Török Gábor (monográfia)

szerző
Tamás Gáspár Miklós
publikálva
2017. aug. 03., 16:15
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az utóbbi időben megfigyeltem: számos sajtószerv rendszeresen beszámol róla, hogy Török Gábor éppen mit gondol.

Az utóbbi időben megfigyeltem: számos sajtószerv rendszeresen beszámol róla, hogy Török Gábor – akiről én sose hallottam tavalyig, és aki sokak szerint politikai elemző – éppen mit gondol. Török Gábor elképesztően nagy rajongótáborral (nem olvasótáborral, hiszen ő nem ír) rendelkezik, és – mint ilyen – fölhívja magára a társadalombírálat figyelmét, hiszen az egyik leghatásosabb közszereplő. Véleménye jelentős. Kifejezi és befolyásolja sokak preferenciáit. Megkérdeztem a népszerű internetes portál szerkesztőjét, miért számol be Török Gábor legkisebb moccanásáról, válasza: mert Török Gábor puszta neve sok ezer kattintást jelent perceken belül. Ennek a jeles embernek érdemes utánanézni. Tűvé tettem az internetet, és immáron tájékoztatni tudom a nyájas olvasót Török elemző – csakugyan fontos – fölismeréseiről, amelyeket az alábbiakban foglalhatunk össze.

• Ha az ellenzék nem szerzi meg a képviselői helyek többségét, akkor valószínűleg elveszti a választásokat.

• Ha a Fidesz–KDNP nem szerzi meg a képviselői helyek többségét, akkor vagy koalíciós kormányzásra kényszerül, vagy valami másra.

• Orbán Viktor jól érti a magyar választó pszichológiáját, amit az bizonyít, hogy megnyerte a választásokat. Igaz, hogy annak idején Gyurcsány Ferenc is megnyerte a választásokat, de az már régebben volt, ez is bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc nem érti a magyar választó pszichológiáját.

• Az Európai Unió népszerű Magyarországon, ugyanakkor az Európai Uniót gyűlölő Orbán-rezsim is népszerű Magyarországon. Ennek az a magyarázata, hogy az Európai Uniót sokan kedvelik Magyarországon, habár ugyanakkor Orbán Viktort is sokan kedvelik Magyarországon. Ez jellemző – nyilatkozta a hírügynökségeknek Török Gábor.

• A magyar választót egyáltalán nem érdeklik az ideológiai kérdések, ugyanakkor az ideológiailag meghatározott politikai „oldalak” és „táborok” között nincsen „átjárás”. Ennek az az oka, hogy az „embereket” a megélhetés konkrét problémái foglalkoztatják, azonban a gazdasági realitások egyáltalán nem számítanak a választóknak, akiket csak az ideológiai elfogultság motivál. Ezért „a pártoknak” mindenekelőtt a gazdasági programjukkal kell a közvéleményhez fordulniuk – és abba kell hagyniuk a meddő ideologizálást –, ami persze a legcsekélyebb érdeklődést se váltja ki az állampolgárokból, akiket vagy a hagyományos nacionalizmus lelkesít, vagy az „európaiság” – ezeket a szlogeneket azonban a többség halálosan unja.

• A „bal” és a „jobb” közötti régi különbség teljesen elavult, az égvilágon senkit se inspirál, és „nincs is semmi mondanivalója a huszonegyedik század számára”, ennek folytán teljesen átalakult a politikai küzdelem, amely leginkább a baloldal és a jobboldal elkeseredett harcát jelenti – ezt azonban meghaladta az idő. A „baloldal” és a „jobboldal” között semmilyen lényeges különbség nincs ma már, éppen ezért különös, hogy ellentéteik kibékíthetetlenek – amit csak az nem ért meg, aki nem ismeri a magyarországi társadalmat.

• Mindenkinek elege van belőle, hogy az értelmiségiek belebeszélnek a politikai vitákba, amelyeknek az alacsony színvonala világosan jelzi a finnyás értelmiségiek fájdalmas hiányát.

• A labdarúgás roppantul népszerű Magyarországon, ennek következtében minden, ami a labdarúgással kapcsolatos, roppantul népszerű Magyarországon, kivéve a magyar labdarúgást, amely roppantul népszerűtlen Magyarországon. Ha viszont jobb lenne a futball Magyarországon, mint amilyen most Magyarországon, akkor a magyar futball is népszerűbb lenne Magyarországon, mint amennyire most népszerű Magyarországon. Mert most sajnos nem népszerű.

• Az internet kikészítette a televíziózást a mai világban. Ennek ellenére a kormányzat arra törekszik, hogy kezébe kerítse a magyarországi televíziókat. Vajon miért? Azért, mert – szemben az elterjedt divatos frázisokkal – a tévé a médiavilág középponti eleme Magyarországon és egész Európában, ennek folytán „leuralása” (?!) a politika legerősebb fegyvere. Ez a politika azonban öngyilkosságot követ el, ha figyelmen hagyja a digitális-szociális médiákat, amelyek mellett eltörpül a televíziók jelentősége, amelyet nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni.

• Nem vitás, hogy 2018-ban más lesz a helyzet, mint 2014-ben volt. Mi a lényegi különbség? Az, hogy ezúttal a Fidesz–KDNP szeretné megőrizni a hatalmát. Ezt a hatalmat akkor is, most is (1) törvényhozási, szabályozási, közigazgatási eszközökkel, (2) szociális „jótéteményekkel” és (3) paranoid propagandával kívánta és kívánja megőrizni. Ez a különbség – no meg az ellenzék ügyetlensége, hogy elveszítette a nyilvánosságot, amelyet oly módon vettek el tőle, hogy nem is védekezhetett.

• Legyünk realisták: mindenféle önáltatás nélkül be kell látnunk, hogy a Fidesz–KDNP megnyeri a legközelebbi választásokat, vagy nem. Ezek után vagy képes a megosztott ellenzék egységkormányt alakítani, vagy se. Vagy koalícióra lép valamelyik ellenzéki párt a Fidesszel, vagy se. Vagy elvárja ezért cserébe, hogy Orbán Viktor ne legyen miniszterelnök, vagy se. Ez mindenképpen bekövetkezik, semmi kétség.

szerző
Tamás Gáspár Miklós
publikálva
2017. aug. 03., 16:15
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 18 Kovacs
    Kovacs
    2017. augusztus 03., csütörtök 20:11
    16: Hogy miket nem tud meg az ember itt, csak úgy mellékesen.(Egyenesen magyarországi szakértő leszek)
  2. 17 szegedi789
    szegedi789
    2017. augusztus 03., csütörtök 20:08
    Ja, és a politológus palánták alapkönyve a Török-Tóth Cs.- Körösényi-f. könyv a magyar politikai rendszerről... Folytatásai is voltak...

    Egyébként a bárgyú elemzések mellett val'szeg ez a bennfenteskedés, ez a nem tudom ki is beszél méltóságából helyzet, mely idegesítő. Ez a "jólértesültség" mennyire demokratikus ? Most elemző, bennfentes, szürke eminenciás? Vagy női foci fontos embere? Szegény női foci...
  3. 16 szegedi789
    szegedi789
    2017. augusztus 03., csütörtök 20:03
    Hát igen... Az ezredfordulón tényleg eléggé megváltozott a poliika(csinálás) is. T. úr karrierje is ezzel az új mediatizált (felgyorsult, párperces és felületes lett) politikával találkozott, első könyvét (monográfiáját) is a politikai napirend kialakításáról írta, bár azt hiszem ott volt szerzőtársa is... Na mindegy. És igen megjelent tévében is mint a hasztalanul fecsegő beszélő fejek egyikeként. Istenem, kétezres évek miről is szólt volna eddig, mint TEMATIZÁLNI, TEMATIZÁLNI A KÖZBESZÉDET...
    Hol van már a Giró-szászszal alkototta páros? Ki titkolta el, miközben elemez, közben sólyom bácsi tanácsadója ??? Ki silabizál választási eredményeket Balóval ?
    Haj, telik az a rohadt idő...
  4. 15 kacsasült
    kacsasült
    2017. augusztus 03., csütörtök 19:53
    ki találta ki ezt a szakmát, hogy politológus? ez úgy hangzik, mintha egy nagyon elmélyült, komoly tárgyi tudást és elemzést igénylő munkáról lenne szó, miközben gyakorlatilag az egész arról szól, hogy akár független, akár valamelyik oldalhoz kötödő politulógusok a közhelyeket és a kocsmai bulvárpolitizálás keverékét vegyítve mondanak teljesen triviális dolgokat vagy oltári baromságokat. nem kellene velük nagyon foglalkozni...
  5. 14 galambocskám
    galambocskám
    2017. augusztus 03., csütörtök 19:19
    Nem minden politológus könnyen fogyasztható, csak már megszoktuk hogy ezek ilyenek.
    De van lényegi gondolkodású is Balázs Zoltán közgazdász személyében.
    Nagyon jól ír, nagyon cizellált stílusban.

    Ő arról nevezetes, hogy egyike annak a három embernek aki igazán ért a politikához.
  6. 13 Kovacs
    Kovacs
    2017. augusztus 03., csütörtök 19:19
    11. Cyrano! A bejegyzésedet nem értem. Felvilágosítasz? Az egész (alfredi) sorból, ha valaki kilóg az nem Lakner? És egyébként is miért akar megszüntetni egy ember Török Gábor apropójából egy több évszázados diszciplínát.
  7. 12 Cheyenne
    Cheyenne
    2017. augusztus 03., csütörtök 18:48
    Hibátlan, TGM!!! To spot on!

    Ha már futball: Török Gábot GéFodor Gollammal együtt focizott. Igazi kispályásosk voltak. És maradtak. Mégis, milyen jól boldogulnak.

    Török Gábor a politikai gondolkodás magyar mértékegysége: félművelt, csinos papucsos nyárspolgár..
  8. 11 Cyrano
    Cyrano
    2017. augusztus 03., csütörtök 18:22
    alfréd. Aha Mráz.
    Na jó szórakozást.
    https://streamable.com/ch54e
  9. 10 KassaiSonka
    KassaiSonka
    2017. augusztus 03., csütörtök 18:20
    "Az utóbbi időben megfigyeltem: számos sajtószerv rendszeresen beszámol róla, hogy Török Gábor éppen mit gondol."

    És ettől TGM ideges lett. Azt már csak később derítette ki, hogy tulajdonképpen miért is, de akkor már nem lett idegesebb...

  10. 9 alfréd
    alfréd
    2017. augusztus 03., csütörtök 18:13
    Török egyike a 90-es évek végén felépített politológusoknak, ami akkoriban még egy viszonylag új szakmának számított. Nem ő az egyetlen ebből a típusból, közös jellemzőjük a jó megjelenés, mindig öltönyben vannak, megnyerő modor és jó kommunikációs készség. Amúgy nettó szélhámosság az egész politológus szakma. Ugyanez a jelenség Lakner Z, Gíró Szász, Kumin Feri, Mráz Ágoston, Somogyi Zoltán. A baj velünk van, hogy ezeket az alakokat elhisszük.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

A Lapcom átváltozása
Andy Vajna, a vidék hangja
Interjúk
Antal Nimród, Mizsei Kálmán, Kende Anna
Játszótér
Melléklet gyerekekről felnőtteknek
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Narancs

Blog

még több cikk