Fület minden falnak

publikálva
2001/7. (02. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az igazságügyminiszter -- miután belátta, hogy nem rendelheti maga alá az ügyészi szervezetet -- most új, a "vádhatóságot" érintő törvényjavaslatot nyújtott be a Háznak. A csomag több ponton lényegi változást hozhat -- és hoz is, ne legyen kétségünk, hiszen feles törvényről van szó.

Fület minden falnak!

n Az igazságügyminiszter -- miután belátta, hogy nem rendelheti maga alá az ügyészi szervezetet -- most új, a "vádhatóságot" érintő törvényjavaslatot nyújtott be a Háznak. A csomag több ponton lényegi változást hozhat -- és hoz is, ne legyen kétségünk, hiszen feles törvényről van szó.

Mind az ügyészek, mind a politikusok egyetértenek abban, hogy a közigazgatási és más állami szervek vezetői, vagy hivatalos személyek által elkövetett vesztegetés felderítése ezentúl tartozzon kizárólagos ügyészségi hatáskörbe. És ez így helyes. Ez ugyanis biztosítaná, hogy az államgépezetben dolgozó tisztviselők esetleges botlásai után a belügyminiszter ne nyesegethesse el kénye-kedve szerint a rendőrségi nyomozás kitüremkedő szálait. Az országgyűlésnek a legfőbb ügyész fölött gyakorolt ellenőrzési jogköre (aki interpellálható és éves beszámolóját a parlamentnek el kell fogadnia) némi garanciát jelenthetne a vizsgálatok pártatlanságára és függetlenségére, indokolt esetben a gyors vádemelésre; és talán elkerülhető lenne az is, hogy egyes gyanúsítottakat évekig előzetesben tároljanak. (Persze a legjobb szándék is csak akkor valósul meg, ha az ügyészség kicsit komolyabban veszi feladatát, mint a Fidesz közeli cégek köztartozásainak kivizsgálásakor -- mert az mondjuk nem mindegy, hogy egy vagy 53 millióval lógunk az adóhatóságnak, pláne, ha mi vagyunk a Kaya Ibrahim. (Vagyis épp ellenkezőleg: a jelek szerint mindegy.)

A javaslat egy másik, vitatható pontja viszont növeli a legfőbb ügyész hatáskörét: aki ezentúl bármely ügyet elvonhatna a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságtól, illetve igénybe vehetné más nyomozó hatóság tagját a felderítéshez.

A büntetőeljárás mai szabályozása ugyan lehetővé teszi, hogy az ügyész beszámoltassa a vizsgálat folytatóit, iratokat kérjen tőlük, és nyomozási cselekményre adjon nekik utasítást, ám arra már nem ad felhatalmazást a vezető ügyészeknek, hogy kedvük szerint vegyenek el ügyeket az ügyészség által felügyelt nyomozati szervektől (a rendőrségtől, a vámőrségtől, a határőrségtől, az adóhatóságtól). Arra éppenséggel a rendszerváltás előtti parancsuralmi jog biztosított lehetőséget az ország legfőbb bírájának, hogy a politikailag kényes ("kiemelt jelentőségű") ügyeket elvonjon a törvényes bírótól.

A harmadik, szintén aggályos változtatás nyomán pedig az ügyészség sürgős esetekben bírói felhatalmazás nélkül is, közvetlenül, tehát a rendőrség vagy a nemzetbiztonsági szakszolgálat megkeresése nélkül is vehet majd igénybe titkosszolgálati eszközöket.

Valóban képtelenség az, hogy míg például az APEH-nyomozók jogosultak bevetni titkos technikákat, addig az összes nyomozó hatóság felügyeletét ellátó (bizonyos ügyekben kizárólag nyomozni jogosult) ügyészség ezt közvetlenül ne tehesse meg. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények esetében abszurd lenne, ha az ügyészségnek továbbra is a rendőrségtől kellene kérnie a titkos eszközökkel való nyomozást. Mégis: minél több szervezet válik jogosulttá a titkos eszközök ellenőrzés nélküli használatára, annál ijesztőbbnek tűnik a fejünk feletti államgépezet túlhatalma. Igen, ellenőrzés nélkül - hiszen a törvényjavaslat szerint ha a bírói engedélyhez kötött különleges eszközt sürgősen kell bevetni, annak elrendelésére a nyomozást végző ügyészi szerv vezetője lesz jogosult. Az új büntetőeljárási törvény, amelynek hatályba lépését a kormány évről évre szabotálja, garanciát teremtene az ilyen helyzetek megoldására: azzal, hogy a nyomozási bíró hatáskörébe utalná az operatív eszközök igénybevételének engedélyezését.

Tudjuk, a büntetőpolitika hatékonyabbá tétele kiemelt érdek. De nem lehet fontosabb, mint a jogállami kontroll megőrzése.

publikálva
2001/7. (02. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk