Janisch Attila: Andy Vajna jön a gyámhivatallal, és viszi a gyerekedet: most egy kicsit filmezünk…

  • Janisch Attila
  • 2017. március 12.

Publicisztika

Nálunk első a család – rögtön Andy után.

Hogyan lehetséges az, hogy Andy Vajna nem megelégedve a adótörvények neki kedvező módosíttatásával, most egy olyan rendelet kierőszakolásával folytatja a magyar törvények átfazoníroztatását, ami arról rendelkezne, hogyha egy filmszerepre kiválasztott kiskorú gyermek két szülője nem tud megegyezni abban, hogy a gyermekük szerepeljen az adott filmben vagy sem, akkor a szereplést tiltó vagy ellenző szülő véleményét, döntését a gyámhatóság felülvizsgálhassa, és a szülői döntést akár fölül is írhassa a filmkészítők számára kedvező módon?

Amikor e rövid hírt a minap elolvastam, nem hittem a szememnek!

Filmrendező vagyok, számos filmet készítettem, s csaknem mindben gyerekek is szerepeltek. Volt olyan eset, nem is egy, amikor a szülők nem egyeztek bele a gyermekük szereplésébe, illetve nem jutottak egységes álláspontra. De előttem mindig egyértelmű volt, hogy az ilyen családon belüli vita esetén a nemleges álláspontot képviselő szülő véleménye az erősebb, a (rám nézve kötelező érvénnyel) tiszteletben tartandó, hiszen soha nem volt szándékom beleavatkozni a kiválasztott gyermek családi életébe úgy, hogy azon belül a filmezéssel bármilyen konfliktust generáljunk, őt az iskolai közösségéből kiragadjuk vagy a családjával, bármely szülőjével szembefordítsuk, más módon kezeljük, és hogy az egész helyzetet ne a legmegértőbben és nem a leghumánusabban kezeljük.

Ez, mint morális alapvetés, rám és a mindenkori stábom minden tagjára nézve evidencia volt, amihez a forgatás előkészülete, a forgatás és az utómunka során mindvégig tartottuk magunkat.

Persze volt olyan, hogy fájt a szívem, mert az egyik szülő

engedélyének a hiányában le kellett mondanom olyan gyermekről, akiben pedig láttam a nagyszerű tehetséget, és akire a film rendezőjeként, szereposztóként nagy szükségem lett volna. De soha eszembe nem jutott, hogy amennyiben rábeszéléssel, a saját hitelességemmel, meggyőzési képességemmel, az eddigi munkáimmal nem tudok elegendő bizalmat ébreszteni mindkét szülőben, akkor valamilyen rendelettel, fenyegetéssel, zsarolással érjem el a célomat.

Honnan veszi  magának a bátorságot

a Magyar Nemzeti Filmalap, hogy a kérésére alkotott rendelettel avatkozzon bele a családok legbelső életébe? A vitás esetekben a törvény mit fog védeni? A filmesek személyes gazdasági érdekeit vagy a családokat, a gyermekeket és a szülő önálló döntési jogait a mindenkori nevelési kérdéseket illetően?

Hol van az a pont, ahonnan a magánemberek védettnek gondolhatják magukat a politikától, és az ilyen, a politika által is támogatott és jóváhagyott (ad absurdum törvényesített) gátlástalanságokkal szemben?

Igaz, vannak olyan szülők, akik nem érdemesek arra, hogy egy gyermek gondját viseljék, az ilyen sajnálatos esetekben pedig természetes, ha a gyámhatóság a gyermek érdekeit, jogait és biztonságát védve beavatkozik, és a körülmények alapos megismerése és mérlegelése után a gyermeket elválasztja az eredeti szüleitől, és más típusú gondozásba (védelembe) helyezi.

Csakhogy az a rendelet, amelynek megalkotását Andy Vajna kezdeményezi, legalábbis abból, amit kiszivárogtattak belőle, nem tesz különbséget szerető, a gyermek jogait és érdekeit és szabadságát is tisztelő szülő és a nevelési feladatokat ellátni alkalmatlan szülő között, hanem en bloc a saját döntési jogától megfosztaná azt a szülőt, akinek az a véleménye, hogy egy filmforgatás nem feltétlenül a legkedvezőbb irányba módosítaná a gyermeke személyiségfejlődését, s hogy az iskolából való szükségképpeni kimaradása károsan befolyásolná a tanulmányi eredményeit stb. (ezer érthető, jól indokolható oka lehet, hogy egy szülő miért nem engedi a gyermekét egy filmben szerepelni), de az is érthető és akceptálandó, ha egyszerűen csak minden különösebb indoklás nélkül dönt így.

Egy ilyen szülőnek milyen megaláztatást,

családon belüli hitelrontást, tekintélyvesztést kell majd elszenvednie, ha egy rendelet alapján kirendeltetett gyámhatóság a nemleges állásponton lévő szülő véleményét semlegesnek tekintve olyan döntést hoz, hogy a gyermek mégis szerepelhessen az MNF által támogatott filmben?

Az ember  keresi a szavakat, hogy ne azokat a jelzőket írja le, amelyek elsőként – és azt hiszem, jogosan – az eszébe jutnak e rendelet tervének hallatán.

Valóban bármi megtörténhet, ha valakinek az érdeke azt diktálja?

A film fontos művészeti ág, filmet csinálni jó dolog, de nem mindenáron, és egészen bizonyosan nem a másik ember tisztelete nélkül, annak becsületébe, magánéletébe gázolva.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.