Enumeráció

publikálva
2001/51. (12. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mádl Ferenc köztársasági elnök a múlt héten kiírta, április 7-ére és április 21-ére. De a dátum igazából nem sokat számít: a Fidesznek azért jó, mert most nagyon mennek, az MSZP-nek meg azért, mert áprilisnál tovább amúgy sem futotta volna a pénzükből.

n Mádl Ferenc köztársasági elnök a múlt héten kiírta, április 7-ére és április 21-ére. De a dátum igazából nem sokat számít: a Fidesznek azért jó, mert most nagyon mennek, az MSZP-nek meg azért, mert áprilisnál tovább amúgy sem futotta volna a pénzükből.

Ki fog nyerni?

A bánat tudja.

Nem állítanánk, hogy tökmindegy, mi következik az elkövetkező három hónapban, de az MSZP-nek az elmúlt három választás során egyetlenegyszer sem sikerült a szó klasszikus értelmében vett választási kampányt lebonyolítania. 1990-ben, ugye, szóba se jöttek, 1994-ben az ellenfeleik butasága és általános alkalmatlansága miatt nyertek letett kézzel, 1998-ban meg egyenesen ők, és személy szerint Horn Gyula tolták el a háztól azt, ami már a zsebükben volt. (Kampányfőnök: Szekeres Imre.) Még 1998 elején is kis híján 40 százalékon álltak, és Orbán Viktoron kívül kevesen gondolták komolyan, hogy bárkinek bármi keresnivalója lehet rajtuk kívül.

Emellett a Fidesz a következő előnyök birtokában fut neki a kampány három hónapjának.

Végérvényesen felszámolta jobboldali politikai riválisait, és megszerezte a szavazótáborukat. Büntetőeljárás folyik vagy készülődik számos olyan kisgazda politikus ellen, akik - ha a maguk rusztikus módján, de mégis - önálló partnerként kívántak fellépni a "koalícióban". Ül az egykor befolyásos Székely Zoltán és Szabadi Béla, bíróságra jár Atyánszky György és az egykori BAZ megyei kisgazda atyaúristen, Dobos Ferenc, legutóbb pedig Dán János került a nyomozati szervek látókörébe, valami jelentéktelen 1,2 millió forint miatt. Torgyán József mindennek hatására nyomtalanul lúgozódott ki a magyar politikai életből: valamikor idén nyár elején eshetett le neki, hogy ha tovább szívóskodik, le fogják csukni. Azóta az Országgyűlésbe sem jár be, interjút nemigen ad, nem is igen kérdezi senki: nincs miért.

Az az állítás, hogy mindehhez Orbán Viktor körének bármi köze is lenne, természetesen a nyilvánosság előtt nem bizonyítható, és épp ezért nem is mondja senki. (Szabadi Béla mondta el a parlamentben: felszólalása előtt levették róla a bilincset, utána meg visszatették.) Megszűnt, illetve a Fidesz tagozatává vált az MDF, valamint a magyar "kereszténydemokrácia" összes politikai szervezete.

Ez már akkor is szorossá tenné a választási küzdelmet, ha a Fidesz nem lenne számos egyéb előny birtokában.

De van.

Ugyancsak rendőrségi eljárás folyik Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt ellen, és még nem tudjuk, lesz-e nyomozás a szabaddemokratákkal szemben. A kormány viszont a minap nyerte meg véglegesen, immár mindenféle jogorvoslat lehetősége nélkül a metrópert. (Négyes metró persze lesz, de azt nem Demszky és Medgyessy, hanem Orbán és Pokorni fogják építeni - üzeni a kormány.) A parlamenti Dunaferr-bizottság e héten fogadta el a jelentését (az MSZP-s képviselők kivonulása után), aminek legfőbb tanulsága, hogy Orbán Győző feddhetetlen: a vasgyár járt jól ővele, és nem fordítva. Az Országimázs Központról tartott parlamenti vitanap új tényeket nem hozott napvilágra, sőt, inkább az derült ki, hogy a kekeckedő szocialisták is költöttek pénzt ilyesmire annak idején, úgyhogy jobb, ha befogják a szájukat.

