Ki nyer holnap?

szerző
A szerk.
publikálva
2008/46. (11. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

November 29-re nagy tüntetést helyezett kilátásba a közszolgálati szféra szakszervezeteiből (újra) felállt Egységes Közszolgálati Szakszervezet. A Kossuth térre vonulnak a rendőrök, tűzoltók, pedagógusok és támogatóik, pestiek és vidékiek. Bérharc szólítja az utcára őket, tárgyalásaik a kormánnyal érdemben meg sem kezdődtek, nincs is miről, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve kormánya hivatalosan is közölte, nem lesz semmilyen béremelés és nem lesz 13. havi fizetés, legfeljebb a kis keresetű közszolgák esetleges kompenzióján lehet alkudozni. Õ 1 db Túró jellegű Rudit lát kivitelezhetőnek, minden év 13. hónapjában.

November 29-re nagy tüntetést helyezett kilátásba a közszolgálati szféra szakszervezeteiből (újra) felállt Egységes Közszolgálati Szakszervezet. A Kossuth térre vonulnak a rendőrök, tűzoltók, pedagógusok és támogatóik, pestiek és vidékiek. Bérharc szólítja az utcára őket, tárgyalásaik a kormánnyal érdemben meg sem kezdődtek, nincs is miről, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve kormánya hivatalosan is közölte, nem lesz semmilyen béremelés és nem lesz 13. havi fizetés, legfeljebb a kis keresetű közszolgák esetleges kompenzióján lehet alkudozni. Õ 1 db Túró jellegű Rudit lát kivitelezhetőnek, minden év 13. hónapjában.

A közszolgák ezt érthetően keveslik, hisz majd' odáig esnek vissza, ahol 2002, a "jóléti rendszerváltás" előtt tartottak. Ezért tüntetni mennek.

Budapest vélhetően kibír még egy demonstrációt. A közszolgák szintúgy, hisz ez irányú praxisuk meglehetős, az elmúlt 18 év ilyen eseményeinek döntő többsége köthető hozzájuk (szoros versenyben a gazdákkal). De vajon Gyurcsány Ferenc kormánya kibír-e ennyi rapid módon beszerzett, hogy is mondjuk, jelen intézkedéseitől nem feltétlenül boldog szavazót? A közszolgák számát úgy hat-nyolcszázezernyire tehetjük, érthető okokból mind szavazók.

De ez csak az egyik vetülete lenne a dolognak.

A történetet tudjuk, jött az IMF, és azt mondta, villantsál ennyi lóvét, nem holnap, most, s biztosítjuk neked az országod túléléséhez adott esetben szükséges dohány lehetőségét. Mit volt mit tenni, a szegény ember onnan hétkrajcározta össze a pénzt, ahol az szem előtt volt, a közszolgáktól és a nyugdíjasoktól. Bocs, most kell. Még megtehette volna, hogy a kevesebbet kevesebb közt osztja szét, azaz sokakat elbocsát, és a maradék ugyanott lesz, ahol volt. De nem ezt tette, helyesen.

Ezen már túl vagyunk. Értjük, és nyilván értik azok is, akik tüntetni mennek. De egy dolog érteni a fenti összefüggéseket és azok következményeit, és egy másik megélni százhúszezer nettóból. Vagy százból - mindenesetre kevesebből, mint eddig, pedig már az sem volt sok. A hónap 25-én elfogyó kosztpénz, a kifizetetlen sárga csekk képes a tisztánlátást elhomályosítani. Hátha mégis van pénz - csak nem adják ide? Kell, hogy legyen - adják ide!

Ha túl is leszünk a tüntetése(ke)n, mint ahogy túl leszünk - csak utána válik el az ürülék a belsőségtől. Ha a közalkalmazotti szakszervezetek nem fogadják el a bérbefagyasztást - azt tehát, amit a Valutaalap, akár kimondta, akár nem, a készenléti hitel feltételéül szabott, annak a készenléti hitelnek a feltételéül, ami nélkül Magyarország már bele is szédült volna a fekete lyukba -, egy választásuk lesz. Sztrájkot hirdethetnek - a rendőrök, a pedagógusok, az állam egyéb alkalmazottai. Attól a pillanattól pedig már nem az MSZP választási esélyeiről szólnak majd a hírek, nem arról, hogy vajon kibírhatja-e egy szociáldemokrata párt az ország legerősebb szakszervezeteinek haragját. Hanem arról, hogy meddig marad az ablakban az odahelyezett 25 milliárd dollár; hogy a beköszöntő politikai instabilitás vagy inkább az ország lefagyása elúsztatja az utolsó esélyünket is.

Ezen kell most valahogy a kormánynak és a közszolgáknak megosztoznia. A kormány nem engedhet; és csekély vigasz, hogy ha ez a mostani emiatt megbukik, nem engedhet a következő sem. Egy vékony ösvény kínálkozik csak. A kormány mond valamit: a következő időintervallum valamely pontján ezt-azt visszacsinálok az elvett juttatásokból. Az egyesített sztrájkbizottságiak pedig megmondják, ezen időn belül meddig bírják türtőztetni magukat, hogy az ország rájuk tartozó része elműködjék valahogy. Aztán mindenki imádkozik.

Mert ha nem fog elműködni, megette a fene az egészet. És bárki jön is 2010 után, kezdheti a barlangrajzoktól.

szerző
A szerk.
publikálva
2008/46. (11. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:

Legfrissebb Narancs

Lépfenejárvány
Hát marhák ezek?
Tisztogatás a külügyben
Keleti huzat
A filozófus naplói
Heidegger és a nácizmus
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több politika

Narancs

Blog

még több Blog...