Schutzpass

publikálva
2001/23. (06. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hogy a magyar szélsőjobb - egyébiránt abszolúte tradicionális és hazai gyártmányú, leginkább a népinek nevezett meg a nyilas írók munkásságát recikláló - antiszemitizmusa mostanában valamiféle nyílt Izrael-ellenességben szublimálódik, azon tulajdonképpen nincs mit csodálkoznunk. Ha ló nincs, jó a szamár is: ha valaki pacekba nyomja a csöpögő orrokat meg a csámpás lábakat, mint az a faszkalap Budakalászon, akkor nemcsak a szélesebb közvélemény előtt járatja le magát, de faragatlansága, a nyelvi szubtilitások iránti érzéketlensége miatt taktikai szempontból saját eszmetársai számára is használhatatlanná válik. Izrael állam történetének és politikájának "elemzése" viszont kitűnő alkalmat teremt az egyébként befelé szóló nyílt zsidózásra, aminek használati értékéből mit sem von le az a tény, hogy ez az ötlet nem friss fuvallatként lengi be közéletünket, hiszen a kádárizmusban kifejezetten az állami politika főáramát képezte. A MIÉP parlamenti frakciója például lapzártánk - és a huszonegy izraeli tinédzser életét követelő tel-avivi merénylet - után terjeszti be a külügyi bizottság elé az Izraelt elítélő határozati javaslatát. A kudarc persze garantált, a magyar Országgyűlés nemhogy elítélni nem fogja Izraelt, de még beszélni se fog róla: ám a lényeg, hangsúlyozzuk, nem a zsidó állam vagy a palesztinok.

Arról, hogy a dolog működik, a következő történet is ékesen beszél.

A MIÉP vagy két hete elkezdte azt húzni, hogy április 21-én az Európa Tanács el akarta ítélni az "izraeli agressziót", de ezt két magyar képviselő, Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Herczog Edit (MSZP) megakadályozták. Izraelt védik, tehát nem is magyarok ezek, jó hogy, hisz zsidók (hangzott el Fenyvessy Zoltán MIÉP-es képviselő szájából a tárgyban tartott sajtótájékoztatón; és nyilván nem jó szagúak). Menjenek haza, Izraelbe, ott védjék Izraelt, magyar pénzen a magyarokat védjék. Hogy a MIÉP állításai konkrétan hazugságok (az Európa Tanács nem akarta elítélni Izraelt, hanem egy jelentést tárgyalt, amihez Eörsi Mátyás a liberális képviselőcsoport nevében valóban módosító indítványokat nyújtott be; Herczog Edit pedig ott sem volt ezen az ülésen; és az ülés amúgy sem akkor volt, mint amit a MIÉP állít etc.), az történetünkben úgyszólván mellékes is. Hiszen miért pont a tények stimmelnének, és Bognár László MIÉP-es képviselő kisvártatva amúgy is elismerte, hogy Herczog Edit valóban nem volt ott azon a nyomorult ülésen, és különben is, ha minden zsidózásról vezércikket írnánk, fel kéne emelni az oldalszámot háromszázra.

Hanem az már elég furcsa, ahogy az ügyben megszólított egyik képviselő, Herczog Edit védekezett a MIÉP által a magyar néphez (és benne, persze, Herczog Edit választóihoz) intézett faji tárgyú feljelentő levél ellen. Herczog képviselő asszony ugyanis lapunk értesülése szerint nem elégedett meg annak a ténynek a leszögezésével, hogy ő ott se volt, és nem küldte el a zsidózó barmokat az anyjuk valagába, hanem igazolást kért arról, hogy ő nem is zsidó. A véletlenek furcsa összejátszása folytán magától id. Hegedűs Loránt református püspöktől, aki nemcsak a magyar politikai antiszemitizmus szigorú nagypapa-figurája, de a (református) képviselő asszony lakhely szerint illetékes felekezeti góréja is.

Õszintén reméljük, hogy Herczog Edit nem a saját választói előtti védekezésre akarja a lehető leghitelesebb instancián kiállított igazoló okmányt használni. Ha meg arra számít, hogy jól kibabrál a MIÉP-pel és Hegedűssel, mert a püspökkel cáfoltatja meg a saját hülye fiacskájának a pártját, most szólunk: téved. Fenyvessy majd helyesbít, legfeljebb, és azt fogja mondani, hogy Herczog akkor is zsidóbérenc, vagy hogy attól, mert református keresztlevele van, még lehet zsidó, vagy valami ilyesmit: a magyarországi antiszemitizmus számára a "zsidókérdés" ugyanis nem vallási, hanem faji alapú. Ellenben Herczog evvel az ostoba gesztussal épp a MIÉP és Hegedűs utcájába sétált bele; lovat adott alájuk, legitimálta a zsidózásukat, elismerte, hogy igenis van jelentősége annak, ha ők valakit lezsidóznak; és hogy ma Magyarországon egy hajlott korú főnáci elé kell járulni, hogy az megmondja, ki a nemzsidó. Menlevelet csak tiszta forrásból.

És ehhez még külön törvényt sem kellett hozni, mint ´39-ben.

publikálva
2001/23. (06. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk