Nők Menete Washingtonban: tüntetés az érzéketlenség ellen

  • Mikecz Dániel
  • 2017. január 24.

Liberális szemmel – Republikon

Az amerikai történelem talán legnagyobb tüntetésén 3 millióan masíroztak Trump ellen. Mégsem lehet belőle tartós mozgalom, mert követeléseiből hiányzik egy fontos elem.

A hétvégén, Donald Trump elnökségének első napján tartották meg civil szervezetek a Nők Menete Washingtonban (Women’s March on Washington) című rendezvényt. A szervezők szerint a kampány során sok közösséget ért szóbeli inzultus, így a nőket, bevándorlókat, őslakosokat, muszlimokat, a fekete és barna bőrű embereket, a szexuális támadások túlélőit, valamint a fogyatékossággal élőket. A marginalizált csoportok és az emberi jogok védelmében kívántak üzenni a felvonulással a tiltakozók az új kormánynak.

Washingtoni utcakép

Washingtoni utcakép

Fotó: MTI/EPA

A névválasztás tudatosan utal a polgárjogi mozgalom által 1963-ban szervezett Menet Washingtonban (March on Washington) tüntetésre, amely során az ifjú Martin Luther King elmondta: „Van egy álmom.” A beszámolók szerint kb. félmillióan vettek részt a washingtoni rendezvényen, továbbá 3 és 5 millió közé teszik a párhuzamosan, az Egyesült Államok és a világ többi városában, így Budapesten is szervezett szimpátiatüntetéseket. Egyes beszámolók és hazai értékelések azt emelték ki, hogy a 402 partner szervezet közül 60 kapott már támogatást Soros Györgytől, noha a tüntetések külső befolyásolásának vannak korlátai.

A vonulás szervezői nem elégedtek meg azzal, hogy egyszer kifejezték véleményüket az új kormányról, hanem az elkövetkező 100 napban 10 különböző akciót szerveznek az általuk fontosnak tartott témákban. A nők felvonulása tehát az aktivisták szándéka szerint egy szélesebb, hosszabb ideig tartó mozgósítási hullámmá nőheti ki magát. Kérdés, hogy állandósulnak-e a kisebb-nagyobb tüntetések Trump elnöksége ellen, valamint milyen hatással lehetnek ezek a tiltakozások. Az előző republikánus elnök, George W. Bush a 2000-es évek elején aktív globalizációkritikus mozgalom számára az igazságtalannak tartott neoliberális gazdaságpolitika, a konfliktusos, háborús külpolitika ikonjává vált. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a globalizációkritikus mozgalom súlypontja Európába került, ahol állandósultak a háborúellenes demonstrációk. Budapesten is folytak globalizáció- és Bush-ellenes tüntetések 2006-ban, amikor az akkori elnök Magyarországra látogatott. Az Obama-adminisztráció idején sokat változott az Egyesült Államok megítélése, azonban ebben az időszakban sem maradtak el a tiltakozások. A 2008-as Obama-kampányban mozgósított, később csalódott demokrata szimpatizánsok szervezték az Occupy Wall Street mozgalmat, ami az egyre szélesedő társadalmi egyenlőtlenségekre, a megfelelő képviselet hiányára, a demokratikus deficitre és a pénzügyi válság igazságtalan kezelésére kívánta felhívni a figyelmet.

Madonna a washingtoni színpadon

Madonna a washingtoni színpadon

Fotó: MTI/AP

A múlt heti nők menete, az Occupy Wall Street mozgalom és a 2000-es évek globalizációkritikus mozgalma mind kötődnek bizonyos szinten az amerikai baloldalhoz, akár követeléseik, akár az aktivista hálózatok, akár a tüntetéseken használt jelképek, vizuális elemek szintjén. A nők menete azonban olyan jellemzőkkel bír, amelyek alapján nem valószínű, hogy a korábbiakhoz hasonló tüntetési hullám kezdődne meg.

A legfontosabb különbség, hogy az eredeti nők menete felhívás nem fogalmaz meg semmilyen gazdasági követelést. A globalizációkritikus mozgalomban a déli szegény országok és a gazdag északiak aktivistái találtak egymásra egy igazságosabb globális elosztásért küzdve. Az Occupy Wall Street esetében talán nem is kíván magyarázatot a gazdasági jelleg. Még az előképnek tartott 1963-as fekete polgári jogi tüntetés eredeti címe is az volt, hogy Menet Washingtonban a munkáért és a szabadságért (March on Washington for Jobs and Freedom), az emberi jogi követelések tehát gazdaságiakkal társultak. Az emberi jogok ugyanis keveset érnek, ha gazdaságilag marginalizált egy csoport, valamint a gazdasági érdekek érvényesítéséhez szükség van az alapvető jogokra. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a nők menetének nincs gazdasági dimenziója, célja a különböző politikai identitások védelme, az arra érzékeny beszédmód fenntartása. Ezzel a tüntetések arra a kérdésre sem reflektálnak, hogy milyen társadalmi folyamatok vannak a Trump-jelenség mögött, milyen munkát kell elvégeznie ahhoz az amerikai liberálisoknak és baloldaliaknak, hogy megfelelő választ tudjanak adni az elitellenes üzenetekre fogékony választóknak.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.