Janisch Attila: Kérdés egykori barátokhoz

szerző
Janisch Attila
publikálva
2017. márc. 08., 07:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Dér Andráshoz, Eperjes Károlyhoz, Vidnyánszky Attilához.

Ti, akik hívő katolikusok vagytok, akik emberként és alkotóként oly gyakran a humánumról, a megértésről és az erkölcsökről szóltok, Ti, akik nem is olyan rég a barátaim, osztálytársaim és / vagy alkotótársaim voltatok, akiket mind szerettem és becsültem, és akiket még most is szeretnék szeretni és becsülni!

Barátaim!

Ezekkel a dolgokkal mi lesz?!

- Ne lopj!

- Ne tégy felebarátod ellen hazug tanúbizonyságot!

- Ne kívánd felebarátod házát, ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálólányát, se ökrét, se szamarát – se semmit, ami a te társadé!

És azt is kérdezem, hogy mit gondoltok a kevélységről, az irigységről, a haragról és a jóra való restségről? Ezekről mit gondoltok most?

Szívből és barátsággal kérdezem ezeket, (és nem hívőként, hanem „csak” emberként) azt kérve, vizsgáljátok meg a lelkiismereteteket!

Dér András!

Te filmrendező vagy és operatőr, van saját szakmád hivatásod, amiben gyakorolhatod és bizonyíthatod a tehetségedet. Miért nem a saját szakmádban mutatod meg a kiválóságodat? Persze, miért ne lehetnél kiváló más szakmákban is? – ez igaz. És természetesen jogod van kipróbálni magadat más szakmákban – ez is igaz.

De – csak hogy kipróbáld magad – miért kívánod elvenni bárki mástól azt, ami nélküle nem lenne, ami előtte nem volt, ami az ő munkájának és szorgalmának, hitének gyümölcse?

Jordán Tamás nem csupán színházcsináló (színész és rendező), hanem színházat álmodó színházteremtő, ahogy az ő mestere – sokunk mestere –, Ruszt József is az volt. A szombathelyi színházat Tamás teremtette, gondozta, ápolta, a társulata hozzá csatlakozott, az ő hívására, miatta ment Szombathelyre.

Az ami van, és amit most magatoknak akartok – ott –, az miatta van.

Az pedig, ahogyan a társulat és a szombathelyiek egyként kiállnak mellette, érte, azt bizonyítja, hogy Tamás rászolgált a bizalomra és a társulat, a közönség még mindig a bizalmában tartja őt.

Mi lehet, mi kellhet több, hogy tiszteletet parancsoljon, hogy megállítsa, visszafordítsa azokat az irigyeit, akikben talán ott még becsület, a tisztesség?!

Van számos színház, amelyek vezetői posztját meg lehet pályázni, mért pont az kell, amely bár állami pénzből, de egyetlen ember ambíciójából, szeretetének, elszántságának, kitartásának erejéből és erejével teremtődött, és ezáltal létezik?

És még Te állítod, András, hogy sérelem ért, hogy a Te tisztességeden esett csorba, pusztán azzal, hogy a pályázatod nyilvánossá lett? Ezek súlyos rágalmak, amelyeket bizonyítani kell. De Te nem bizonyítasz, csak kijelentesz.

Ki és mi ebben az egész ügyben a tisztességtelen, meg tudod ezt magyarázni? De nem másnak, hanem csak magadnak!

Nagy szükséged lenne erre, ha a tisztesség nem csupán egy bármikor használható fogalom a számodra, hanem mérték és mérce valóban.

Tudod mi lesz, András?!

Most megkívántátok, odamentek, elveszitek, próbálkoztok, aztán, ha nem megy, majd eldobjátok és nem lesz.

Mindennapos történet ez – itt és ma – ebben az országban.

Tényleg ezt akarod?

Tényleg ilyen vagy?

Tényleg ilyen lettél?

Bízom benne, hogy mégsem!

 

Némiképpen megrendült barátsággal,

Janisch Attila

szerző
Janisch Attila
publikálva
2017. márc. 08., 07:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 13 reuters
    reuters
    2017. március 09., csütörtök 10:13
    költői kérdés:
    fontosabb-e egy (jól-rosszul megírt, nyilvános-nem nyilvános) pályázat, mint egy ember egész addigi pályája? színészi, színház-vezetői, szervezői munkássága?

