5. Erotika Kiállítás és Börze: A szemérem másik oldala

szerző
Legát Tibor
publikálva
2000/40. (09. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az első magyar erotikus kiállításon, 1996-ban még csak néhányan lézengtek feltűrt gallérral a standok között, tavaly viszont már alig fértek be a népek, akkora volt az érdeklődés. Nem csoda, hogy a szokásos terepet, az Építők Sportcsarnokát idén felváltotta a tágasabb Lurdy Ház. Szeptember 29. és október 1. között a külvárosi pláza adott otthont a szexipar hagyományossá váló seregszemléjének, szinte végig telt házzal.

Az első magyar erotikus kiállításon, 1996-ban még csak néhányan lézengtek feltűrt gallérral a standok között, tavaly viszont már alig fértek be a népek, akkora volt az érdeklődés. Nem csoda, hogy a szokásos terepet, az Építők Sportcsarnokát idén felváltotta a tágasabb Lurdy Ház. Szeptember 29. és október 1. között a külvárosi pláza adott otthont a szexipar hagyományossá váló seregszemléjének, szinte végig telt házzal. Lehet, hogy a csodaszarvas vagy a griffmadár átka, de nekünk, magyaroknak szinte minden megnyilvánulásunk, ami valamiféle összefüggésbe hozható az erotikával, roppant szélsőséges. Nincs még egy olyan nyelv, amely ennyire változatos lenne a káromkodások, nemiszerv-megjelölések, anyázások és istenezések tekintetében, erotikus népköltészetünk lefordíthatatlanul színes és fantasztikus, csakúgy, mint disznó vicceink, ha pedig valahol négy-öt magyar összehajol, előbb-utóbb egészen biztos, hogy a baszásra terelődik a szó mindenféle sallangok, korra és nemre való tekintet nélkül. Persze a prudukció sem elhanyagolható! A statisztikák szerint szexuális teljesítőképességünk kimagasló, ott tanyázunk a világranglista élén, a magyar lányokról pedig legendákat zengenek, úgyhogy

akár büszkék is

lehetnénk! Csakhogy mindez, amint nyilvánosságra kerül, egyből szalonképtelenné válik: minden bizonnyal a prüdéria és az álszemérem szakágban is listavezetők lennénk, ha létezne ilyen lista. Magyarországon a pornó még mindig felháborodásra hajlamosít, pedig ha választani kell, mi a felháborítóbb, egy szexújság vagy egy politikai propagandakiadvány, egy balek sportminiszter vagy egy filmsztárocska, aki egyszerre öt palit elégít ki, nos, ha nem nyilvános a szavazás, egészen biztosak lehetünk az eredményben.

Az ötödik alkalommal megrendezett Erotika Kiállítás és Börze azonban mégis azt bizonyította, hogy lassanként kimegy a divatból ez a kettősség, és a közönség nyíltan is részesülni akar azokból az élvezetekből, amelyek különben csak a diszkréten foncsorozott kirakatú boltocskákban, a videotékák rózsaszín sarkaiban vagy a fekete nejlonzacskókban hevernek. A mostani kiállításon negyvennyolc cég, lapkiadók és videoforgalmazók, internetes szolgáltatók és csomagküldők, segédeszköz-kereskedők és szexuálpszichológusok képviselték a legális hazai erotikus piacot, de standot bérelt egy bútorbolt (kovácsoltvas termékek, a gyertyatartótól a széken át a ketrecig) és egy cukrászda (mell, pénisz és fenék alakú torták, marcipánok) is. "Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy nyíltan reklámozzunk magunkat, így aztán még akkor is megéri jelen lenni, ha nincs nyereség ez alatt a három nap alatt" - mondja a Super Extázis című lap társtulajdonosa.

