óta a kormányok a helyükön vannak. Eddig nem reagáltak túl semmit. A kormány most sem hiszterizál, nem szít hangulatot, még Kósa Gyula ellen sem. Nem tudni, meddig lesz ez így, de az ország egyelőre működik, jelentősebb szigor nélkül is. Jegyezzük meg ismét: ez jó.

Van Kósa Gyulának egy fejszéje, használni szeretné. Helyes: gondoljon a következő télre. Vágjon vele tűzifát.

publikálva
1997/15. (04. 10.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk