A Momentum meggyőzte a budapestieket

  • Mikecz Dániel
  • 2017. február 15.

Liberális szemmel – Republikon

A Republikon hamarosan megjelenő, legfrissebb kutatása azt mutatja, hogy 2015 közepe óta jelentősen megváltozott a fővárosiak véleménye.

Kormányzati és ellenzéki oldalról is érik olyan kritikák a Momentum Mozgalmat, hogy csupán eszközként használja a NOlimpia kampányt. Az ilyen megjegyzések szerint a Momentum nem elkötelezett a népszavazás mellett, hanem lehetőséget lát abban, hogy később felhasználhassa az így szerzett politikai tőkét a pártalapítás, a 2018-as indulás során.

A népszavazási kezdeményezés alapvetően azoknak kíván lehetőséget adni politikai érdekeik érvényesítésére, akik a politikai intézményrendszeren kívül vannak, a magyar tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy komoly szervezeti háttér, támogatás nélkül nem lehetséges a kellő mennyiségű aláírás összegyűjtése. Ennek következménye, hogy népszavazást a már létező – vagy esetünkben éppen alakuló – pártok képesek kezdeményezni. Mindez nem az ördögtől való, a politika lényegéhez tartozik ugyanis a hatékony cselekvés érdekében a rendelkezésre álló eszközök, módszerek helyes felmérése majd azok használata, alkalmazása – természetesen a jogállami keretek között. Már az 1989-es négyigenes népszavazás is eszköz volt arra, hogy az ellenzéki pártok megakadályozzák a közvetlen elnökválasztást és azzal egy posztkommunista, félelnöki rendszer bevezetését.

false

A népszavazási kezdeményezés ugyanakkor nem csak a szakpolitikai változásnak, tehát az olimpiai pályázat visszavonásának és a Momentum közéleti megkapaszkodásának eszköze. A jelenlegi kampány remek példája annak, hogyan győzhető meg a közvélemény, hogyan változtathatóak meg kőbe vésettnek vélt meggyőződések. A Republikon Intézet 2015. szeptemberi közvélemény-kutatásában kérdezett rá az olimpia támogatottságára. Az akkori adatok szerint a fővárosiak többsége, 59 százaléka inkább támogatta volna az olimpia megrendezését. Ebben az ügyben Budapest hagyományos baloldalisága sem mutatkozott meg, ugyanis a fővárosiak az országos népességhez képest is nagyobb arányban támogatták a rendezést. Nem csoda, hogy másfél évvel ezelőtt több fővárosi ellenzéki politikus sem állt ki egyértelműen az olimpia megrendezése ellen. A Republikon hamarosan megjelenő, legfrissebb kutatása ugyanakkor azt mutatja, hogy 2015 közepe óta jelentősen megváltozott a fővárosiak véleménye. A január végi adatfelvétel szerint a válaszadó fővárosiak 53 százaléka inkább ellenzi, míg 47 százaléka inkább támogatja a budapesti rendezést. Az utóbbi adatok közötti különbség nem tűnik szembeötlőnek, azonban 2015-höz képest igen jelentősen, 12 százalékponttal csökkent az olimpia támogatottsága.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy megváltozhat, megváltoztatható a közvélemény egy korábban igen népszerű ügy kapcsán is. Ebben szerepe volt annak, hogy a Momentum sokak szemében nagyobb hitelességgel bír, mint az ellenzéki pártok, így nem csak a különböző pártszimpátiával, kötődéssel bíró aláírók, de az ellenzéki sajtó nagy része is egységesen ki tudott állni az ügy mellett. A Republikon adataiból az is kiderül, hogy a kampány nem a kormánypártok szavazóit bizonytalanította el, hanem a liberális és baloldali ellenzéki tábornak adott világos politikai útmutatót. Körükben változott meg legnagyobb mértékben az olimpiát ellenzők aránya. Függetlenül attól, hogy összejön-e a kellő számú aláírás, vagy eredményes és az ellenzők szempontjából sikeres lesz-e a népszavazás, az utóbbi hetek bizonyították, hogy a hiteles, világos politika alkalmas a közvélemény támogatásának elnyerésére a kormánypárti média és a Magyarország erősödéséről szóló propaganda ellenszelében is.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.