Az érdeklődés tényleg a plafonig ér, megállás nélkül jönnek a népek, és nem csak a férfiak. Négy évvel ezelőtt, amikor első alkalommal rendezték meg az Erotika kiállítást, még alig akadt közönség, tavaly viszont három nap alatt huszonegyezren váltottak jegyet. Idén még többen lehettek, bár még nincsenek pontos adatok. "Minden csoda három napig tart, és

a tavalyi áttörés bebizonyította,

hogy az emberek elfogadták a kiállítást" - mondja Strausz Ildikó, aki kitalálta ezt az egészet. Strausz Ildikó tizenegy éve foglalkozik kiállításszervezéssel, az Erotika mellett többek között kertészeti és szerszámkészítési szakvásárokat rendez. "Bécsben láttam először erotikus kiállítást, és látva a hatalmas érdeklődést, nyomban arra gondoltam, hogy ezt itthon is meg lehetne csinálni, mivel ez az a terület, ami nem számít lerágott csontnak."

Strausz Ildikó kedvét a kezdeti idegenkedés sem vette el, és pár év alatt bebizonyította: nem hiábavaló ilyesmivel foglalkozni. Tavaly egyértelművé vált, hogy az Erotika hagyományos helyszínét, az Építők Sportcsarnokát kinőtte a rendezvény, a látogatók szinte szétszedték a házat, a szellőzést nem lehetett megoldani, apokaliptikussá vált az egész, ezért kellett idén tágasabb helyet találni. Úgy tűnik, a Lurdy Ház egyelőre megfelelő, bár volt más elképzelés is. "Három tárgyalás után pattantam le a Hungexpóról, mivel az ottani döntéshozók nem merték vállalni ezt a kiállítást. Pedig külföldön szinte mindenütt a helyi expóterületek - akár más szakvásárokkal is megosztva - adnak otthont az Erotika kiállításoknak, mivel jó üzletről van szó. Az itthoniaknak is tudomásul kellene venniük, hogy az emberi életnek ez az egyik legérdekesebb és legfontosabb területe, tehát minden olyan dolog, ami erről szól, az közönségsiker. Ha én lennék döntéshozói helyzetben a Hungexpónál, a prüdéria helyett inkább azt mérlegelném, mekkora bevételre számíthatok, pláne úgy, hogy vannak időszakok, amikor a budapesti vásárterület pang az ürességtől" - magyarázza Strausz Ildikó.

Noha a kiállítás - formai szempontokból - valóban a szakvásárokat idézi, itt azért nem rendeznek "szakmai napokat", nem köttetnek milliós üzletek, bár a témában erre is van példa: Európában a berlini Venus-expo, ami valóban a szakma seregszemléje. Strausz Ildikó szerint azonban ilyesmire Magyarországon semmi szükség. "Berlinben ott vannak a gyártók is, és valóban érzékelhető, mekkora verseny van. A külföldi cégeket azonban Magyarország nem nagyon érdekli, mert

ez kicsi piac

Szakmai szempontból ezt a témát nem is lehetne megközelíteni, nálunk ugyanis van három nagykereskedő meg tizenöt üzlet, aztán kész."

Egy vásár persze az újdonságoktól válik jelentőssé. Nem panaszkodhatunk, csupa új film, magazin kelleti magát, az internetes szolgáltatók és a CD-ROM-forgalmazók XXI. századi hangulatot kölcsönöznek, a legfeltűnőbb mégis egy magyar találmány, a vibrafon, ami még véletlenül sem hozható összefüggésbe Lionel Hamptonnal, de még Beamter Bubival sem.

"A vibrafon egy minivibrátornak és egy GSM telefonnak a házasítása" - mondja Falussy Gábor, az erotika.hu Kft. igazgatója. "Az ötlet úgy született, hogy egyik kolléganőnk véletlenül ráült a mobiltelefonjára, aminek vibrációs hívásjelzője éppen akkor lépett működésbe, és ez nagyon kellemes volt a számára. Elmondta, mi történt vele, mi elkezdtünk ötletelni, hogyan lehetne ezt továbbfejleszteni. Először azzal próbálkoztunk, hogy beépítjük a vibrátorba a mobiltelefont, de ez túlságosan nagy méretű volt. Végül eljutottunk oda, hogy létrehoztunk egy tamponméretű szerkezetet, amely GSM rádiótelefonról hívható, és a hívást követően működésbe lép mint vibrátor. Ez az első magyar távkéjelegtető berendezés, vagyis a vibrafon. Legjobb ismereteim szerint ezt még nem találták ki sehol, tehát magyar találmányról van szó."

