Janisch Attila: Orbán önbíráskodásra biztat, avagy a jövő évi választások tétje

szerző
Janisch Attila
publikálva
2017. szept. 30., 19:05
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

E pillanatban még csak a menekültekkel szembeni fellépésre, gyűlölködésre, kirekesztésre biztat.

Orbán Őcsényről és az ottani eseményekről tett kijelentéseit már nyilván sokan ismerik, és nem ebből az írásomból fognak értesülni róla. Mégsem tudok ezek mellett elmenni szó nélkül, mert ezek a kijelentések olyannyira szélsőségesek és veszélyesek, hogy azokat a lehető legtöbb választásra jogosulttal meg kell ismertetni.

false

 

Fotó: MTI

Ha ugyanis egy ország miniszterelnöke, aki a kormányzása teljes idejében – egyébként is – a társadalom szélsőséges megosztására törekszik, olyan kijelentéseket tesz, amelyekben

– megérti, pártolja, sőt biztatja az egyén mások ellen elkövetett önbíráskodását;

– felhatalmazást ad az ország vele egyetértő, az őt és nézeteit támogató polgárainak, hogy azok üldözhessék (elüldözhessék) a velük szemben vétlen és bűntelen másokat;

– és ilyen esetekben a testi erőszak alkalmazását is elfogadhatónak tartja (de legalábbis nem emel szót ellene);

– nem tartja törvénytelennek, ha az önbíráskodók nem tartják be mások magántulajdonhoz fűződő jogait;

nos, az az ember nemcsak alkalmatlan a miniszterelnöki poszt betöltésére, hanem veszedelmes felbujtó is, aki e pillanatban még csak a menekültekkel szembeni fellépésre, gyűlölködésre, kirekesztésre biztat, de ez előrevetíti a sötét árnyékát annak, hogy ha és amennyiben ez az ember – Orbán Viktor – továbbra is a politikai hatalom legfőbb birtokosa marad, akkor egy következő periódusban ugyanilyen elfogadhatónak tarthatja majd azt, ha Magyarország őt támogató, a vele és a szélsőséges eszméivel egyetértő polgárai azok ellen fordulnak – akár testi erőszakkal, akár azok magántulajdonának a megrongálásával, elvételével –, akik nem tartoznak az ő táborába.

Orbán mondatai elfogadhatatlanok bármely ember részéről, de politikai és társadalom elleni bűncselekménynek is (vagy arra való készségnek) minősíthetők egy miniszterelnök részéről.

Ugyanis az a politikai vezető – miniszterelnök –, aki az önbíráskodást elfogadhatónak tartja bármilyen (csakis) általa indokolhatónak vélt esetben, azt semmi sem fogja visszatartani, hogy – amennyiben a hatalma megtartása érdekében szüksége lenne erre – polgárháborús helyzetet teremtsen, vagy ahhoz vezető hisztériát keltsen az általa dominált és tudatilag befolyásolt hívei körében.

A jövő évi választásnak az a tétje, hogy Magyarország bármilyen politikai nézetet valló, bármelyik politikai szekértáborhoz tartozó polgárai ismételten a hatalomhoz engedik-e ezt az embert, aki szemmel láthatóan minden kapcsolatát elveszteni látszik azokkal a józan nézetekkel, amelyek egy társadalom és/vagy bármely szűkebb vagy tágabb emberi közösség, és az abba tartozók személyes biztonságát szavatolják.

Orbán: Semmi kivetnivalót nem találok ebben

Uploaded by Jeti Válasz on 2017-09-29.

szerző
Janisch Attila
publikálva
2017. szept. 30., 19:05
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 24 húsleves
    húsleves
    2017. október 04., szerda 14:52
    „éppen azzal foglalkozik, hogy a mondó mit akart mondani, ahelyett, amit leírt”

    Nem állítottam kategorikusan, hogy a szerző nem azt akarta mondani, amit leírt. Nem tudom, ki a szerző, milyen ember, mekkora a szellemi kapacitása stb., nem is érdekel.
    Idéztem egy nyilvános megállapítást (plusz imperatívuszt), mely szerint az orbáni-habonyi „kijelentések olyannyira szélsőségesek és veszélyesek, hogy azokat a lehető legtöbb választásra jogosulttal meg kell ismertetni”.

