Mi az ördögöt akarnak a kalózpártok, s hogy kerülnek az európai parlamentekbe?

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2017. okt. 31., 15:40
kommentek
4
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Szeretjük őket? Nem szeretjük?

A legutóbbi cseh választások során a sajátosan populista-liberális Andrej Babiš győzelme és a kormányalakítási nehézségek mellett kevesebb szó esett a harmadik helyen végzett cseh Kalózpártról. Eddig választási áttörtést a 2012-es szenátusi választásokon értek el, amikor bejutott jelöltjük, a korrupciós ügyeket felderítő Libor Michálek. A cseh kalózok azóta látványosan megerősödtek. A 2013-as választásokon 2,66, legutóbb több mint 10 százalékot értek el.

Az első választási sikert a svéd Kalózpárt érte el a 2009-es európai választásokon, amikor egy képviselőt küldhetett az Európa Parlamentbe.

A svéd kalózok ismertségüket a népszerű torrentoldal, a Pirate Bay (amelyhez ugyanakkor szervezetileg nincs semmi közük) elleni bírósági tortúrának köszönhetik.

A bírósági tárgyalás, és az azt övező médiafigyelem csak ismertté tette a pártot, és segített a megszerveződésében, de azok a társadalmi konfliktusok, törésvonalak, amelyek mentén mobilizálni tudta szavazóit, viszonylag újnak mondhatók – persze nem voltak ismeretlenek a párt megjelenése előtt sem. Svédországban ezek a konfliktusok elsősorban a szerzői jogokkal kapcsolatosak, ahogyan ezt a Pirate Bay elleni per is mutatja. Németországban – ahol a tartományi és az európai parlamenti választásokon szintén jó eredményeket értek el a kalózok – a privátszférát érintő kérdések kerülnek folyamatosan napirendre, és adják a német kalózpárt legfontosabb témáit. Nem véletlen, hogy pont ezekben az országokban érték el legnagyobb sikereiket a kalózok: Svédországban hagyományosan erős a hacker-kultúra (ne felejtsük el, hogy a Linux is svéd eredetű!), Németországban pedig a történeti tapasztalatok alapján különösen érzékenyek a baloldali-autonóm csoportok az ellenőrizhetetlen, túlzott állami hatalommal, a titkosszolgálatokkal és az állami megfigyeléssel kapcsolatban.

A cseh Kalózpárt

– és általában a kalózpártok – programjának lényegi eleme a privátszféra védelme, az információáramlást korlátozó szellemi szabadalmak korlátozása, a tartalom- és a tartalommegosztás szabadsága. Az információs társadalomban az egyének szabadságát ugyanis nagyban befolyásolja, hogy kik rendelkeznek a rájuk vonatkozó adatokkal, milyen mértékben centralizáltak az adatbázisok, mennyi a „felejtési ideje” ezeknek az adatbázisoknak és mennyire átláthatóak az adatkezelési folyamatok. A tartalom- és tartalommegosztás szabadsága sem csupán az illegális letöltők felé tett gesztus, hiszen a tartalmakhoz való egyenlő hozzáférés tulajdonképpen szociális ügy, ahogy annak korlátozása a további szabad alkotást, a kreativitás kibontakozását akadályozó tényező. Nem lehet tehát gazdasági érdekekre, a terrorizmus és a bűnözés elleni védelemre hivatkozva korlátozni az információs jogokat, a személyes adatok védelméhez való jogot, hiszen azok közvetlenül érintenek más alapvető jogokat.

Más országokban az adatvédelem, a privátszféra védelme sokkal érzékenyebb társadalmi-politikai téma, mint hazánkban, de a választási eredmények nem köthetők csupán a geek-kultúrához, ahogy a szokásos „proteszt-szavazatok” válasz sem ragadja meg a választási eredmények mögötti társadalmi folyamatokat.

A kalózpártok sikerének kulcsa a kiüresedett demokratikus rendszerek kritikájában keresendő.

A kalózpártok ugyanis egy önmagát szervezni képes társadalmat és egy átlátható, elszámoltatható államapparátust és for-profit szektort vizionálnak. Ebben a tekintetben a kalózpártok legfontosabb követelése az állam működésének transzparenciája, hiszen csak így biztosítható a hatalmi szimmetria az egyén és az állam között, így akadályozható meg az állam „elfoglalása” elitcsoportok által, így fordítható meg a közügyektől való elidegenedés általános folyamata.

szerző
Mikecz Dániel
publikálva
2017. okt. 31., 15:40
kommentek
4
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 4 rworse
    rworse
    2017. október 31., kedd 20:25
    Semmi bay, csak töltögess, én hallgatok, mint a zsír.
  2. 3 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. október 31., kedd 18:27
    t(T)iszapolgári nem evett meszet, hogy pártot alapítson. Egy knédli többet ér, mint száz, állig felfegyverzett párt.

    Mellesleg, én már töltöttem le filmet a PirateBayről, nem egyet, nem kettőt, de erről pssszt.
  3. 2 rworse
    rworse
    2017. október 31., kedd 17:25
    T(t)iszapolgári legfeljebb egy anakronista pártot tudna alapítani.
  4. 1 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. október 31., kedd 16:16
    A cseh Kalózpártnak nagy múltja van, már Shakespeare érdeklődését is felkeltette, ahogy a cseh tengeren Libor Michálek kibontja a halálfejes zászlót, ellopja a knédlit, de elkapják, és bezárják a Pankrácba.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk