kulthírek

  • .
  • 2011. október 20.

Trafik

Könyves díjak Boualem Sansal algériai író vehette át Frankfurtban a német könyvkiadók szövetségének 25 ezer eurós békedíját. Beszédében reményét fejezte ki, hogy a mostani arab forradalmak hazája demokratizálódásában is éreztetik majd hatásukat. Javier Moro nyerte az idei Planeta-díjat: a portugálok elleni függetlenségi mozgalmat támogató brazil uralkodóról szóló El imperio eres tu című kötetével érdemelte ki az év legkiemelkedőbb spanyol regényét elismerő díjat. A Gomorrah című maffiaregényének megjelenése óta halálos fenyegetés árnyékában - s ezért rendőri őrizet alatt - élő Roberto Saviano és a brit David Hare megosztva nyerte a Nemzetközi PEN Klub Harold Pinter emlékét őrző Bátorság-díját.
Az olasz író nevében Annalisa Piras újságíró, filmrendező vette át az elismerést Londonban.

Frankfurt után A tavalyihoz képest enyhe, egyszázalékos növekedést mutatott a vasárnap véget ért Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár: kb. 280 ezer látogató volt kíváncsi 106 ország 7384 kiállítójának kínálatára. A díszvendég Izland volt, jövőre Új-Zéland következik.

Tízéves az A.P.A. Működésének tizedik évfordulójához érkezett a budapesti Atalier Pro Arts, amely a kiállítóterem mellett folyamatosan öt műtermet is fiatal képzőművészek rendelkezésére bocsát. A jubileumi kiállításon a ház jelenlegi művészei (Brezi és Stana, G. Szabó Beáta, Németh Zoltán, Szabó Ágnes és Verebics Ágnes), valamint a korábban itt dolgozottak némelyike (Kovács Lola, Haász Katalin, Chilf Mária és Palkó Tibor) munkáit mutatják be.

Panahi börtönben marad A teheráni fellebbviteli bíróság helybenhagyta Dzsafar Panahi hatéves börtönbüntetését és húszéves eltiltását a filmkészítéstől és utazástól. A világhírű filmrendezőt az iráni rezsim elleni tevékenysége miatt ítélték el (vele készült interjúnk: "Nem lesz több lehetőségem", 2011. február 24.). Egy másik rendező, Mohammad Rasoulof hasonló büntetését egy évre enyhítették.

Ai Wei Wei: itt, ott, mindenütt A berlini Martin-Gropius-Bau termeiben kiállítás nyílt Ai Wei Wei fotóiból: a több mint 200 felvételt abból a tízezerből válogatták, amelyeket a 80-as években New Yorkban tanuló, a nyugati világgal barátkozó fiatalemberként készített. 1993-ban tért haza Pekingbe, de a képek - jó részük előhívatlan negatívon - csak 2009-ben kerültek nyilvánosságra, amikor egy barátja unszolására egy pekingi fotógaléria bemutatta őket. Idén nyáron a New York-i Asia Society Museumban voltak láthatók, most pedig Berlinben, március 18-ig.

Eközben egy másik munkája is járja a világot: a Los Angeles County Museum kertjében állították ki 12 bronzszoborból álló, Circle of Animals/Zodiac Heads című alkotását. Egykor ilyen zodiákus állatfejek ékesítették a pekingi nyári palota szökőkútját, de az 1860-as ópiumháború idején a brit és francia csapatok elrabolták őket. Azóta hetet (patkány, bivaly, tigris, nyúl, ló, majom, vaddisznó) megtaláltak, a többit (sárkány, kígyó, kecske, kakas, kutya) nem - Ai Wei Wei megcsinálta mindet, nagyban. A S-o Pauló-i Biennále, majd a New York-i Central Park és a londoni Somerset House után érkezett Los Angelesbe a szoborcsoport, jövő tavasszal Houston, őszszel Pittsburgh és Washington a cél.

De ez még nem minden: a művész, aki a polgárjogi aktivitását is megtorló adóügyi eljárás miatt nem hagyhatja el Pekinget, fotósorozatot készített a W című New York-i trendmagazin számára. A lap immár hatodik éve egy-egy művésznek adja novemberi számát, ezúttal őt kérték fel. Tervét távirányítással valósította meg. A lap fotósa, Max Vadakul laptoppal a kezében járta a várost, helyszíneket keresve, Ai pedig Pekingből, a Skype-on keresztül kommunikált vele, figyelte, merre jár, mit lát, s így adta instrukcióit a helyszíneket és beállításokat illetően.

Ide kapcsolódik, hogy a londoni Frieze művészeti vásárhoz időzített számában az ArtReview Ai Wei Weit helyezte a nemzetközi képzőművészeti világ legbefolyásosabb személyiségeinek 100-as listája élére.

Aladdin Projekt Perzsa és arab kiadókat keresünk - jelentette ki a frankfurti könyvvásár egyik kerekasztal-beszélgetésén Anne-Marie Revcolevschi, az Aladdin Projekt nevű párizsi székhelyű nemzetközi szervezet elnöke. A perzsa és arab kiadókra azért lenne szükség, hogy a könyvterjesztés hagyományos útján is eljuthassanak az olvasókhoz azok a könyvek, amelyeket a mohamedán világ számára az interneten már ingyen hozzáférhetővé tettek azzal a céllal, hogy reális ismeretekhez juthassanak a zsidóságról, a zsidó vallásról, kultúráról, történelemről - és a holokausztról. Az UNESCO által is támogatott, 2009-ben létrehozott szervezet honlapján (projetaladin.org) többek között az Anne Frank naplója, Primo Levi Ember ez? című műve és Claude Lanzmann Soah című filmjének szövegkönyve tölthető le arabul és perzsául. Török fordításokon is dolgoznak. Emellett filmvetítéseket, konferenciákat, nyári egyetemeket is szerveznek, csoportokat utaztatnak Auschwitzba, és célul tűzték ki a muzulmán kultúráról szóló ismeretek európai terjesztését is. Mindezt abban a reményben, hogy Aladdin csodalámpája - a tudás fényének szimbóluma - segíthet a kapcsolatokat ősidők óta elmérgesítő sötétség eloszlatásában.

Steve Jobs: film, könyv, képregény Steve Jobs a halála után is folyamatosan működteti a rendszert. Steve Jobs: Founder of Apple címmel 32 oldalas képregény jelenik meg róla október végén papírkiadásban, de e-book formátumban már árusítani kezdték - a bevétel egy része az amerikai rákkutatási társaság számláját gyarapítja (Jobs halálát ez a betegség okozta). Szintén október végére várható hivatalos életrajzi kötete is. A szerző, Walter Isaacson valaha a Time vezető szerkesztője volt. Jobs 1982-ben, 26 éves korában került először a magazin címlapjára. A könyv megfilmesítési jogát hét számjegyű összegért vásárolta meg a Sony Pictures, A közösségi háló című Facebook-film gyártója.

Figyelmébe ajánljuk