Eltemették Győri Károlyt, a Vujicsics együttes egyik alapítóját, hegedűs és primatambura-szólistáját: a hazai délszláv népzenei színtér meghatározó egyénisége életének 51. évében hunyt el.
DREZDA, BAROKK KINCSEK Elővételben mintegy 40 ezer jegy kelt el, s az időpont-előjegyzés már elérte 2007 júliusát Drezdában, a királyi palota négy év alatt 45 millió eurós költséggel felújított kincsestárában, ahol szeptember 15-től kezdve csodálhatja meg a közönség Európa egyik leggazdagabb barokk műtárgyegyüttesét. A háromezer darabos gyűjtemény - a palotával ellentétben - túlélte a második világháborús bombatámadásokat, mivel még időben raktárba menekítették. A kincseket 1958-ban szállították vissza Moszkvából.
MONTREALI DÍJAZOTTAK Eiji Okuda japán rendező Nagai Sanpo és a brazil Carlos Diegues O Maior Amor do Mundo című alkotása nyerte megosztva a 30. Montreali Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. Az előbbi egy idős ember és egy fiatal lány kapcsolatáról, utóbbi egy tudósról szól, aki halálos betegen visszatér a nyomornegyedbe, ahol gyermekkorát töltötte. A legjobb rendező díját a norvég Hans Peter Moland kapta (Gymnaslaeser Pedersen), a zsűri különdíját pedig a kínai Yang Yazhou (Snow in the Wind).
GREENAWAY: ÉJJELI ÕRJÁRAT Peter Greenaway szeptember 4-én elkezdte forgatni legújabb kosztümös filmjét. Az Éjjeli őrjárat (Nightwatching) a XVII. századi németalföldi festő, Rembrandt von Rijn azonos című festményét veszi alapul. Rembrandt szerepét Martin Freeman játsza. A forgatás helyszínei: Lengyelország és Wales. A mű leendő hazai forgalmazója a Budapest Film.
VELENCE: FILM UTÁN ÉPÍTÉSZET Alig ért véget Velencében a 63. Nemzetközi Filmfesztivál, már meg is nyílt ugyanitt a 10. Építészeti Biennále. A játékfilmes verseny fődíját, az Arany Oroszlánt a képünkön jobbról látható kínai Jia Zhang-Ke vehette át Sanxia Haoren (angol változatban Still Life) című alkotásáért, amely egy hatalmas vízierőmű építése miatt otthonukat elhagyni kénytelen emberek sorsáról szól, s tízévi meló van benne (Jia egyébként érdekelt volt a rövidfilmes versenyben is, de ott nem nyert). Legjobb rendezőként Alain Resnais vehetett át Ezüst Oroszlánt (Private Fears in Public Places), a zsűri különdíját Mahamat-Saleh Haroun műve, a Daratt érdemelte ki, a legjobb alakítást Ben Affleck, illetve Helen Mirren nyújtotta Allen Coulter Hollywoodland, illetve Stephen Frears The Queen című filmjében. A legjobb dokumentumfilm díját a tavalyi New Orleans-i katasztrófa nyomába eredő Spike Lee (When the Levees Broke: A Requiem in Four Acts) kapta, a legjobb rövidfilmét Alix Delaporte (Comment on freine dans une descente?), életművéért pedig David Lynch kapott Arany Oroszlánt.
Szintén életműve elismeréseként jutalmazták Arany Oroszlánnal Richard Rogerst. Az 1933-ban Firenzében született, Angliában és Amerikában tanult építész az olasz Renzo Pianóval közösen tervezte a párizsi Centre Pompidout, ezt követően önállósította magát, s Európában, Ázsiában és Amerikában számos jelentős magán- és középületet tervezett, mint például az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg, 1995), Millennium Dome (London, 1999) vagy a Lloyds képünkön látható londoni főhadiszállása (2000). A biennále többi díját a november 19-i zárás alkalmával osztják ki.
CERVANTES SZEPTEMBERE A Narancs két héttel ezelőtti címlapsztárja, Pedro Almodóvar nálunk ritkán látható vagy egyáltalán be sem mutatott filmjeiből összeállított sorozattal várja a nézőket szeptember 26. és október 31. között a budapesti Cervantes Intézet, a belépés ingyenes. Előtte, szeptember 14-15-én az Olasz Intézettel és az ELTE-vel közösen Kolumbusz és kora címmel rendeznek programsorozatot a hajós halálának 500. évfordulója alkalmából.
DOVLATOV HAZATÉRÉSE 65 éves volna Szergej Dovlatov. Az évfordulóhoz időzítve jelent meg Moszkvában cikkeinek gyűjteményes kötete, amely a legnagyobb bestsellernek számít most az orosz fővárosban. Az 1990-ben, amerikai emigrációban elhunyt író 1980-82 között jelentette meg szerkesztői jegyzeteit a Novij Amerikanyec című orosz nyelvű New York-i lapban. A szovjet rezsim mellett az orosz emigrációt is gyakran kritizáló cikkekben részletek is meg-megjelentek regényeiből, például a saját, 60-as évekbeli lágertapasztalatait feldolgozó A zónából - ezeket csak a rendszerváltás után ismerhették meg szülőhazája olvasói (hasonló cipőben járunk mi is; 2000 után kezdett hozzá Dovlatov hazai bevezetéséhez az Európa, előbb a Puskinland + Ezek vagyunk mi, aztán a Kompromisszum + Külföldi nő, végül idén A zóna + A bőrönd látott napvilágot). Az anyai részről örmény, apai részről zsidó származású író, újságíró a 70-es években szamizdatokban és nyugati emigráns orosz lapokban publikált, majd 1979-ben Amerikába emigrált.
AZ ORPHEUS TRUST VÉGE Augusztus 31-vel megszűnt az Orpheus Trust, amely tíz éven át élharcosa volt annak, hogy megőrizzék és méltóképp ápolják a nácik által üldözött, emigrációba kényszerített vagy meggyilkolt muzsikusok és zeneszerzők örökségét. Az alapítvány kurátorai azért döntöttek így, mert intenzív erőfeszítéseik ellenére sem tudták elérni, hogy az osztrák kormányzat megfelelő támogatással járuljon hozzá programjaik folytatásához. Az Orpheus Trust archívumát és adatbázisát a berlini Akademie der Künste archívumában szeretnék elhelyezni - tájékoztatta a Narancsot Primavera Gruber, az intézmény alapítója, aki kutatóként folytatni kívánja a megkezdett munkát, s jelenleg a zenészek üldöztetéséről szóló könyvén dolgozik. (Az Orpheus Trust idei, bécsi konferenciájáról szóló riport június 15-i lapszámunkban olvasható, az alapítvány tevékenységéről bővebb info pedig a www. orpheustrust.at címen.)
