17,5 milliárdra becsült ingatlant kap az egyházi alapítvány

Egy a tábor

  • Magyar Krisztián
  • 2017. január 1.

Riport

A zánkai és a fonyódi, együttesen hatalmas értékű szociális­üdülő-komplexumokat ingyen adta át az állam a szeged–csanádi egyházmegyéhez köthető alapítványnak. Az alapítványt vezető volt fideszes politikusok később akár el is adhatják az ajándékot.

„Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontja, 210 hektáros parkosított környezettel, hosszú, egybefüggő balatoni partszakasszal, rendezett stranddal” – így hirdeti magát honlapján a zánkai gyermek- és ifjúsági tábor, amelyet az állam egy márciusi törvénymódosítással adott egy egyházi kötődésű alapítvány tulajdonába és fenntartásába. És nemcsak ezt, hanem számos, szintén gyermekek táboroztatására használt fonyódi ingatlant is. A törvénymódosítás szerint a szeged–csanádi egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványé lettek az ingatlanok, ahogyan ez az alapítvány kapta meg az Erzsébet-program keretein belüli, a gyermektáborokkal és ifjúsági programokkal kapcsolatos feladatokat is. A táborok megszervezéséhez idén 4,4 milliárd forint költségvetési támogatás is érkezett az alapítványhoz, jövőre ez az összeg 5,2 milliárd lesz. Az ingatlanok szeptember elsejétől lettek hivatalosan az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyerme­kekért Alapítványé, s a szervezetnek egy fillért sem kellett fizetnie értük. Ráadásul 15 év múlva azt tesznek a táborokkal, amit akarnak. Az alapítvány és a Fidesz között egyértelmű a kapocs, ahogy maga a szeged–csanádi egyházmegye sincs túlzottan távol a kormánypárttól.

A gyermektáboroztatást a zánkai és a fonyódi – most már csak volt – állami ingatlanokban korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) látta el, tőle kerültek át a feladatok idén az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz úgy, hogy a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők és a nyugdíjasok szo­ciális üdültetéséért továbbra is az MNÜA felel. A táborok területe és az azokon található építmények azt megelőzően is az államéi voltak, de az ingatlanátadást annyira akarta a kormány, hogy az ezt is rögzítő jogszabály megváltoztatásakor egy szabálytalanság is becsúszott. A Vasárnapi Hírek hívta fel a figyelmet arra, hogy az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyerme­kekért Alapítvány a törvénymódosítás elfogadásakor, március végén még nem volt közhasznú jogállású, holott ez lett volna a feltétele az ingatlanok ingyenes és illetékmentes átadásának.

Amikor az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) arról érdeklődtünk, hogyan találták meg az alapítványt, egyértelmű válasz helyett azt felelték, hogy egyebek közt azért, mert a szervezet alapító okiratában meghatározott célok számos ponton fedik az Erzsébet-táborok céljait. Valóban, a törvénymódosítás előtt megváltoztatott alapító okiratban egyebek közt az szerepel, hogy az alapítvány egyik célja „az Erzsébet-programról szóló törvényben rögzített közfeladatok segítése”. Hasonló kérdésünkre az alapítvány csupán azt válaszolta, őket az Emmi kérte fel a feladatra.

Közel a Fideszhez

A törvénymódosítás előtt néhány hónappal az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány alapító jogai a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által életre hívott Hunguest Vagyonkezelő Zrt.-től átkerültek a Szeged–csanádi egyházmegyéhez tartozó Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz. A 2011-ben indult szolgáltató több megyében működtet nevelőszülői hálózatot, gyermek- és lakásotthonokat, és sok más mellett rászoruló gyerekek táboroztatásával is foglalkozik. Vezetője az a Kothenz János, aki 2014-ben a Fidesz–KDNP és a L.É.T. Egyesület közös jelöltjeként próbálta legyőzni a szocialista Botka Lászlót az önkormányzati választáson, de több mint 20 százaléknyi szavazatkülönbséggel kikapott.

Kothenz János főnökéről, Kiss-Rigó László megyés püspökről köztudott, hogy bejáratos Orbán Viktorhoz, és van egy közös hobbijuk: az egyházi vezető is rajong a fociért, a püspöknek külön helyet tartanak fenn a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. Mi több, az egyházmegyének is van egy másodosztályú csapata, akadémiát is üzemeltet, és még stadionja is lesz; az építkezést 2014-ben államilag kiemelt beruházássá minősítette a kormány. Az egyházmegye csapatait üzemeltető kft.-knek eddig közel 2 milliárd forintnyi taopénz felhasználását hagyta jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az eddig ismert tervek egy 6 ezres, de később bővíthető stadionnal számolnak. Hogy bővítésre szükség lesz-e valaha, nem tudni, de jelenleg nem rajonganak a fociért Szegeden, hiszen a lapzártánk előtti meccsen – a klub honlapján olvasható tudósítás szerint – 50 (ötven) néző előtt kapott ki a csapat a Sopron gárdájától. A stadionépítés időpontja folyamatosan csúszik, így megjósolni sem lehet, mikor áldhatja meg az új komplexumot a püspök, ahogy tette azt a felcsúti Pancho Arénával is az átadáskor.

