Kende Tamás

Hét kérdés

A kilenc nagykövet leveléről

Publicisztika

Az elmúlt héten kilenc Magyarországgal szövetséges ipari állam - az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia és Svájc - magyarországi nagykövetei nyilatkozatot tettek közzé, amelyben a magyarországi állapotokat nem transzparensnek - kevésbé kódoltan korruptnak - nevezték, és a beruházási klíma romlásáról írtak. A kilenc követség a legnagyobb magyarországi befektetők államait képviseli. Érdemes néhány kérdésről elgondolkozni ezzel a diplomáciai akcióval kapcsolatban.

*

Felmerül a kérdés, hogy (1) szokásos-e, hogy diplomaták ilyen nyilatkozatot tesznek; (2) miért tettek ilyen nyilatkozatot, és miért pont ezek a képviseletek; (3) miért pont most tettek ilyen nyilatkozatot; (4) kik a nyilatkozat valódi címzettjei; (5) mit várnak ettől a nyilatkozattól; (6) mit gondolnak, mit fog tenni ennek hatására a magyar kormányzat, és végül (7) mit fog ténylegesen tenni a magyar kormányzat.

Ezekre a kérdésekre a rövid válaszok a következők. (1) A gazdag ipari államok közötti viszonylatban rendkívül ritka az ilyen jellegű nyilvános diplomáciai fellépés. Az Európai Unió államai gyakran lépnek fel közösen fontos politikai kérdésekben afrikai és közép-ázsiai államokban, de uniós államok egymás vonatkozásában rendkívül ritkán élnek ilyen diplomáciai lépéssel. Az uniós államok például az akkor még nem tag Szlovákia vonatkozásában a Meciar hatalomra kerülése után végrehajtott nem demokratikus politikai változásokkal kapcsolatban tettek hasonló, elítélő nyilatkozatot. Az 1999-es választások után szélsőjobboldali FPÖ-részvétellel megalakult osztrák kormány is kapott a szlovákhoz hasonló elítélő nyilatkozatot más tagállamoktól. (2) A követségeket nyilván az államukban honos vállalatokat ért balsikerek inspirálhatták az akcióra. Nyilván azok az államok csatlakozhattak a nyilatkozathoz, amelyekben honos vállalatokat a fenti balsikerek az utóbbi hetekben leginkább sújtották. A külföldi vállalatok lobbizásának egyébként általában puha célpontjai a képviseletek, amelyek ezzel jól demonstrálhatták, mennyire aktívan védik nemzeti vállalataik érdekeit. (3) Bár a szakértőinek nevezett kormány béna kacsa periódusának is a vége felé közeledik, a követségek jól érzékelték, hogy az elmúlt hetek közbeszerzési visszásságai, az ORTT frekvenciadöntése, a pécsi vízmű lerohanása új mélységek az elmúlt év businessellenes negatív spiráljában. Valószínűleg azt gondolták, hogy politikailag a szakértői kormányt - amely zömmel utóda számára állapít meg szabályokat és standardokat - könynyebben korrupcióellenes jogalkotásra tudják sarkallni, mint az utódát, amitől talán ilyet nem tudnak kicsikarni. (4) Bár a nyilatkozat elsődleges címzettjei a kormánypártok és a kormányzat, az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat is átszövő furcsa közbeszerzések, az erősen üzletellenes program, a külföldi befektetések ígért kiszorítása meg a pécsi vízmű miatt a nyilatkozatnak a legnagyobb ellenzéki párt és ennek révén az egész politikai osztály címzettjévé vált. (5) A nyilatkozat a politikai nyomásgyakorlás eszköze. A meggyengült, külföldi vészsegélyre szoruló magyar állam nem kezelheti félvállról a legnagyobb befektetők és mellesleg a legnagyobb hitelezők képviselőit. (6) A nyilatkozat szerint a nyilatkozattevők korrupcióellenes jogalkotást várnak a magyar kormányzattól, és annak a végrehajtását. Nem mondják meg ugyanakkor, hogy milyen jellegű jogalkotásra gondolnak pontosan, és hogy egy esetleges korrupcióellenes jogszabály mitől fogja a korrupció írmagját is kiirtani, ha a korrupció elleni küzdelem egyik legfőbb európai védőbástyája és eszköze, a közbeszerzés - magyar változatban -, úgy tűnik, nem akadályozza, hanem keretek közé fogja és ezen keresztül lebonyolítja a korrupciót. (7) A választásokig rendelkezésre álló néhány parlamenti ülésnap nem tűnik elegendőnek átfogó, ésszerű és hatékony korrupcióellenes jogalkotás elfogadására. Nem lehetetlen ugyanakkor, hogy a magyar kormány jogalkotással reagál a felhívásra. Erre utal a Bajnai-kormány nyilatkozata, amivel egyértelműen pozitív töltést (spin) akarnak kicsiholni ebből az egyébként kedvezőtlen szituációból. A jogalkotás a legegyszerűbb módon a közbeszerzési jogszabályok egyszerűsítését, felülvizsgálatát célozhatná. Tágíthatná a nyilvános eljárások körét, szűkíthetné a tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét, az eljárási szabályokat oly módon egyszerűsíthetné, hogy a pályázókat ne lehessen érdektelen, formális szempontok alapján megrostálni, ahogy az most jellemző. A szélesebben vett korrupcióellenes fellépés körébe tartozhatna a közérdekű bejelentők fokozott védelme és az amerikai qui tam eljárásokhoz hasonló eljárások bevezetése, amelyek révén a csalás vagy vesztegetés bejelentője részesedne az állam számára megtakarított összegből. Ez talán érdekeltséget teremthetne a tisztességes eljárásra.

Összességében nem valószínű, hogy átütő hatása lenne a kilencek nyilatkozatának. A közbeszerzési szabályok esetleges kisebb mértékű átalakítása önmagában nem fogja megváltoztatni a magyar politikai ás gazdasági kultúrát. A változáshoz több időre és az elfogadandó, a korrupciót korlátozó jogszabályok nagyon konzekvens végrehajtására lenne szükség.

A szerző nemzetközi jogász.

Figyelmébe ajánljuk