    érdekes (?!) mellékszál:
    jeles andrás jordán ellen, kerényi jordán mellett
  2. 12 veuss
    veuss
    2017. március 09., csütörtök 09:45
    A pályázati kiírás szerint a pályázóknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy az elbírálásban részt vevők a pályázatukat megismerhetik. Az, hogy a helyi internetes újság Dér András engedélye nélkül közzé tette az illegális úton megszerzett pályázatát, talán bűncselekmény (majd kiderül, hogy ha a jobbikos képviselő valóban feljelentést tett az ügyben). A nagy játékos Jordán ezen a ponton elszalasztotta az egyetlen helyes lépést: a vélelmezhető törvénysértés miatt neki kellett volna a leghangosabban követelnie a pályázat érvénytelenítését és új pályázat kiírását, ezzel megakadályozhatta volna, hogy elszabaduljanak az indulatok. Egy jogszerű pályázaton simán nyert volna, most már 0:4-ről kell visszahoznia a meccset.
  3. 11 ja
    ja
    2017. március 09., csütörtök 07:34
    Az előzőhöz annyit tennék még hozzá, hogy természetesen Dér András, nem konkrétan Jordán Tamást vádolja azzal, hogy az ő pályázatának versenyben tartására méltatlan körülményeket teremtene, hanem általánosságban jelenti ezt ki, valamiféle őt ért támadásra hivatkozva (amely állításnak az egyetlen bizonyítható mozzanata, hogy Dér pályázata nyilvánosságra került - de mért ne kerülhetett volna?) De ebbe az általános fogalmazásba beleérthető Jordán is, nem véletlen, hogy Jordán is arra hivatkozva kéri nyilvánosan is Dért, hogy az állításait bizonyítsa, mert Jordán rá vonatkozóan is inszinuálónak tartja, annak érzi Dér kijelentését. JA
  4. 10 pasas
    pasas
    2017. március 09., csütörtök 07:27
    Nem önmagában a pályázati rendszerrel van a baj, hanem az elbírálás gátlástalan módjával. Azzal, hogy meghatározottá teszik: ki nem nyerhet! (Lásd egy más szegmensből származó példát: Simicska esete az autópályával, ahol egy milliárd árkülönbség kevés volt ahhoz, hogy számítson...)
  5. 9 ja
    ja
    2017. március 09., csütörtök 07:14
    Kedves Rworse! A Dér Andrást megszólító rész a szövegemben csak annyira szubjektív a részemről, amennyire Te is szubjektív vagy, amikor Dért kurzuslovagnak nevezed. Alig hiszem ugyanis, hogy Dér kurzuslovagnak gondolná magát. Vagyis kurzuslovagságság, mint vád nem objektív jogi fogalom, hanem személyes magyarázat, szubjektív vélemény. És persze nem tagadom, hogy az meg az én tészemről szubjektív vélemény, hogy én morálisan is vitathatónak tartom Dér részéről, hogy a pályázata beadásakor nem vette figyelembe azokat a körülményeket, amelyek sem a társulat részéről, sem a város színházat szerető részéről, sem Jordán Tamás oldaláról nem teszik valóban szükségessé a váltást.
    Természetesen Dér jogilag nem kötelezhető arra, hogy ezeket figyelembe vegye, ahogyan az sem tiltható meg neki, hogy kurzuslovag legyen, értsd: használja a neki kedvező politikai hátszelet.
    Ám ebben a történetben éppen az a trükkös, hogy lényegében minden a szubjektív megítélésen múlik, kivéve azt a bizonyítatlan (!!!) vádat, miszerint azért kellett Dérnek visszavonnia a pályázatát, mert az ő állítása szerint méltatlan támadások érték őt.
    És ez a lényeges fordulat, hiszen erre a tényekkel nem bizonyított vádra hivatkozva döntött a politikai testület a pályázat újbóli kiírása mellett és erre hivatkozva nevezi Vidnyánszky is bölcsnek a döntést az új pályázat kiírásáról, stb. - Egyszóval ez lett a fordulópont, amellyel a folyamat továbbra is mozgásban tartható, s egyúttal ez az a hazugság, amely leleplezi a korábban is csak a pályáztatás jogszerűségének látszatába csomagolt eltulajdonítási szándékot.
    Mert a bizonyítatlan vád rágalom, a rágalmazás pedig bűn, az ekként elvett tulajdon - a törvényesnek látszó forma ellenére is - lopás. És mindaddig az is marad, amíg Dér nem bizonyítja az ellenkezőjét, vagyis nem támasztja alá tényekkel is a Jordánt vádló kijelentéseit, ami persze akkor is a kötelessége lenne, ha a követekező pályázaton már mást indítanak helyette.
    A bizonyítatlan vád, vagyis a rágalmazás már nem a szubjektív megítélés kérdése, hanem jogi fogalom, és az ezzel történő előnyszerzés akkor is elfogadhatatlan és akkor jogszerűtlenné teszi az egész cselekményt, ha Dér nem kurzuslovag.
    Nem véletlen, hogy én Dér András Jordánt vádló, de bizonyítatlanul hagyott kijelentéseit követően írtam a fenti szövegemet, és hogy ezt a mozzanatot hangsúlyossá is teszem abban.
    Üdv, JA
  6. 8 rworse
    rworse
    2017. március 08., szerda 20:05
    Rafael Balázs

    Erről van szó.



