Öt érv a bulinegyedről szóló népszavazás ellen
bulinegyed_top_story_lead.jpg

Öt érv a bulinegyedről szóló népszavazás ellen

  • Király Dávid
  • 2018. január 16.

Liberális szemmel – Republikon

Az erzsébetvárosi népszavazás a bulinegyed problémáit nem oldja meg, de mindenkinek károkat okozhat.

Egy hónap múlva, február 18-án dönthetnek az erzsébetvárosiak a bulinegyed sorsáról. A VII. kerületi népszavazás formálisan ugyan csak arról szól, hogy az Erzsébet körút, a Rákóczi út, a Károly körút és a Király utca által határolt területen bezárjanak-e a szórakozóhelyek éjfél és reggel 6 óra között, ha azonban a népszavazás érvényes és eredményes lesz, és az igenek győznek, az nyilvánvalóan megpecsételi a bulinegyed sorsát.

A belső-erzsébetvárosi bulinegyed

A belső-erzsébetvárosi bulinegyed

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Az egyik oldal érvei szerint, ha a bevételeik nagyobb részét többnyire éjfél után realizáló szórakozóhelyeknek a nap végén be kell zárniuk, akkor vállalkozások százai és munkahelyek ezrei szűnhetnek meg. A másik oldal mindeközben a lakók nyugalmára, csendre, a közterületek rendjére, tisztaságára hivatkozik – nyilván mindegyik álláspont érthető.

A bulinegyed sorsáról kiírt népszavazás számos sebből vérzik, íme néhány.

  1. A kerületi népszavazás igazságtalan, hiszen beleszólást biztosít a külső-erzsébetvárosiaknak egy őket egyáltalán nem érintő ügybe, miközben nem méri fel a bulinegyed közvetlen közelében, de már másik kerületben élők véleményét. Márpedig a VI. kerületi Vasvári Pál utcában a Paulay Ede utcában, vagy épp a Király utca páros oldalán élők a saját bőrükön tapasztalhatják azt, amit mondjuk a Murányi utcaiak csak a hírekből ismernek.
  2. A népszavazás véget vet a nyugalomra vágyó lakók, a megélni akaró vállalkozások, valamint az önkormányzat párbeszédének, ami – más, a népszavazás közelébe jutott témákkal, így az olimpiával vagy a 3-as metró akadálymentesítésével ellentétben – a VII. kerületben legalább megindult, és melynek folytatása megnyugtató megoldással zárhatná le a Belső-Erzsébetvárosban kialakult konfliktust.
  3. A bulinegyedben szórakozó turisták okozta mellékhatások csökkentése, a káros következmények felszámolása a ma hatályos jogszabályok alapján is megoldható. Ma sem szabad az utcán üríteni, a jelenlegi törvények sem teszik lehetővé drogok és nők árusítását az utcán. A hatályos jogszabályok betartatása a ma még kifogások mögé bújó hatóságok és az önkormányzat feladata lenne.
  4. A népszavazással az önkormányzat bedobta a gyeplőt a lovak közé. A kerület a referendummal azt üzeni: nem tudja megoldani a problémát, nem tud közvetíteni az ellenérdekelt felek között, és arra sem képes, hogy állást foglaljon az ügyben, mert fél attól, hogy azzal elveszíti az önkormányzat bevételeit/a helyiek szavazatait. (Az első az egész kerületnek rossz, utóbbi csak a vezetőknek.)
  5. A népszavazás könnyen visszaüthet a szórakozóhelyek bezárásáért küzdő helyiekre. Ha ugyanis a referendum érvénytelen lesz vagy a nemek győznek, az hosszabb távon is lefegyverzi a nyugalomra vágyókat és a jövőben még annyit sem érhetnek el, amennyit megfontolt párbeszéddel, a másik fél érdekeinek tiszteletben tartásával és valamilyen okos kompromisszummal elérhetnének.

A fentiek azt mutatják, hogy a bulinegyedről szóló népszavazást ki sem lett volna szabad írni, ez a hajó azonban már elment. A kerület (és Budapest) számára ma az a legkevésbé káros, ha ez a népszavazás nem lesz érvényes és eredményes, és így folytatódhat a párbeszéd az érintett felek között – akár a helyi és a fővárosi önkormányzat bevonásával.

false

Fontos hangsúlyozni: a tét nem az, hogy a brit alsó középosztály ifjai a jövőben is zavartalanul rókázhatnak-e ordítva a Wesselényi utca kapualjaiban. A valódi tét az, hogy ennek a rossz hírű országnak a még mindig jó hírű fővárosa elveszíti-e az egyik fontos turisztikai attrakcióját, csak mert az önkormányzatai és a hatóságai képtelenek úrrá lenni egy korántsem megoldhatatlan problémán.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.