Minden bizonnyal Kiss-Rigó László jó politikai kapcsolatainak köszönhető, hogy az egyházmegye nyomására nem a helyi Fidesz által javasolt jelölt, hanem Kothenz János indulhatott Szegeden Botka ellenében, de a püspök 2014-ben az esztergomi választásokon is fontos szerepet játszott. Az Index írt arról, hogy Tétényi Éva független polgármester kihívója, az addig még a helyi fideszes körökben is súlytalan Romanek Etelka legfőbb támogatója a korábban esztergomi segédpüspök Kiss-Rigó László volt. A Szeged–csanádi egyházmegye első embere 2014-ben az új képviselő-testület alakuló ülésére is elment.

Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány nem csupán a legfideszesebb egyházmegyén keresztül köthető kormánypárti szereplőkhöz. A szervezet kuratóriumát Bábiné Szottfried Gabriella vezeti, ő 2014 előtt a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A vezetőségben helyet kapott Zakar Péter Mihály is, aki korábban a Csongrád megyei közgyűlés kormánypárti tagja volt, az alapítvány kuratóriumának korábbi alelnöke pedig Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás második felesége volt. Ha ez nem lenne elég, nyári sajtóhírek szerint a Klik korábbi vezetője, Marekné Pintér Aranka a zánkai gyerektáborban kapott vezetői feladatokat.

Közöd?

Amikor az alapítványnál arról érdeklődtünk, hogy mekkora az átadott zánkai és fonyódi ingatlanok összértéke, csak annyit írtak, hogy a „tulajdonba adás jogszabály alapján történt, azaz ennek nem feltétele az értékbecslés”. Ezután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) fordultunk, de lapzártánkig tőlük sem kaptuk meg az adatokat. Végül az MSZP-s országgyűlési képviselő, Tóth Bertalan mutatta meg nekünk az MNV és az alapítvány közötti megállapodást, amit neki nem sokkal korábban elküldött a vagyonkezelő. Az ebben szereplő táblázatban felsorolják az átadott ingatlanokat azok becsült forgalmi értékével, amely összesen 17,5 milliárd forint. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyiért biztosan el is lehetne adni az ingatlanokat – de ez a hatalmas vagyon ért volna annyit, hogy az állam pontosan megindokolja, miért adja át ingyen.

Az MNV és az alapítvány közötti szerződés értelmében 15 évig mindenképp meg kell hagyni jelenlegi funkciójában az ingatlan-együttest, de azután nincs semmi kötelezettsége az alapítványnak. Megkérdeztük a szervezetet, hogy van-e elképzelésük, 15 év múlva mit kezdenek a táborokkal, de kitérő választ adtak.

Kiárusítás

Miután a magyar állam törvényi erővel szorította ki az étkezési jegyek piacáról a külföldi cégeket, majd monopolhelyzetbe hozta az Erzsébet-utalványt, illetve a Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP), az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az Európai Unió Bírósága idén februárban úgy döntött, hogy a cafeteriarendszer több eleme is sérti az uniós jogot, így a kormány változtatásra kényszerült. Ha rövid távon marad is az Erzsébet-utalvány, annak közterhei jelentősen emelkednek, így várhatóan vissza fog esni a forgalma, ahogy a SZÉP-kártyáé is. Az állam a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványon keresztül döntő többségében az Erzsébet-utalványok jutalékából fedezte a szociális üdültetést, a várható visszaesés miatt már nem lesz szükség annyi állami szálláshelyre, így több szálloda és üdülő is átkerül az Erzsébet Vagyonkezelőtől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV). Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára nemrég a parlamentben megerősítette: ezeket a korábban döntő többségében az önkormányzatoktól átvett ingatlanokat nem kapják vissza a települések, az MNV értékesíteni fogja őket. Ezeket az állami üdülőket tehát még azok az önkormányzatok sem kaphatják vissza, amelyek ezt nagyon szeretnék. Például a szombathelyi önkormányzat is jelezte, hogy szívesen átvenné a településen található gyermeküdülőt, de erre esélye sincs. A kérdés csak az, hogy a hamarosan licit alá bocsátandó szociális üdülőkre kik és milyen áron fognak lecsapni.

Itt is Mészáros Lőrinc etet?

Tavaly több forrásból is úgy értesültünk, hogy a zánkai és a fonyódi táborokban a Mészáros Lőrinc cégei által előállított élelmiszerek kerülnek az asztalra. Szülők és ott dolgozók is állították, hogy a felcsúti milliárdoshoz egészen idén nyárig köthető Bakony Hús felvágottait ették a gyerekek, és a szintén a vállalkozó érdekeltségében lévő Vivienvíz ásványvizeit is ihatták a táborban. A témában több mint egy éve kerestük meg a táboroztatásért akkor felelő Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, de nem közöltek érdemi információkat. Azt a kérdést tettük fel nekik, „Hogyan történik az Erzsébet-táborokban részt vevő gyermekek étkeztetése? Ki felel az alapanyagok beszerzéséért és azok elkészítéséért? Kérem, pontosan nevezzék meg a megbízott vállalkozást, szervezetet!”; ezt a választ kaptuk: „(…) az Erzsébet-táborokban szabadidejüket töltő gyermekeknek napi ötszöri, jó minőségű étkezés biztosított”.

Figyelmébe ajánljuk