Működő orbánizmus: a saját törvényeikre is nagy ívben tesznek

Publicisztika

Helyben élő, több évtizede gazdálkodó pályázó előtt nyerte el a földhaszonbérleti jogot Simonka György Angliában élő, mezőgazdasággal nem foglalkozó híve.

Mert a legmagasabb pontszámot kapta – ezt válaszolta a közérdekű adatigénylésre a Körös–Maros Nemzeti Park, amikor egy 30 hektáros, Gyula külterületén található föld haszonbérleti szerződéséről érdeklődtem. A hivatalos válaszból azonban nem tudni, miért nyerte meg Ottlakán János 2024-ig a haszonbérletet. A fiatalember pusztaottlakai állandó lakcímmel rendelkezik, vállaltan a körzet fideszes képviselőjének, Simonka Györgynek a drukkere, ám az elnyert földterület környékén még nem látták. Nem véletlenül: az egyik legnépesebb angol városban, Birminghamban él.

„Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy Gyula külterület 0386-os helyrajzi számú földterület haszonbérletét 2014. 09. 01-től 2024. 08. 31-ig miért Ottlakán János pusztaottlakai lakos nyerte el, miközben voltak más pályázók a megnevezett földterületre? Mivel volt jobb Ottlakán János pályázata a többiekénél erre a 29,9468 hektáros és 188,58 aranykorona (AK) földterületre? Ottlakán János minden tekintetben és aggálytalanul megfelelt-e és megfelel-e a mai napig is az előírt feltételeknek?”

Közérdekű adatigénylésben ezeket a kérdéseket tettem fel a békési fürdőváros határában lévő, a Körös–Maros Nemzeti Park kezelésében lévő földterülettel kapcsolatban. A válasz gyorsan megérkezett: „A pályázati eljárás szabályai szerint, a pályázati eljárás során legmagasabb pontszámot elért, a vonatkozó szabályoknak megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó pályázóval haszonbérleti szerződés jött létre. A területkezelést végző gazdálkodó tevékenységével kapcsolatban szerződés felbontására okot adó hiányosság nem merült fel” – írta Tirják László, a nemzeti park igazgatója. Több jogszabályi helyet is idézett, ám egyetlen érv, adat vagy konkrétum nincs a válaszlevélben arról, hogy miért Ottlakán János nyert, mitől és miért lett neki a legmagasabb a pontszáma, sőt az igazgató a nyertes bérlő nevét nem írta le. Ráadásul az általa idézett jogszabályi helyek, valamint a valóság éles ellentétben vannak egymással – derült ki vizsgálódásunkból.

Mások is pályáztak a meghirdetett 30 hektáros földterületre, olyanok, akik az érintett ingatlannal határos földterületek tulajdonosai és/vagy bérlői. Mindketten hosszú évtizedekre visszamenően mezőgazdasággal és állattenyésztéssel is foglalkoznak, ráadásul gyulaiak, azaz helybeliek. Egyikük korábban bérelt 30 hektáros földje lett most Ottlakáné; ez a három részből álló, két kisebb szántó és 1 nagyobb legelő hiányzik is az agrárvállalkozásnak. Laikusként sem könnyű megérteni, hogy egy működő gazdaságból miért kellett kiszakítani 30 hektárt.

Magukat megnevezni nem kívánó agrárvállalkozók is furcsának találták a 2014-ben kihirdetett pályázat végeredményét. A fentieken kívül azért is, mert szerintük a pusztaottlakai pályázó lakhelye légvonalban nincs az előírt 16 kilométeren belül, vagyis a vonatkozó jogszabályok szerint a föld haszonbérletére nem is jelentkezhetett volna.