    Na most, vagy ezt akarta mondani a szerző, vagy nem.
    Ha ezt akarta mondani, nincs igaza, mert a habonyi „ős patkányokat”, a kórosan „meg nem gondolt gondolatok”-nak LÁTSZÓ, ámde valójában nagyon is átgondolt, cinikusan, rafináltan kimódolt szennyes szövegeket nem kell(ene) megismertetni. Senkivel.

    Ha viszont a szerzőnek is az az álláspontja, hogy részint értelmetlen, részint kártékony dolog a szellemi pestis terjesztése (amely ugyan tudósításnak, elemzésnek, cáfolatnak látszik, de valójában nem más, mint bedőlés a habonyi-rogáni propagandának), akkor a szerző rosszul fogalmazott, ráadásul a saját álláspontjával szemben cselekszik.

    Hogy melyik variánsról van szó? Számomra lényegtelen, nem vagyok a szerző házitanítója, nincs hozzá közöm, tőlem azt tesz, amit akar, úgy ír, ahogyan tud, vagyis csupán egy konkrét, tárgyi kijelentést kommentáltam.

    (Ha publicista volnék, valami értelmes dologról írnék. Nem szaglásznám hosszasan, nem legyezném szanaszét a bűzét annak, amit Orbán böfögött ki magából Vilniusban, vagy Tallinban, vagy Rigában, vagy hol a bánatban.)
  2. 23 rworse
    rworse
    2017. október 04., szerda 13:37
    "A fogalmazásban, a publikálásban érdektelen, hogy a serény „mondó” mit AKART mondani. A valódi intellektusnak ez a kérdése: mi van leírva?"
    Ehhez képest, tehát a mostani mondásával ellentétben, éppen a húsGyurica éppen folyamatosan éppen azzal foglalkozik, hogy a mondó mit akart mondani, ahelyett, amit leírt. A húsGyurica rendszeresen odáig merészkedik, hogy épelméjű és jellemzően pontosan fogalmazó emberek szövegére vonatkoztatva próbálja bizonygatni, hogy az illető nem azt akarta írni - ezáltal mondani -, hanem valami mást.

    "Az épeszű olvasó nem azt firtatja, hogy mit szeretett volna elregélni a „mondó”, ámde nem sikerült néki,..."
    Az épeszű olvasó valóban nem azt firtatja. A húsGyurica ellenben folyamatosan azt firtatja. A húsGyurica tehát véletlenül elismerte magáról, amit régóta mondanak sokan, hogy nem épelméjű olvasó. Például az rworse nick régóta erre hívja fel a figyelmet, hogy húsGyurica nem épelméjű olvasó - és író és beszélő. Mondó.
  3. 22 Cyrano
    Cyrano
    2017. október 04., szerda 08:03
    húsleves, ne erőlködjön, maga még rántott levesnek is gyöngécske.
  4. 21 húsleves
    húsleves
    2017. október 04., szerda 07:09
    „… hogy a mondó mit akart mondani…”
    *
    A fogalmazásban, a publikálásban érdektelen, hogy a serény „mondó” mit AKART mondani.
    A valódi intellektusnak ez a kérdése: mi van leírva? Az épeszű olvasó nem azt firtatja, hogy mit szeretett volna elregélni a „mondó”, ámde nem sikerült néki, továbbá hogy egyébként milyen magasztos a „mondó” szándéka, mennyire perzselő a hite, a lelke (ez tudniillik a József Attila-i „lélektanos ökrök” szellemi biznisze), hanem a normális olvasó a leírt tárgyi szöveget (a konkrét szavakat, kifejezéseket) minősíti.
    Aki pedig nem tudja, mi a különbség a „veszélyes kijelentések MEGISMERTETÉSE” (terjesztése) és a kijelentések veszélyességére való FIGYELMEZTETÉS között, ráadásul nem is akarja megtanulni, az nem fogja tudni, soha. Az ilyesmi nem megy magától.