Egyelőre még csak prototípus készült, ám ha a termékre sikerül gyártót találni, az erotika.hu Kft. egy diszpécserszolgálatot kíván létrehozni, amelynél vibrafonos ébresztést, sőt random, vagyis véletlenszerű hívásokat is meg lehetne rendelni.

A vibrafon persze a jéghegy csúcsa, ha úgy tetszik, szenzáció. Ennek ellenére sokkal jellemzőbb a hazai szexiparra, hogy szinte kizárólag azok rúghatnak labdába a piacon, akik már a kezdeteknél - a kilencvenes évek elején - beindították a boltot. "Ma már nem mernék ilyenbe fogni, a piac ugyanis teljesen lefedett" - mondja Rakiás Ferenc, a Connection Bt. főnöke. A cég tíz éve forgalmaz különféle segédeszközöket, a termékeikkel kapcsolatos kezdeti idegenkedés elmúlt, forgalmuk alapján - elvileg - már minden magyar család többszörös vibrátorbirtokos kellene hogy legyen, pedig itt meg kell fizetni a minőséget is. "Megjelentek a távol-keleti bóvlik, amiket már ezer forintért meg lehet vásárolni, sokan ezeket a vackokat választják. A minőségi áru ennél drágább, viszont időtálló, és sokkal nagyobb élvezetet nyújt. Minden évben egyre profibb műanyagokból készülnek az eszközök, idén az úgynevezett cyber modellek számítanak újdonságnak: olyan speciális vibrátorok, művaginák és -szájak, amelyeket már tapintásukban is alig lehet az igazitól megkülönböztetni."

Talán éppen a "lefedett piac" az oka, hogy a kiállítók részéről szinte egyáltalán nem érhető tetten az expókon oly sokszor tapasztalt, mosollyal leplezett paranoia, a cégek embereinek szorongással teli leskelődése a rivális háza táján. Igazi konkurenciaharc talán csak a lapkiadók között van, az eladott példányszámokról ugyanis mindenki szemérmesen hallgat, bár az is igaz, hogy a szexújság talán az egyetlen olyan sajtótermék, amelynél a remittenda is értékesíthető a nélkül, hogy a magazin aktualitását veszítené.

A közönség természetesen élvezi

a helyzetet, mivel potom áron hozzájuthat kedvenc magazinjaihoz, filmjeihez, és egyáltalán nincs szükség arra, mint az újságosnál, hogy a legolcsóbb napilapot is meg kell venniük a szexújsághoz - "csomagolási céllal". Persze mindez kevés indok volna az 1200 forintos belépő leszurkolásához, az igazi közönségcsalogató valószínűleg a nonstop színpadi show, mivel nemcsak szimpla szriptízt, hanem sokkal keményebb dolgokat is láthat a nép. Ottjártunkkor például egy vibrátorokkal felvértezett lánycsapat ad elő "éles" programot, amikor pedig a kiállítás díszvendége és háziasszonya, Monique Couvet (lásd interjúnkat) lép, pontosabban fekszik a színpadra, a közönség eksztázis közeli állapotba jut.

Kilépve a Lurdy Ház előtti szürkületbe azonban, gyorsan véget ér az illúzió. Tömött villamos húz el a Gubacsi út irányába, ifjú magyarok bőgetik egy lerobbant sportkocsi motorját, a közönségesség más dimenzióba kerül. "Mi van, öreg, bulit rendezel?", szólnak be egy szexlapokkal hazafele igyekvő idősebb férfinak, aki fülét-farkát behúzva oson el a helyszínről.

Legát Tibor

szerző
Legát Tibor
publikálva
2000/40. (09. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...
https://ad.doubleclick.net/ddm/trackclk/N9356.3064282ADA-MANCS-ROS-DES/B20258930.204432256;dc_trk_aid=404585362;dc_trk_cid=92488506;dc_lat=;dc_rdid=;tag_for_child_directed_treatment=