    Böjte József

    Bár kérdésed persze költői volt, "válaszolok": Dehogy, dehogy kell szégyellni, fontos és szép ügy volt az a beregszászi színház. Az a színház ma is fontos és szép ügy. Hogy az akkori prófétai messiása azóta a mi kulturális nyakunkon basáskodó kiskirály lett, azt nyilván kevesen sejthették előre, talán a Vidnyánszkyt közvetlenül ismerők sem. Hogy a korábbi színházi és formanyelvi forradalmár a Nemzetiben kurzusszínházat fog csinálni, hogy a szürkék hegedőse lesz, hogy az elkövéredő valagával egyre szélesebben rátelepszik az egész magyar színházi élet arcára, azt a Nemzeti "pályázata" idején már a többség sejtette - főleg, akiknek ez volt vele a céljuk.
  7. 7 Valakicske
    Valakicske
    2017. március 08., szerda 19:16
    Verebes István mesélte el egyszer, nem olyan régen ezt a Beregszászi Színházért meg, konkrétan Vidnyánszkyért anno folytatott "küzdelmet", hogy mi mindent vittek ajándékba, hogyan segítettek (a nyíregyházi színház konkrétan) a sokszor éhező, fűtetlen színházban dolgozó valahai rendezőnek ... aki aztán mikor áttelepedett, rögvest meg is hálálta: létrehozta az "ellentársaságot" - megtéve magát elnöknek -, betelepedett mindenhova és kitúrta onnan a kollégákat és végül: beült a Nemzetibe (apropó: tudna valaki onnan most, fejből éppen játszott darabot idézni? Vagy az aktuális repertoárt?Tudna mondani legalább öt ott játszó színészt? Hány perc alatt lehetne jegyet venni bármely előadásukra? És hány hónap alatt mondjuk a .....Centrálba? A Vígbe?).
    De a legszebb az volt, mikor behívták őket, közösen valami tévéadásba (Verebest és Vidnyánszkyt) és az addigra szépen, testileg is, meg anyagilag is felgyarapodott rendező keresztülnézett egykori megmentőjén. Köszönés nélkül...

    Milyen igaz a mondás: engedd be a tótot és kiver a házadból!
    Mi meg nézünk, mint a moziban.
  8. 6
    Rafael Balázs
    2017. március 08., szerda 18:08
    Én leginkább azt nem értem, hogy mi történik azokkal, akik a Fidesz bűvkörébe kerülnek. Mint valami kifordított Dáriusz, amihez hozzáérnek szaharrá változik - hogy Übüvel idézzek. (Szinte örülök, hogy ezt Sinkó nem élhette meg...) Sok minden elhangzott itt már ezen NER-lovagokról, kevesebb az önkormányzat megfélemlített fidesznyikjeiről. Az egy szem hülyébbikről nem szólok, náci, buta, ostoba, mint mindegyik párttársa. De ezek kinek és miért és tán még mennyiért akarnak ennyire megfelelni? Mint a megfogott majom az oduban lévő sót, szorongatják markukban szaharos - már bocsánat - hatalmukat, és senki, semmi nem számít. Hogy szemenköpi az utca, megveti a felesége, hogy kitagadják maguk közül jobbérzésű emberek? Semmi nem számít. Megfelelni egy kurzusnak. Kérem Eperjest, nevezze meg mindazokat, akikről azt tudja, hogy Jordán és bandája - mi mása? - megkörnyékezte őket. Kíváncsiak vagyunk, kik ők és mit válaszolnak. Rómába pappal utazik. Hát majdan Szent Péter elé is vigyen valakit... Vidnyánszky? Orbáni értelemben nem migráns? Zseniális rendezőként indult, mára ennyi maradt: hatalom, szaharkeverés. Szégyellem, hogy ilyen egy külországi magyar. Az én rokonságom java felvidéki. Az ilyet ők sem tartják nemhogy magyar embernek, hanem az utóbbinak sem.
  9. 5
    Böjte József
    2017. március 08., szerda 16:51
    Csak kis szakmai finomság: amikor a szakma Vidnyánszky Attila segítségére sietett a Beregszászi Színház megmentése érdekében, akkor a Nemzeti Színházban Jordán Tamás rendezésében hoztunk létre egy jótékonysági estet. Ebben sok művész lépett fel, színészek, zenészek, énekesek. Szinte az összes színház is befogadta előadásaikat, és pénzzel támogatta őket. Nagyszerű összefogás volt!
    Attila hálája azóta pusztít a magyar színházi életben, a hála nem erkölcsi kategória, nála.
    Befolyását gonoszul használja fel, sajnos. Már szégyelnem, kell hogy akkor mellé álltunk?
  10. 4 veuss
    veuss
    2017. március 08., szerda 16:23
    Lehet, hogy Jordán Tamás majd újra összeölelkezhet Eperjessel a legközelebbi bizottsági találkozón, csak Eperjes nem mint tag, hanem mint pályázó lesz jelen. Ha a hatalom nem hagyja annyiban, akkor nagyvadat küld majd Jordánra, talán épp az fogja kiütni, akiről azt nyilatkozta, hogy az "eszét elvette a politika". Nem kell hozzá más, csak 10 + egy jobbikos szavazat (a jobbikos képviselő lelkébe az ellenzék igen csak belegázolt legutóbb).

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

A Jobbik és az ÁSZ-büntetés
Vona Gábor dilemmái
László Géza írása
Miért maradtak velünk a különadók?
Interjúk
L. Ritók Nóra, Rufus Wainwright, Ráduly György
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Narancs