    A politikus abból él, hogy kieszel és közöl valami „ős patkány”-szerű gumicsontot (hogy ezzel a leleményesen koedukált rattusi-ruggyantás képzavarral éljek), míg a „tényközlő” média abból él, hogy terjeszti. A nagyérdemű közönség pedig híven rágja, majd színre lép a még nagyobb érdemű „elemző publicista”, aki (valószínűleg) tudja: kárt okoz azzal, hogy a kolerás gumicsontot rágatja a nagyérdeművel, árt azzal, hogy az „ős patkányt” tovább szalajtja „emberből emberbe”, ám mivel máshoz nem ért, nem tud érdemit (főként nem érdekeset, újszerűt) mondani a világról, a történelemről, a politikáról, voltaképpen semmiről, maga is közli a politikus kártékony szövegét (előtte persze egy jó nagyot magyarázkodik, mondván: neki ezt muszáj megtennie), miközben minden egyes „ős patkány” kijelentésen példásan fölháborodik, hogy jaj, hogy ez is milyen szörnyű és veszélyes kijelentés!, hozzátéve természetesen: pontosan ezért, az ártalmassága okán kell néki a politikusi szennyet mindenkivel „megismertetnie”, illetve akivel csak lehet.

    Nos, ha kell, hát kell. Nem mondtam, hogy nem kell, csupán közöltem: a szellemi pestis terjesztése akkor is kártevés, ha azt az „elemző publicista” korrektül fölháborodva műveli... mintegy megbotránkozva is buzgó balekjaként az orbáni-habonyi intenciónak.
  5. 20 rworse
    rworse
    2017. október 03., kedd 19:16
    A húsGyurica sajnos megint barom módon okoskodik arról, hogy ki mit akart mondani. Imádom, hogy folyton a húsGyurica mondja meg a mondó helyett, hogy a mondó mit akart mondani. Ez még érdekes is lenne, ha a húsGyurica okosat mondana ilyenkor, de ahogy most is, sajnos szinte mindig baromságot mond, rendszeresen belekötvén helyesen mondó mondók mondásaiba.
  6. 19 húsleves
    húsleves
    2017. október 03., kedd 14:49
    „A keresztes vipera harapása olyannyira veszélyes, hogy a mérges kígyó helyett a lehető legtöbb kirándulót a levelibéka brekegésének veszélyességéről kell tájékoztatni.”

    Ez a „pengés” replika is azért jöhetett létre, mert a szerzője nem nagyon tud magyarul.
    A publicista állítása így hangzik: „ezek a kijelentések olyannyira szélsőségesek és veszélyesek, hogy azokat a lehető legtöbb választásra jogosulttal meg kell ismertetni”.
    Így helyes: „ezek a kijelentések annyira szélsőségesek és veszélyesek, hogy az általuk megfertőzöttek közül a lehető legtöbb embert tájékoztatni kell a kártékonyságukról, fertőző, halált hozó „ős patkány” jellegükről.

    Aztán, hogy a szellemi pestissel fertőzött választópolgárok épp a Magyar Narancsot olvassák (a buzgó szerző szerint), más kérdés. Az immár klasszikussá vált biblikus kifejezéssel szólva: te mondád.
  7. 18 galambocskám
    galambocskám
    2017. október 03., kedd 10:21
    Mégpedig a gyurcsili gyógypedagógusa. Kedves Cyrano, a legkevésbé sem vagyunk meglepve.

    :)
  8. 17 Cyrano
    Cyrano
    2017. október 03., kedd 08:36
    galambocskám 11. Nem baj, majd szemléltetem, csak kerüljön a közelembe.
  9. 16 Cyrano
    Cyrano
    2017. október 03., kedd 08:35
    harcolj 13. Lehet, de én egy gyógypedagógus vagyok. :XD
  10. 15 rworse
    rworse
    2017. október 02., hétfő 18:14
    húsGyurica:
    "A keresztes vipera harapása olyannyira veszélyes, hogy a mérges kígyó helyett a lehető legtöbb kirándulót a levelibéka brekegésének veszélyességéről kell tájékoztatni. "

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Holland orvosok
A menekült gyerekek gyógyításáról
Nemzetépítés az iskolában
Ukrán–magyar oktatási vita
Versenysport vs. adófizetők
A hobbiúszók kiszorítása
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs