A hőskor elkezdődött – Péczely Dóra főszerkesztő

  • rés a présen
  • 2013. november 21.

Snoblesse

A Tranzitban mutatkozik be az Időfutár második része. A programról és a Tilos az Á Könyvekről a sorozat főszerkesztőjével beszélgettünk.

rés a présen: Nem az ifjúsági irodalom felől jössz. Milyen Esterházy után vagy vele párhuzamosan ifjúsági irodalmat szerkeszteni?

Péczely Dóra: Már a Magvetőnél is ez volt a felállás, csak fordított arányban. Például én szerkesztettem Lakatos István Dobozváros című ifjúsági regényét, és a Líra csoport égisze alatt működő Manó Könyveknél több másikat is. A könyvkiadásnak ezt a területét úgy nyolc éve kezdtem el figyelni, és ha a kortárs magyar irodalmat számítom a szakterületemnek, elég világos volt, hogy pont ez az igen érdekes szegmense egy fekete folt a palettán.

false

rap: Kinek az ötlete volt a Tilos az Á Könyvek?

PD: A pagonyosoké. Az idei könyvhét után, az Időfutár első részének megjelentetésével vált későbbi kollégáim számára nyilvánvalóvá, hogy ez a könyv minden szempontból kinőtte a Pagonyt. Más témájú könyvekhez és egy széttartóbb érdeklődésű olvasóközönséghez eljutni új stratégiára, üzletpolitikára és szemléletre van szükség, amihez érdemesnek tűnt egy messziről jött embert bevenni a csapatba.

rap: Milyen könyvekkel rukkoltok elő még idén?

PD: Három könyvünk jön ki, mind magyar szerzőtől, és mind nagyon más. Először a már emlegetett Időfutár második kötete jelenik meg: A királynő palástja. Aztán egy steampunk regény Dávid Ádámtól Millennium expressz címmel és Futaki Attila tervezte borítóval. És Gévai Csilla naplóregénye Lídia, 16 címmel. Csak annyit mondanék róla, hogy hősnője, aki korunk lánya, Gulácsy Lajosba szerelmes...

rap: Van-e a sorozathoz kapcsolódó rendezvény?

PD: Az első az Időfutár második részének bemutatója lesz november 30-án, szombaton 17 órakor a Tranzitban. Nyáron kiírt a Pagony egy videópályázatot gyerekeknek és már nem annyira gyerekeknek az első részhez kapcsolódó témákban. Elképesztően izgalmas munkák érkeztek, és ezen a jeles napon tartjuk a díjkiosztót is a szerzők társaságában, levetítjük a legjobb kisfilmeket, lesz Papageno-rap a Penészlek Team előadásában, meg Időfutár-slam Kemény Zsófitól.

rap: Hogyan állunk most ifjúsági irodalom dolgában?

PD: A hőskor elkezdődött, elsősorban remek külföldi könyvek fordításának kiadásával. John Green Csillagainkban a hiba vagy Wolfgang Herrndorf Csikk című könyvét emelném ki a young adult regények sorából. Vagy a kisebbeket megőrjítő Egy ropi naplója sorozatot. Születnek nagy számban magyar ifjúsági könyvek az elkövetkező években, ebben biztos vagyok. Gimis lányregényekben egész jól feljöttünk, és az Időfutárral, azt hiszem, egy új műfaj született: a kalandos-humoros műveltetési regény.

rap: A Tilos az Á egy emblematikus kocsma neve. Van-e közötök hozzá?

PD: Amikor először beléptem a Tilos az Á-ba a Mikszáth téren a kilencvenes évek elején, tudtam, hogy megtaláltam azt a kultközeget, ahol minden, ami történik, magától értetődő és egyben végtelenül izgató és inspiráló számomra. De nem ezért vetődött fel elsőként pont ez a név, hanem mert a Micimackóból ered anyakiadónk, a Pozsonyi Pagony neve is, és szinte adta magát. Én legszívesebben rögtön rábólintottam volna, de hosszú út vezetett addig, míg visszatértünk Malacka nagyapjának családi nevéhez. De úgy háromszáz névvariációval később mégis emellett döntöttünk: a következő generációnak is legyen meg a maga Tilos az Á-ja.

rap: Melyik volt a kedvenc ifjúsági könyved?

PD: Gimiben már Maupassant-t, Asimovot olvastam meg Abe Kóbót, a pad alatt is, szóval amolyan felnőtteknek valót, de egy kicsit korábban nekem a Mary Poppins-könyvek voltak a Harry Potterek, és Jean Webstertől A Nyakigláb apó a szerelmes középiskolás levélregény.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.