Ha az MSZP együtt akar működni másokkal, vonzóvá kell tennie magát
toth_bertalan.jpg

Ha az MSZP együtt akar működni másokkal, vonzóvá kell tennie magát

  • Madlovics Bálint
  • 2018. június 20.

Liberális szemmel – Republikon

A választások után alapvetően új helyzetet teremtett: vagy radikálisan megváltozik az MSZP, vagy teljesen eltűnik a politikai palettáról.

A végül két főre szűkült szocialista elnökjelölti verseny tétje kevésbé volt az, hogy tartalmi értelemben, a párt ideológiája vagy víziója tekintetében milyen irányt vesz az MSZP, mint inkább az, hogy milyen attitűddel áll majd a jövőben a többi ellenzéki párthoz. Tóth Bertalan megválasztásával eldőlt: az MSZP szűk többsége a befelé fordulás és az önálló megerősödés helyett a nyitottságban és az együttműködésben látja a sikeres politika esélyét.

Azonban az áprilisi választás az ellenzéki oldalon alapvetően új helyzetet teremtett. Az MSZP hagyományosan, a rendszerváltástól 2010-ig betöltött szerepe miatt sokáig a baloldal vezető erejének, illetve a jobboldal fő ellenfelének számított. Ez a kép a párt támogatottságának zuhanása és az új ellenzéki alakulatok gombamód történő szaporodása ellenére is makacsul tartotta magát, az MSZP-t állítva az összefogásról szóló diskurzus középpontjába.

false

 

Fotó: MTI Fotó: Bruzák Noémi

2018 viszont láthatóan lélektani fordulópontot hozott. Igaz, hogy a választási eredmények alapján továbbra is az MSZP a legnagyobb a baloldali kispártok között, viszont a szocialisták közelítőleg sem tudtak annyi szavazatot szerezni, mint a Fidesz, vagy akár a Jobbik. És mivel a taktikai szavazásos mantra és az ellenzéki átszavazások ellenére sem sikerült még a kétharmadot sem megakadályozniuk, a régi ellenzék, és annak vezetőjeként az MSZP sokak szemében teljesen leszerepelt. A társadalom láthatóan szívesen venne egy akár teljesen új pártszerkezetet is – így pedig immár nem az a kérdés, hogy az MSZP akar-e együttműködni, hanem hogy mások akarnak-e ővele. A jelen politikai klímában már korántsem egyértelmű, hogy egy sikerre törő alakulat azt tartja-e a legbiztosabb útnak, hogy egy ilyen múlttal és jelennel rendelkező párttal közösen tervezze a jövőjét.

Ahogy az MSZP egyre kevésbé vonzó a szavazók számára, úgy lesz egyre kevésbé vonzó a többi párt számára is.

Az új, együttműködésorientált szocialista vezetés előtt tehát nem kisebb föladat áll, mint hogy ezt a tendenciát megfordítsa: hogy olyan képet tudjon sugározni a pártról, melynek hála újra jó ötletnek tűnhet a vele való együttműködés.

Ami a szocialisták számára az együttműködési stratégia legnagyobb támaszát adja, az a megkerülhetetlenség mítosza. Az MSZP – mondják – továbbra is komoly beágyazottsággal rendelkezik, erős országos szervezete van, és egyszerűen annyi szavazót tudhat maga mögött, hogy nem lehet vele nem számolni. Az elmúlt hónapokban viszont ezek a toposzok rendre megkérdőjeleződtek. Az MSZP bázisa már hosszú ideje a fővárosra és néhány nagyobb városra szűkült, a szervezeti ereje máshol nem mutatkozott meg. A friss közvélemény-kutatási adatok pedig bár nyilván torzítanak, hiszen ilyen röviddel a választás után jelen van a győzteshez húzás – avagy a vesztestől való eltávolodás – jelensége, de a trendek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy egy ilyen, elöregedő bázissal

az MSZP örülhet, ha 2022-ben eléri a parlamenti küszöböt.

Persze a többi baloldali pártnak még ennyije sincs, sőt – mint a Momentum estében láttuk – a küszöb megugrása sem triviálisan egyszerű föladat. Akinek viszont akár hosszú távon ennél komolyabb ambíciói vannak, annak a szövetségi politika mérlegelése kapcsán el kell gondolkodnia az MSZP-vel való együttműködés szimbolikus jelentőségén is. Függetlenül attól, hogy konkrétan mire vonatkozik, az összefogás a szocialistákkal rásüti a másik félre az MSZP bélyegét, beleértve a párt elmúlt években, sőt évtizedekben mutatott teljesítményének a tapasztalatait is. Ez a legkeményebb dió az új vezetés számára: hiába hirdetnek új baloldali politikát – immár sokadszor –, magához az MSZP-brandhez annyi negatív toposz kapcsolódik, hogy az könnyen hiteltelenítheti a legvilágosabb szólamokat és leginkább vonzó ígéreteket is. Amíg pedig ezt a Tóth Bertalan-féle vezetés nem tudja megoldani, és elhitetni az emberekkel, hogy a szocialisták már tényleg teljesen mások, mint régen, addig az MSZP-vel való együttműködés egy másik alakulat számára a már meglévő baloldali szavazótábor elfogadását jelenti a többi, bizonytalan választóról való lemondás árán.

Összességében tehát az MSZP most is ugyanazokat az előnyöket és hátrányokat viseli magán, mint amit az elmúlt nyolc évben is, csak most már komolyan fenyegeti a ringből való kiszorítás egy dinamikusabban fejlődő, a régiektől teljes függetlenséget mutató és így az egész politikai rendszerrel szemben alternatívát kínáló erő által. Ha viszont ilyen a következő pár évben nem is fog színre lépni, a szocialistáknak akkor is a saját érdekükben el kell indulniuk egy az elmúlt nyolc évben mutatott viselkedésükkel radikálisan szakító stratégia irányába. Kizárólag ilyen, markáns és szimbolikus jelentőségű cselekedetek sorozata révén érhető el, hogy az MSZP-brand által hordozott szimbolikus teher csökkenjen, illetve hogy a párt a szimpla túlélésnél ambiciózusabb ellenzéki szereplők számára vállalhatóvá váljon.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.