"Feltettem és püföltem" – Unger Balázs, Cimbaliband

  • rés a présen
  • 2014. április 18.

Snoblesse

Gödöllőn, a Művészetek Házában mutatják be Vidámpark című lemezüket.

rés a présen: Fontos, hogy a népzenét ne csak autentikus formájában őrizzük meg?

Unger Balázs: Fontosnak tartom, hogy azok az emberek is megismerjék népzenei kincseinket, akik nem hallgatnak autentikus népzenét. Ha abban a formában meghallgatja, és bulizik rá, ahogyan mi tálaljuk, nagyon örülünk neki. Ha pedig ezek után meghallgatja, és nem utasítja el az autentikus népzenét, akkor nyert ügyünk van.

false

rap: Mi vitt rá téged annak idején a népzenélésre?

UB: Gyerekkoromban Illés-, Omega- és Hungária-lemezeket hallgattam. Apukám még dobszerkót is csinált nekem. Feltettem a bakelitet, majd püföltem mellé a dobot. Kamaszkoromban a Depeche Mode zenéje érintett meg, és a mai napig néha előveszem ezeket a korongokat. A népzene viszont hétéves koromtól elkísér. Először brácsán, majd cimbalmon tanultam. Ez a műfaj jelentette nekem az igazi zenét! A többi annak ellenére, hogy hallgattam, távolinak tűnt.

rap: Mikor alakult a zenekarod?

UB: 2005-ben otthagytam a Magyar Állami Népi Együttest, és ez adta meg a lendületet, hogy megalakítsam a Cimbalibandet. Először csak annyi volt a célom, hogy a cimbalmot népszerűsítsük, és cimbalmos zenéket játsszunk a Kárpát-medencétől a Balkánig. Majd a produkcióhoz később csatlakozott rockgitáros öcsém, Unger Gergő és a dzsesszdobos Horváth Dániel, akik gyökeresen megváltoztatták a zenekar hangzását. Így most már több újságíró és zenekritikus olyan szavakat használ velünk kapcsolatban, mint a cimbalom rock'n'roll vagy a cimbalom Chuck Berryje!

rap: Mikor mutatjátok be a legújabb, Vidámpark című albumot?

UB: 2014. április 25-én jelenik meg a Fonó Budai Zeneház gondozásában, és ugyanezen a napon mutatjuk be Gödöllőn a Művészetek Házában, a Budapest Folk Fest rendezvénysorozatban, este héttől.

rap: Mitől vidám a Vidámpark?

UB: Tavaly bezárt a Vidám Park, s a zenekarból egyedül Geri volt ott az utolsó napon. Nekünk már csak gyermekkori halvány emlékeink vannak, milyen is volt a budapesti vurstli. Ezeket az érzéseket most zenébe öntöttük, méghozzá cimbalomcentrikus muzsikába. A banda ismét egy mérföldkőhöz érkezett, hiszen ezen az albumon már kizárólag saját számok vannak. A szövegeket és a zenét egy-két kivétellel én írtam, de úgy, hogy a cimbalom és a népzenei elemek továbbra is részei legyenek stílusunknak. A tavalyi Ungerground című kislemezünk adta az utolsó lökést ehhez a CD-hez, amelynek a hangzása sokkal populárisabb az eddigieknél.

rap: Milyen stílust tudnál még vállalni a népzenével keverve?

UB: A Cimbaliband zenéjébe nagyon sok minden belefér. 1999-től 2001-ig cimbalmoztam a Dresch Quartetben, majd a következő években több könnyűzenei produkcióban is közreműködtem. A bandában megtalálhatók mindenféle zenei stílus képviselői. Ezekben a műfajokban otthonosan mozgunk, és az új lemezen előszeretettel használjuk is őket! Az mégiscsak különleges, amikor egy drum and bass vagy egy ska-reggae alap cimbalommal szólal meg, főleg, ha valaki rappel is rá!

Figyelmébe ajánljuk