Az elme háborodásáról – Sebestyén Balázsnak

Publicisztika

Megfogadtam, hogy homofób megjegyzésekre nem reagálok, de hát az embert mégsem mindennap buzizza le „Magyarország leghallgatottabb reggeli műsorában” Sebestyén Balázs rádiós-televíziós személyiség.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ítélete kapcsán a ma reggeli Morning Show-ban a következő szavak hagyták el Balázs száját: „Nem az van, hogy Szilárd a pasikra gerjed?” Majd hozzáfűzte, hogy „Csak kérdezem, nem állítom”, egyetlen briliáns félmondattal téve tanúbizonyságot médiajogi rutinjáról és gerincének végtelen hajlékonyságáról. A műsorvezető egyébként azzal kezdte, hogy elmeháborodottnak nevezett, elhangzott még, hogy „Megnéztem, és a képe alapján mindent értek, nem is kellett tovább gondolkodnom” (LOL), „csajozni nem hiszem, hogy jár, esetleg lement meginni egy Fantát”, és így tovább, ezen magasságokban. Valaki még tesz egy utalást arra, hogy talán kicsi a faszom, Balázs pedig azt tanácsolja, inkább menjek haza maszturbálni.

A legjobb rádiós műsorvezető - a VOLTfolió Médiadíj

A legjobb rádiós műsorvezető – a VOLTfolió Médiadíj

Fotó: MTI

Ezzel az egésszel nincs is nagyon mit kezdeni, Sebestyén Balázsnak nyilván annyi esze van, mint egy talicska málnaszörpnek, műsorvezető társai meg jobbára csak röhögni tudnak, illetve a Capella bár említésével viszik tovább a buzizós vonalat. A cím műfaji megjelölése – válasz – azért is félrevezető némileg, mert a buzizás, a másik külsejére való utalás éppen a bármily alacsony színvonalú vitát lehetetleníti el. Erre nem lehet mit mondani. Mondhatnám persze, hogy nem vagyok meleg, te idióta, foglalkozz az érveimmel; de hát akkor is az érveimmel kellene foglalkoznia, ha történetesen meleg lennék. Úgyhogy ezzel az írással csak fel szeretném hívni gondolkodó embertársaim figyelmét arra, hogy ma Magyarország egyik legnépszerűbb rádióműsorában legitim érvként hangozhat el a „nincs igazad, mert buzi vagy” állítás. Simán megtörténhet, hogy egy kereskedelmi médium a szélsőjobboldal értelmezési keretében helyezi el az általa meg nem értett társadalmi problémákat (vö. a Jobbik homoszexuális lobbizásával Alföldi kapcsán). Szinte látom magam előtt a négyéves Balázskát, amint nem tudván megmagyarázni az óvó néninek, miért vette el Jani homokozólapátját, elsírja magát, elkeseredetten vállon vágja Janit, majd „Hülye buzi!” felkiáltással elrohan.

A közel húszperces blokk egyébiránt szórakoztató módon igazolja vissza érvelésem helytállóságát, vagyis hogy a Doboz belépőrendszere tényleg az alárendelt szerep felé tolja a nőket – a csajozás szinonimájaként hangzik el például a vadászni kifejezés, egy valahonnan előrángatott női kolléga pedig azt ecseteli, hogy aki ilyen helyet választ, az szeretné, ha pénzes pasik szednék föl. Ja, úgy már mindjárt más! Azon aligha csodálkozhatunk, hogy a műsorvezetőknek fogalmuk sincs a diszkrimináció vagy az egyenlőség fogalmáról, bele sem néztek a döntés alapját képező törvénybe, és a szerkesztő ötsoros összefoglalóján kívül valószínűleg egyetlen cikket sem olvastak a témában. Az sem meglepő, hogy a bulvármédia nem áll ki a nemi szerepek megkérdőjelezése mellett, hiszen műsoridejének jelentős részét ezek végsőkig dichotomizált felmutatása teszi ki (vö. Fluor Tomi: „te lány én meg fiú, na mizu, mizu, mizu”; illetve „nekem kukim van, neked nunid van, gyere-gyere, dugjuk össze, amink van”). De az, hogy Sebestyén Balázs és csapata a legdurvábban gyűlölködő trollokat is képes alulmúlni egy több százezres hallgatottságú műsorban, valamelyest mégis elkeserítheti az egyszeri médiamunkásokat és -fogyasztókat.

Jegyezzük meg a nevüket: Sebestyén Balázs, Vadon János és Rákóczi Ferenc. Ha egy cseppnyi emberség vagy szakmai tisztesség van bennük, bocsánatot kérnek. Nem tőlem, hanem azoktól, akiknek az identitását nevetség tárgyává tették, szitokszóként alkalmazták.

Aztán mindenki mehet fantázni meg maszturbálni.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.