Vállalhatóbb lett-e? – A Jobbik mérséklődésének hatása a másodlagos pártpreferenciákra

szerző
Virág Andrea
publikálva
2017. máj. 12., 13:15
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Fidesz szavazói továbbra is viszonylag nyitottak a Jobbik irányába: a párt szavazóinak 12 százaléka szavazna a Jobbikra, ha valamiért nem szavazhatna a Fideszre.

Az elmúlt időszak számos változást hozott abban a tekintetben, hogy milyen pártként gondolhatunk a Jobbikra, hogyan pozicionálják a pártot a politikai palettán. Vona Gábor elnök a néppártosodás stratégiáját választotta, a radikális jobboldali üzenetek helyett kommunikációját inkább olyan kérdések uralják, amelyek a középen álló választókat is megszólíthatják.

Kérdés azonban, hogy a viszonyrendszerbeli változások a szavazók gondolkodásában is érzékelhetők-e, vagy csak a pártok stratégiájának szintjén. Ahhoz, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre, érdemes megvizsgálni a szavazók másodlagos pártpreferenciáját. A Republikon Intézet havi kutatásaiban a pártpreferencia mellett megkérdezi a válaszadókat arról is, hogy ha valamilyen okból nem szavazhatnának a számukra legszimpatikusabb pártra, akkor melyik más pártra adnák le a voksukat. Ennél a kérdésnél a válaszadók ugyanazon pártok közül választhatnak egyet, de van a lehetőségük arra is, hogy ne válasszanak másodlagosan preferált pártot. A másodlagos pártpreferenciát minden esetben a pártválasztók (pártot választani tudók és akarók) körében érdemes vizsgálni, hiszen az elsődleges pártválasztásukban is bizonytalan szavazóknál nem beszélhetünk másodlagos preferenciáról. A bemutatott arányok az elmúlt négy hónap összevonásával kapott eredményeket mutatják.

Nyitottak-e a baloldali, liberális szavazók a Jobbik irányába?

Az egyik fontos változás a Jobbik és a baloldali, liberális pártok viszonya: míg 2014 előtt a legfőbb kérdés az volt, szóba lehet-e állni egyáltalán a Jobbikkal, 2016 őszén lehetséges alternatívaként merült fel a Jobbik és a baloldali, liberális pártok választási együttműködése. A felvetéstől mind Vona Gábor, mind a baloldali, liberális pártok vezetői rögtön elzárkóztak, nem véletlenül: egy ilyen együttműködést valószínűleg nem fogadnának el a választók. Ráadásul ez a narratíva mindkét oldal számára komoly veszélyekkel: a Jobbik teljesen elveszítheti a hitelességét azáltal, hogy azokkal a pártokkal működik együtt, amelyektől megalakulása óta elzárkózik, a baloldal számára pedig azért veszélyes, mert az összefogásról való gondolkodás megszüntetheti azt a régóta meglévő felállást, hogy a Jobbik „vállalhatatlan”, és megnyithatja az utat afelé, hogy a baloldal szavazói reális alternatívaként tekintsenek Vona Gábor pártjára.

Összefogás helyett tanulni a Jobbiktól

A baloldali ellenzék és a Jobbik választási együttműködésével kapcsolatos felvetések nem csupán irreálisak, hanem károsak is. A baloldalra nézve. 2016 végén Medgyessy Péter nyilatkozata ismét a politikai napirend témájává tette a baloldal és a Jobbik esetleges összefogásának kérdését. Medgyessy Péter nem az első, aki egy ilyen összefogás lehetőségét felveti: hasonló gondolatot fogalmazott meg korábban Haraszti Miklós, illetve Kőszeg Ferenc is.