A pályázati eljárásban a Körös–Maros Nemzeti Park által a legmagasabb pontszámot elért Ottlakán János állandó lakcíme egy pusztaottlakai címre szól. A 27 éves fiatalember a békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskolában végzett. Agrárvégzettsége tudomásunk szerint nincs. Ami ennél is meglepőbb, a tíz évre elnyert 30 hektáros földterülettől távol, Anglia második legnépesebb városában, Birminghamban él és dolgozik. Facebook-oldala szerint földijének, Simonka György fideszes országgyűlési képviselőnek az elkötelezett híve. A 2014. áprilisi parlamenti választás előtt néhány nappal „Hajrá, Simonka György, mi rád szavazunk!” bejegyzést tett és fotót is mellékelt hozzá. Elképzelhetetlen, hogy ne ismerné Simonkát – Pusztaottlaka alig 300 fős település. Egy fotóval illusztrált 2014 júniusi bejegyzésben a jelenlegi földbérlő és Simonka másokkal együtt közösen buliznak. Fb-profilja szerint ismerőse annak a Moka Eszternek, aki Simonka pusztaottlakai polgármestersége idején jegyző volt a viharsarki zsákfaluban. Moka később, Simonka befolyásától nem függetlenül a Békés Megyei Önkormányzat jegyzője lett. Ottlakán ismerősei között ott találjuk a Simonka György sajtóügyeit intéző és szervező Krisztován Annát is.

Amikor környékbeli gazdáktól arról érdeklődtünk, hogy mikor járt erre az Angliában élő és dolgozó Ottlakán János, azt a választ kaptuk, hogy még nem látták őt bérelt földjein. Ugyanakkor nevében és helyette eljárt egy Agó becenevű ember, aki ugyancsak Pusztaottlakához köthető, és a személyéhez sok hasonló ügyletet kötnek környékbeli és nem környékbeli gazdák. Így intézi a földügyeket Tótkomlóson, Kétegyházán, Szabadkígyóson, Újkígyóson és Medgyesegyházán. Egyes becslések akár 2-3 ezer (!) hektárról is szó lehet.

Ezek után kérdés, a Nyugat-Európában élő fiatalember földhaszonbérleti sikerével és a helybeli, pályázó gazdák kikosarazásával mennyiben teljesült a Nemzeti Földalapról szóló 2010-es törvény több pontja. Többek között az, miszerint a földbirtok-politika irányelvei között kitüntetett szerepe van „a földhasználók helyzete stabilizálásának, fejlődésük elősegítésének, családi gazdaságok kialakításának és megerősítésének, környezetbarát és a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatásának.” Ugyanide tartozik „a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése, a földpiac élénkítése és szabályozása”. Sőt a földbirtok-politikai irányelvek között van „az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges föld biztosítása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése, a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas földek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése”.

Azt sem érdektelen számba venni, hogy a pályázat győztese anyagilag mennyire járt jól a 30 hektáros földterület 10 éves bérletével. Évente hektáronként 16 ezer forintot kell fizetnie a Körös–Maros Nemzeti Parknak, ezzel szemben a földalapú támogatás minden évben hektáronként 70 ezer forint. A földterület a Natura 2000 program területeibe tartozik, és ha ökogazdálkodást folytat vagy az agrár-környezetvédelmi programban is szerepel a földterület, akkor minden egyes hektár után akár évi 110 ezer forintra is rúghat a összes támogatás nagyságrendje.

Az Angliában élő és dolgozó nyertes főbérlő nevében eljáró megbízott egy környékbeli gazdával kötött ügylete révén Ottlakán János évente további mintegy 2 millió forinthoz jut – a 30 hektáros haszonbérletbe kapott földje után. Vagyis az agráriumtól és az országtól messze lévő bérlő egy évtized alatt minimális befektetéssel és munkával tízmilliókat kereshet.

Több Békés megyei gazda és agrárvállalkozó szerint nem egyedi esetről van szó.

Kérdéseinket elküldtük Ottlakán Jánosnak is, aki azonban eddig nem reagált megkeresésünkre.

A szerző a gyulai képviselő-testület tagja, az Együtt választókerületi elnöke.

 


Figyelmébe ajánljuk