Verés, erőszak, rendőri üldöztetés – Fiúk, lányok az útszélén hagyva

Szex

Törvény ugyan nem tiltja a kéjmunkát, de a hatóságok kriminalizálják a szexmunkásokat. Se védelem, se segítség.

„Meggyilkoltak egy szexmunkást a budapesti VII. kerületben. Az áldozattal vendége végzett, egy hamutartóval mért ütéseket a fejére.”
„A szexmunkás szolgáltatásával a vendége elégedetlen volt, és a teljes kifizetett összeget visszakövetelte. A sértett nem adta vissza a pénzt, ezért vendége megütötte.”
„A sértett szexmunkás szerint az előállítását követően a kihallgatását végző arra akarta rákényszeríteni, hogy vallja azt az élettársára, hogy kitartott.”

Erőszaktérkép

A szexmunkásokat érő erőszak példáit vég nélkül lehetne sorolni, de nagyítóval sem találni olyan esetet, amikor ez az erőszak, a bűncselekmények, a diszkrimináció, a kirekesztés és kizsákmányolás elnyerné méltó büntetését. A rendészeti szervek pedig a védelem helyett a kriminalizációra koncentrálnak.
A szexmunkás nők és férfiak, romák, leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek, vagy épp egyedülálló anyák mind-mind szerfelett sérülékeny csoportokhoz tartoznak, a szociális helyzetük rossz, munkaerő-piaci lehetőségeik pedig finoman szólva is korlátozottak – hívta fel a figyelmet csütörtökön, a szexmunkások elleni erőszak visszaszorításának világnapján a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE) sajtótájékoztatóján. A rendezvényen Papp Réka Kinga moderálásában Alföldi Andrea, a Magyar Nők Szövetségének elnöke, dr. Makó Klaudia, a SZEXE jogásza, Maria Morozova a SWAN (Sex-workers' Advocacy Network) munkatársa és Anci, az álnevet használó szexmunkás osztotta meg tapasztalatait az érdeklődőkkel. A SZEXE bemutatta legújabb, Kapcsold le a kék fényt! című kampányát is, amelyet a szexmunkásokat érő erőszak és diszkrimináció ellen indítottak. E kampány részeként a saját gyűjtésük, illetve a rendőrségi nyilvántartások felhasználásával elkészítettek egy online „erőszaktérképet”, amelyen az idei szexmunkásokat érő erőszakeseteket szedték össze. 2015. január 1. és december 1. között 2444 ilyenről van a szervezetnek tudomása, míg a latencia óriási, javarészt a hatóság említett ellenségessége miatt.

false


Bár kevés kutatás készül a tárgyban, a SZEXE 2011-es, egészségfejlesztéssel kapcsolatos felmérése során – melyet több mint 240 szexmunkás kérdőíve alapján készítettek – kiderült: a szexmunkások 11,4 százaléka számolt be egy alkalommal előforduló fizikai bántalmazásról a kliens részéről (az adatfelvételt megelőző évből), kettő vagy több bántalmazásról pedig 7,3 százalékuk.  Verbális agresszió a szféra 45,5 százalékát érintette, fenyegetés miatt kialakult konfliktusról pedig a szexmunkások 37,4 százaléka számolt be. És míg ilyen és hasonló esetekben a hatóságtól kellene segítséget kapniuk a bántalmazottaknak, ám a rendőri hozzáállás az előadók szerint inkább nevezhető tragikusnak, mintsem együttműködőnek.
A rendőrséggel és a hatóságokkal kialakult konfliktusok rendkívül negatív képet mutatnak: a SZEXE felmérése szerint a szexmunkások 10,5 százalékával előfordult már, hogy rendőr fizetés nélkül szexuális szolgáltatást kért tőle, gyakori konfliktusról a megkérdezettek 15,4, néha előforduló konfliktusról pedig 28 százalékuk számolt be, míg a megkérdezettek 22,4 százaléka esetében tárgyalás, 30,5 százalék körében pedig előállítás lett a különböző konfliktusok vége.
Ezeket az egyébként sem vidám adatokat tovább árnyalja a szervezet előző egyik projektjének lekérdezése, amelyből az látszik, hogy 2012-ben 14 ezer rendbeli eljárás indult szexmunkások ellen, a kiszabott bírságok pedig meghaladták az egymilliárd forintos összeget, amelyek be nem fizetés esetén elzárásra válthatók a szabálysértési törvény 2012-es szigorítása miatt.