A Republikon Intézet kutatásaiban mért másodlagos pártpreferenciák alapján ugyanakkor azt látjuk, hogy a jelenlegi baloldali, liberális szavazókban ez a gát nem szakadt át, és egyelőre sikertelen Vona Gábor azon törekvése, hogy a baloldalról csábítson át szavazókat. Ha a két legnagyobb baloldali, liberális pártot nézzük, azt láthatjuk, hogy az MSZP szavazóinak 5, a DK szavazóinak 3 százaléka szavazna a Jobbikra, ha valamiért nem szavazhatna a saját pártjára. Meglepő lehet ugyanakkor, hogy az Együtt szavazóinak körében kicsivel 10 százalék fölött van azoknak az aránya, akik Vona Gábor pártját tartják a második legszimpatikusabbnak. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a párt viszonylag alacsony támogatottsága miatt ez nem nagy tartalék a Jobbik számára. Ami nem jelenti azt, hogy Vona Gábor pártja ne szólíthatná meg sikerrel a jelenleg bizonytalan, potenciálisan baloldali szavazókat; csupán annyit jelent, hogy a létező baloldali, liberális szavazók körében a Jobbik nem vált komoly alternatívává.

false

 

false

Eltávolodtak-e a Fidesz szavazói a Jobbiktól?

Az elmúlt időszakban megváltozott a Jobbik és a Fidesz viszonya is: a kvótanépszavazás utáni alkotmánymódosítási kísérlet körüli konfliktus óta elmérgesedni látszik a Jobbik és a Fidesz viszonya. A Jobbik támadásainak középpontjában a kormánypárt áll (gondoljunk csak a plakátkampányra), és ez a Fidesz részéről sincs másképp.

A másodlagos pártpreferenciák alapján azt láthatjuk, hogy a Fidesz szavazói továbbra is viszonylag nyitottak a Jobbik irányába: a párt szavazóinak 12 százaléka szavazna a Jobbikra, ha valamiért nem szavazhatna a Fideszre. Minden más pártra a szavazóik kevesebb, mint 5 százaléka voksolna, túlnyomó többségük pedig nem tudott vagy nem akart második legszimpatikusabb pártot megnevezni. Ráadásul a Fidesz magas támogatottsága miatt ez a 12 százaléknyi kormánypárti szavazó, akinek a Jobbik a második alternatíva, komoly tartalékot jelenthet Vona Gáboréknak.

false

Mit gondolnak a Jobbik szavazói?

A Jobbik jelenlegi támogatói továbbra is inkább a Fidesz, és nem pedig a baloldali, liberális pártok felé nyitottak. A jobbikosok 10 százalékának a Fidesz a második legszimpatikusabb párt. Nincs sokkal lemaradva az LMP sem (8 százalék), a többi pártra viszont a jobbikosok kevesebb, mint 5 százaléka szavazna abban az esetben, ha valamiért nem szavazhatna a Jobbikra.  Azt láthatjuk tehát, hogy a jobbikosok számára továbbra is a Fidesz, valamint a kormánypárthoz és a baloldalhoz egyaránt kritikusan viszonyuló LMP az alternatíva, míg a szocialista pártot csak 3, Gyurcsány Ferenc pártját pedig csupán 2 százalékuk jelölte meg.

false
szerző
Virág Andrea
publikálva
2017. máj. 12., 13:15
kommentek
2
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2 Hóvarjú
    Hóvarjú
    2017. május 12., péntek 19:49
    Fidesz2. Hogy az első rész vagy a második rész a jobbik-e, leszarom. Sunyi, rasszista, soviniszta férgek és rendkívül frusztrált, hihetetlenül buta véglények.
  2. 1 Kovacs
    Kovacs
    2017. május 12., péntek 14:12
    "Vállalhatóbb lett-e? " Lehet-e egyáltalán vállalni. Lenne itt a kérdés. Hogy lehet vállalni a vállalhatatlan? Ez pedig az én kérdésem.

    "A rasszista kormány és rasszista ellenzéke" adta egy európai képviselő tanulmányának a címét. Magyarországot illetően. Két évvel ezelőtt. Hozzá lehet még tenni ehhez valamit?

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Republikon Intézet

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Republikon Intézet
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több cikk