Nicsak, ki beszél

  • 1997. február 13.

Publicisztika

Horn Gyula nehézkes, számos egyeztetési hibával súlyosbított beszédmódja, groteszk gesztusai unalomig ismertek. Amit azonban az Országgyűlés hétfői munkanapján bemutatott, az miniszterelnökségének eddigi legkínosabb produkciója volt. Harminc perc húsz másodpercig beszélt folyamatosan anélkül, hogy mondandója a szövegkoherencia legelemibb feltételeinek megfelelt volna. Kormánya teljesítményének, az úgynevezett stabilizációnak az értékelésekor, úgy-ahogy, hozta azt a nívót, amit mondjuk egy nyolcvanas évekbeli pártkongresszus megkövetelt a kiválasztott kádertől (
Horn Gyula nehézkes, számos egyeztetési hibával súlyosbított beszédmódja, groteszk gesztusai unalomig ismertek. Amit azonban az Országgyűlés hétfői munkanapján bemutatott, az miniszterelnökségének eddigi legkínosabb produkciója volt. Harminc perc húsz másodpercig beszélt folyamatosan anélkül, hogy mondandója a szövegkoherencia legelemibb feltételeinek megfelelt volna. Kormánya teljesítményének, az úgynevezett stabilizációnak az értékelésekor, úgy-ahogy, hozta azt a nívót, amit mondjuk egy nyolcvanas évekbeli pártkongresszus megkövetelt a kiválasztott kádertől (nehézségek, áldozatok, de előttünk a jövő, ilyenek). Beszédének ama része viszont, amelyben a magyar társadalmat kísérelte, úgymond, megszólítani, még az előbbi elvárásnak sem tudott megfelelni: megígérte, hogy idén jobb lesz a magas vérnyomásúaknak meg a cukorbetegeknek is; megköszönte a lakosságnak, hogy elviseli kormányát; kifejezte háláját az egyházaknak, amiért lelki vigaszt, támaszt nyújtanak a nehéz időkben; majd felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a magyar nyelv tisztaságát védendő segítse a kormány erőfeszítéseit, mert ő, Horn Gyula miniszterelnök úgy látja, ami a médiákban megy e téren, az tarthatatlan. És így tovább, és így tovább.

A Szokai-Tocsik-ügy árnyékában, a botrányban elsősorban érintett párt elnökeként, természetesen nem lehetett hallgatni; ám ebben Horn semmi újat nem mondott: a kormány szorgalmazza a teljes körű vizsgálatot. Ugyanakkor a miniszterelnöki beszéd sokkal inkább tűnt egy bajba jutott ember védekezésének, mint egy politikailag szorult helyzetbe került pártvezér manőverezésének. Horn az átlagosnál többet foglalkozott saját személyével: a tizenvalahanyadik perc magasságában például, lényegében minden átmenet nélkül, arról kezdett értekezni, hogy ő törvénytisztelő állampolgárként alávetette magát az átvilágító bírák vizsgálatának. Ugyan miért volt ez fontos egy, az ország jelenlegi helyzetét értékelni óhajtó beszédben?

A pártban egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy nem szabad Hornnal nekivágni 1998-nak. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke hétfőn szánalmas ember benyomását keltette. Mint akinek már nem sok van hátra.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.