Védett övezetek

Két halálos áldozata is volt idén a prostituáltak ellen elkövetett erőszaknak. Egy hete megfojtva találtak egy szexmunkás holttestére az M0 dabasi szakaszánál, néhány hónapja pedig Budapest belvárosában, saját lakásán gyilkolták meg a Nancy néven ismertté vált lányt. A SZEXE szerint komoly felelőssége van a hatósági zaklatásnak és rendőri erőszaknak abban, hogy a szexmunkások biztonsága nemhogy javul, de romlik.
Hiába legális tevékenység Magyarországon a szexmunka, valójában szinte lehetetlen azt biztonságos körülmények között végezni. A büntető törvénykönyv alapján ugyanis törvényesen csakis saját tulajdonú lakásban, egyedül lehet szexmunkát végezni. Ez az abszurd kritérium a szervezet szerint egyenlő a közvetlen életveszéllyel.
Közterületen sem tilos felajánlkozni, de az önkormányzatok most már sok éve nem jelölik ki a türelmi zónákat, így a kint állók a szürke zónában mozognak. Kivétel Tiszavasvár, ahol eleget tettek a törvényi kötelezettségnek, illetve Budapesten a Ferencvárosban alternatív megoldásként egy hatósági igazolást állítottak ki arról, hogy az Illatos út–Soroksári út–Gubacsi út környéke nem minősül védett övezetnek, így ott „lehet állni”.
Nem jelölnek ki türelmi zónákat az önkormányzatok, viszont szívesen határoznak a település területének védett övezetté nyilvánításáról. Míg a törvény kimondja, hogy például a közintézmények környéke számít védett területnek, addig van olyan település, amely kénye-kedve szerint az egész területét védetté nyilvánította, hogy ilyen módon szorítsa ki a számára nem kívánatos embereket. Így járt el például Dabas és Budakeszi.
A szexmunkások egyre kijjebb, külterületekre, forgalmas, sötét mellékutakra, másutt pedig mocsaras környékekre szorulnak, ahol nemcsak a körülmények lehetetlenítik el tevékenységüket, a klienseiket is nehezebb felmérniük, biztonságos-e az illetővel üzletet kötni, ha viszont erőszak éri őket, segítséget sem tudnak kérni.
De a körülmények mellett ráadásként nehezíti a helyzetet a rendőrség kifejezetten ellenséges hozzáállása, a SZEXE jogászának beszámolója szerint volt olyan körzeti megbízott, aki az út közepén állt le a rendőrautóval, odaintette magához az út szélén álló lányt, s amikor az lelépett az útra, megbírságolta közúti szabálysértésért. Ennél csak köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt bírságolnak többször a rend őrei; sok tízezer forintos bírságokat szabnak ki szemetelésért, ami vagy tény, vagy meg se történt.
Vagyis mindenki a szexmunkások ellen van, pedig ők csak a törvény adta lehetőségeiket szeretnék kihasználni.

Kutyába se
Szakjogvédők sora számolt be arról a csütörtöki esemény kerekasztal-beszélgetésén, hogy a hatósági zaklatás milyen módon nehezíti a hajléktalan emberek, a droghasználók, a szexmunkások vagy épp a cigányok mindennapi életét.
Dávid Ferenc, a Kék Pont munkatársa szerint a rendőrség egyáltalán nem keresi az együttműködést a jogvédőkkel és az érdekvédőkkel, de még a szociális szolgáltatókkal sem. Amióta bezárták a józsefvárosi tűcserepontot, a Kék Pont kivonult a kerületből, pedig a droghelyzet nagyon súlyosan romlik ott, de Dávid Ferenc szerint az önkormányzat egyszerűen nem vesz tudomást róla.
false

 

Fotó: Draskovics Ádám


Hasonló tapasztalatokról számolt be Kováts Virág, az Alternatíva Alapítvány munkatársa is, ők szűrőbusszal és támogató szolgáltatásokkal segítik a nyolcadik kerületben dolgozó női szexmunkásokat, de a rendőri üldözés rendkívül megnehezíti a kapcsolattartást az ügyfeleikkel.
Sárosi Péter, a TASZ drogprogramjának vezetője szerint a főváros és a helyi önkormányzatok semmilyen felelősséget nem vállalnak sem drog-, sem szexmunkaügyben, ehelyett erővel bezáratták és tovább üldözik a terepen szakszerű munkát végző segítő szolgáltatókat.

Figyelmébe ajánljuk