Bozsik visszaadná a Trafót

  • narancs.hu
  • 2012. március 20.

Színház

Még meg sem kezdte igazgatói tevékenységét, máris kihátrálna Bozsik Yvette a Trafóból.

Levélben ajánlotta fel lemondását Tarlós Istvánnak Bozsik Yvette, a Trafó január közepén kinevezett igazgatója, akinek megbízatása július 1-jétől lépne életbe. A Fővárosi Önkormányzat megerősítette a narancs.hu értesülését, és mint fogalmaztak, „a városvezetés foglalkozik az üggyel”. Arról, hogy a városvezetés hozzájárul-e Bozsik távozásához, és ha igen, akkor ki kapja a Trafót, az önkormányzat egyelőre nem nyilatkozott. A koreográfus-rendezőt kinevezése kapcsán számos kritika érte, részünkről is. (A beérkezett pályázatok összehasonlítását lásd itt, publicisztikánkat pedig itt.)

Bozsik Yvette-et kedden többször is próbáltuk elérni telefonon, de hívásainkra nem reagált. Cikkünk megjelenésének másnapján, szerda reggel a színház.hu-nak eljuttatott közleményében azzal indokolja döntését, hogy "az őt érő személyes és szakmai támadások, nevének és eddig elért eredményeinek lejáratása és besározása a rá váró munka ellehetetlenüléséhez vezetett, a hazai és a nemzetközi művészeti közvélemény félretájékoztatása, személye ellen hangolása pedig méltatlan helyzetet állított elő." Hasonlóképpen vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában kedd este Tarlós István főpolgármester is, aki "egy bizonyos, önmagát liberálisnak nevező gondolkodói kör" ármánykodását látja a fordulat mögött. Tarlós hozzátette: a Trafó vezetői posztjára azonnal új pályázatot kell kiírni.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”