A kormány nemcsak hogy szeplőtelen, és nemcsak kivetette magából azokat, akikre a gyanú árnyéka vetült, de még igaztalanul bántották is szegényt.

Valamint.

A Fidesz-kormány, illetve a parlament kormánypárti többsége az elmúlt fél évben körülbelül egyetlen komolyabb döntést sem hozott. A kivétel talán a költségvetési többletbevételt elosztó zárszámadási törvény, amit - a nyugdíjemelés miatt - az ellenzék sem mert támadni. A földtörvény módosításának várható hatásai ugyan katasztrofálisak, ám ezek vajmi kevés embert érintenek, és még ők se mind értik. Az egészségügy reformját (amely bármilyen is lesz, számos érdeket fog sérteni) a kormány az elmúlt hónapokban sikeresen hárította el magától; a legrosszabb, ami történhet, hogy elküldik Mikolát, mondván, ő dugott botot a küllők közé. Itt a balhé, István, vigyed. A kormány vagy fél éve nem foglalkozik politikával, és a választásig már nem is fog. Ennek kétségtelen előnye, hogy nem haragít magára egyetlen társadalmi réteget sem, és nem kínál támadási felületet az ellenzéknek: a nem döntésnek nincsenek sem nyilvánvaló vesztesei, sem ellenfelei. Ez nem túl bonyolult igazság, de például Horn Gyulának 1998 elején, amikor előjött Nagymarossal, nem nagyon bírt leesni.

A kormányzat mindezeken kívül a jövő tavasszal meg fogja nyitni: a Nemzeti Színházat, a magyar igazolványt kiadó irodákat, vélhetően az M3-as egy rövid szakaszát, számos kiállítást, mifenét. Ha valaki a megnyitó díszelőadás táján esetleg arról beszélne majd, hogy jó, jó, de miért nem az Erzsébet téren van a műtárgy, ki fogják röhögni; és amiatt is nehéz lesz szívóskodni az autópálya-avatás alkalmából, hogy a kormány nem épített több utat. Lesz sok beszéd az olimpiáról, az európai csatlakozásról, az "álmokról", az elvégzett munkáról, ésatöbbi.

Nem lesznek viszont utcai robbantások, és nem kell konszolidálni Princz Gábort sem.

Nyugalom van.

Vagyis hogy lenne, ha nem akarnák páran elrontani az ország örömét.

Medgyessy Péter idén nyáron úgy ment neki a cuccnak, hogy: társadalmi és politikai dialógus, az ellenségeskedés beszüntetése, az eredmények megőrzése, korrekciók, higgadt beszéd. Nemzeti közép. Ez akár jó stratégia is lehetett volna a bizonytalanok meggyőzésére. De Medgyessy Pétert a Fidesz azóta kipofozta a centrumból. Sőt. Medgyessy Péter azóta egy ronda, akadékoskodó fráter lett, akinek nem is lehet pontosan tudni, hogy mi a baja a kormánnyal, azon kívül, hogy bezárhatják valami állítólagos mutyijáért.

Szegény pára.

Mindegy, mi dolgozunk tovább.

Az MSZP-nek mostanra nem maradt választása: arról kéne meggyőznie a habozókat, hogy nem csak a demokratikus intézmények eróziója öltött veszélyes méreteket, de egyenesen válság van Magyarországon.

Hogy kormányváltásnál többre, de rendszerváltásnál kevesebbre van szükség.

Ez egyszer már bejött: a Fidesznek.

És akkor arról, hogy mennyi pénzt költhet a kampányra a Fidesz, és mennyit az MSZP, még egy szót sem szóltunk.

publikálva
2001/51. (12. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk