A jövő század extrái: Robotpilóta

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
1998/23. (06. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Amíg át nem térünk mi is a repülő csészealjaknak az egy protonsorból álló szupravezető tekercsen alapuló antigravitációs hajtóműveire, az autó szükségszerűen négy keréken gördülő hibaforrás marad, amely csak extrém szituációkban hagyhatja el a földfelszínt, és szinte biztosra vehető, hogy nem rajzol majd gabonaköröket. Belülről azonban már a jövő században tetten érhető lesz az erős extraterresztiális hatás.

Amíg át nem térünk mi is a repülő csészealjaknak az egy protonsorból álló szupravezető tekercsen alapuló antigravitációs hajtóműveire, az autó szükségszerűen négy keréken gördülő hibaforrás marad, amely csak extrém szituációkban hagyhatja el a földfelszínt, és szinte biztosra vehető, hogy nem rajzol majd gabonaköröket. Belülről azonban már a jövő században tetten érhető lesz az erős extraterresztiális hatás.

Az űrtechnológiára való áttérés jegyében az idei St. Louis-i autókiállításon a NASA bemutatta azokat az eredetileg űrhajók számára kifejlesztett technológiákat, amelyeket az autóiparban kíván értékesíteni. A metanol üzemanyagcella folyékony metanolból elektromosságot állít elő; ez a technológia hatékonyabb, mint a benzinüzemű motorok, és egyáltalán nem szennyezi a környezetet. A NASA kísérletezte ki azt a korszerű útburkolási módszert is, amely csökkenti az úttest csúszósságát, és a kísérleti utakon 85 százalékkal csökkentette a balesetek számát. Az űrkutatásban használatos műanyagokból és alumíniumötvözetekből előállított, száz százalékban újrahasznosítható karosszéria, az X-Car alkalmazásával egy gallon benzinnel nyolcvan mérföldet autózhatunk, és nyolcvan százalékkal csökkenne a környezetszennyező gázok kibocsátása is. Az autóba építhető extrák területén a kommunikációs rendszerek fejlesztésébe is beszállt a NASA, az egyik kutató elhíresült aranyköpése szerint az ezredfordulón egyetlen autóban több áramkör lesz, mint az Apollo űrhajókban összesen.

Az extrák területén ugyanis a fő csapásiránynak a gépjármű számítógépesítése ígérkezik: a fedélzeti számítógép vezeték nélküli kapcsolatban áll majd egy forgalmi térképadatbázissal, valamint az Internettel is. A jármű utasai telefonálhatnak, elektronikus leveleket fogadhatnak és küldhetnek, vagy a weben böngészhetnek utazás közben is, sőt akár zenét hallgathatnak vagy filmet nézhetnek a beépített DVD-lejátszó (digitális videólemez) segítségével. A mesterséges intelligencia egyik legfontosabb gyakorlati alkalmazása éppen az autó fedélzeti számítógépe lehet, amelynek tanulnia kell a vezető szokásaiból: ha például sokat fékezünk, gyakrabban ellenőrzi majd a munkahengereket. Az intelligens légzsákok felfúvódás előtt ellenőrzik az utas pozícióját, így optimális felületet biztosítanak ütközés esetén.

Az Egyesült Államok adófizetőinek pénzén kiépített globális műholdas helyzetmeghatározó rendszer, a GPS (Global Positioning System) 24 műholdja lehetővé teszi, hogy a Föld bármely pontján százméteres pontossággal meghatározzuk földrajzi helyzetünket egy néhány száz dolláros készülék segítségével. A GPS-érzékelő és az on-line forgalmi és térképadatbázisok összeházasításából létrehozott rendszer lehetővé teszi, hogy a központtal vezeték nélküli kapcsolatban álló fedélzeti számítógépen valós időben kövessük utunkat és az előttünk álló akadályokat egyaránt. A Nissan által kifejlesztett "Bird View", vagyis "Madártávlat" rendszer a szélvédőre vetíti azt a képet, amelyet a sofőr háromszázötven méterrel az autó fölött repülve látna: a rendszer hétkilométeres körben mutatja a térképet és a pillanatnyi forgalmi helyzetet egyaránt. Az Amerigon által kifejlesztett AudioNav-rendszer mindezt megfejeli annyival, hogy a hangfelismerő és a hangszintetizáló funkciókkal ellátott számítógép a sofőrrel beszélgetve a célpont ismeretében javaslatot tesz a követendő útirányra is.

Hosszú távon a számítógép teljesen átveheti a sofőr szerepét. Egy kaliforniai autópálya-szakaszon máris tesztelik azt a robotpilóta-rendszert, amely az úttestbe és a gépjárműbe épített technológia segítségével önállóan, a vezető legcsekélyebb beavatkozása nélkül képes navigálni az autót. A robotpilóta működéséhez azonban nem elegendő, ha az autó intelligens: az útnak is annak kell lennie. Az úttestbe épített szenzorok, videókamerák, radarkészülékek, lézeres nyomkövetők és vezeték nélküli kommunikációs eszközök segítségével a sofőr szerepe teljesen kiküszöbölhető - a rendszer az adott pillanatban legkedvezőbb útvonalon juttatja célba a járművet.

Az intelligens autók megnehezítik majd az autótolvajok életét is: a hengerzártörés mellett a számítógépes biztonsági rendszereket is fel kell törnie a tolvajnak. A fedélzeti számítógép ugyanis távkapcsoló helyett a tulajdonos hangjára reagál, illetve ujjlenyomat-, arc- vagy íriszvizsgálattal is ellenőrizheti a sofőrt. Durvább megoldás a tennesse-i 21st Century nevű cég által idén piacra dobott "Auto Taser" elnevezésű, mozgásérzékelővel ellátott modell, amely a kormánykerékre szerelve 5900 milliwattos kisüléssel sokkol bárkit, aki nem rendelkezik azzal a kriptográfiai algoritmussal védett, klónozhatatlan távirányítóval, amellyel hatástalanítható a készülék.

A Ford az 1996-os detroiti autókiállításon bemutatta a Synergie 2010 modellt, amely ma még csak számítógépen létezik. A modell a 2010-es év tipikus családi autóját hivatott megjeleníteni: a hibrid üzemű jármű gázturbinás és elektromos motorral egyaránt rendelkezik, az áramot üzemanyagcellából vagy a gyorsan pörgő "repülő kerékből" nyeri, amely arra is alkalmas, hogy újrahasznosítsa a fékezés által elveszített mozgási energiát. A jármű teteje teljes egészében törhetetlen üvegből készül, amely speciális bevonatok segítségével bebocsátja a nap sugarait, azonban nem engedi ki a hőt, csak akkor, ha az utastér túlmelegedik.

Bár forrásaim egyelőre nem említik, mégis valószínűnek tartom, hogy előbb-utóbb kifejlesztenek valamiféle háromdimenziós, interaktív utas-hologramot is: New York államban már bevezették, hogy a csúcsforgalom idején négy sávban araszoló autóáradat mellett egy szigorúan ellenőrzött, külön sávban gyorsan hazajuthat az, aki nem egyedül ül az autójában. A rendelkezés hatására már megfigyeltek guminővel vagy próbababával próbálkozó, leleményes sofőröket, ezek a módszerek azonban mit sem érnek, ha a seriff közelebbről is szemügyre veszi az utasnak látszó tárgyat.

Bodoky Tamás

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
1998/23. (06. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...