cyberhírek

  • Narancs
  • 2006. március 9.

Tudomány

cyberhírek
Tömegkarambol Öt nagy galaxis ütközését figyelte meg a Pegazus csillagképben a spanyol Calar Alto földi és az amerikai Spitzer űrteleszkóp. A hatalmas, a Tejútrendszernél sokkal több csillagot magában foglaló ütközés 300 millió fényévnyire zajlik.

Mázlista Magyar felhasználó nyerte a Wikipedia online enciklopédia tippelési versenyét azzal, hogy 2004 novemberében pontosan jósolta meg, mikor éri el egymilliomodik szócikkét az angol nyelvű online enciklopédia. A nyertes Mészáros András örül, hogy első lett, és éppen Thaiföldön pihen.

Ûrállomás A NASA szerint 2010-ig befejezik a Föld körül keringő Nemzetközi Ûrállomás felépítését. Ehhez még 16 űrrepülőgép-indítást kell lebonyolítani. A 350-400 kilométer magasságban keringő űrbázisra ugyanis kizárólag az amerikai űrsiklók tudják eljuttatni a modulokat és a nehéz szerkezeti elemeket.

Jégkorszak Az Utrechti Egyetem kutatói szerint a nagy pestisjárvány okolható közvetve a középkori kis jégkorszakért. Az erdők visszahódították a megművelt területeket, csökkent az üvegházhatás, és ezért csökkent a hőmérséklet is.

Titánmotor A zürichi műszaki főiskola kutatói olyan miniatűr hajtóművet építettek részben titánból, amely képes a percenkénti félmillió fordulatra. Ez a hagyományos motorok legnagyobb fordulatszámának a tízszerese. A svájciak most a percenkénti egymillió fordulatos álomhatár áttörésén dolgoznak.

Õshód Százmillió évvel korábban jelentek meg a víziemlősök, mint ahogy azt a tudósok korábban feltételezték - állapították meg amerikai és kínai kutatók annak kapcsán, hogy a dinoszauruszok idején, mintegy 164 millió évvel ezelőtt élt szőrös, hódszerű állat megkövesedett maradványaira bukkantak Kína belső-mongóliai területén.

Spirálgalaxis A Hubble űrteleszkóp elkészítette az eddigi legrészletesebb felvételt egy spirálgalaxisról - adta hírül az Index az Európai Ûrügynökség (ESA) nyomán. A rendkívüli élességű felvétel a kereken 25 millió fényévnyi távolságban található M101 galaxist ábrázolja. A kép 1994 márciusa és 2003 januárja között készült, összesen 51 felvétel egyesítésével. Az M101 az Ursa Maior (Nagymedve, Göncölszekér) csillagkép része, átmérője pedig 170 ezer fényév lehet, vagyis kétszer nagyobb a Naprendszert is magában foglaló Tejútnál. Az M101 az ESA kutatóinak becslései szerint kereken egybillió csillagot tartalmaz. A galaxisban minden tizedik, vagyis összesen mintegy 100 milliárd csillag hőmérséklete és élettartama hasonlíthat a mi Napunkéhoz. Az M101-ről érkező fény hosszú útja miatt a fotó a galaxist a földtörténeti miocén kor kezdetén létezett állapotában mutatja. Az ESA kutatói szerint több mint tíz évig tart majd a képek egyesítésével nyert adatok elemzése. Az M101 galaxisban olyan gigantikus régiókat fedeztek fel, ahol új csillagok képződnek, és amelyek közvetlen támpontot adhatnak a világegyetem keletkezésének kutatásához.

Elolvad az Antarktisz A Colorado Egyetem kutatócsoportja 2002 és 2005 között műholdakkal vizsgálta a 14 millió négyzetkilométer kiterjedésű kontinens, az Antarktisz gravitációjának változásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a Déli-sarkvidékről évente 152 köbkilométer jég tűnt el ebben az időszakban - adta hírül az Index a BBC nyomán. Az adatokat a NASA Grace (Gravity Recovery and Climate Experiment) nevű ikerműholdjának méréseire alapozták, amely a Föld körül keringve folyamatosan méri a gravitációs mező változását. Évente 152 köbkilométer jégolvadást regisztráltak, főként a kontinens nyugati területein: az antarktiszi jégtakaró ilyen mértékű csökkenése átlagosan 0,4 milliméterrel növeli a globális tengerszintet. A tengervíz hőtágulásából származó vízszintemelkedés 1,8 milliméter egy évben. A klímakutatók attól tartanak, hogy az átlaghőmérséklet globális növekedésével párhuzamosan hosszú távon a tengerszint jelentősen megemelkedik.

Geotermikus energia Geotermikus energiaforrások kutatására, illetve hosszabb távon egy geotermikus erőmű létesítésére alakított konzorciumot a Mol, az ausztrál tulajdonú Vulcan Kft. és az izlandi Enex: az erőművet a Zala megyei Iklódbördőce térségében található termálvízre alapozzák. A konzorcium most a kutatásra alakul, amire a tervek szerint 500 millió és 1 milliárd forint közötti összeget költenek. A feltárások sikere esetén vegyes vállalatot alapítanak egy 3-5 megawattos erőmű létrehozására. Az erőmű felépítése az előzetes kalkulációk alapján 3-4 milliárd forintba kerül, és mintegy 10 év alatt térül meg a befektetés. Az előzetes felmérések szerint Magyarországon akár fél tucat geotermikus erőmű is létesíthető. Ezek az erőművek éves szinten 7-8 ezer órán keresztül is működhetnek, termelékenységük nagyon jó, és a villamos áram mellett geotermikus teljesítményt is leadnak, például az erőműből kiáramló meleg vízzel házakat vagy fóliákat lehet fűteni. Egy szélerőmű csupán 1800-2000 órán át termel áramot egy évben, ezért egy 3 megawattos geotermikus erőmű egy 12 megawatt teljesítményű szélerőművel egyenértékű. A megújuló energiaforrások kiaknázása azért is fontos, mert Magyarország az EU tagállamaként kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-ig az energiaszükségletének 3,6 százalékát ilyen forrásokból állítja elő.

Szuperkereső a Microsofttól A redmondi szoftveróriás nyíltan hadat üzent a Google-nak: fél éven belül olyan internetes keresőt indít el, amely - ígérete szerint - kétszer jobb lesz, mint vetélytársáé - adta hírül az [origo] a Reuters nyomán. A szolgáltatást először az Egyesült Államokban és valószínűleg ezzel egyidejűleg az Egyesült Királyságban, vagyis a két legnagyobb angol nyelvű piacon, majd ezt követően pár hónapos késleltetéssel az európai piacokon is elindítják. A Microsoft többször próbált már elsőbbséget szerezni olyan területen, amelyet egy konkurense uralt: általában úgy, hogy a Windowsba integrálta saját szolgáltatását. Ennek azonban jogi következményei is lettek: annak idején a Netscape-pel kerültek szembe az Internet Explorer böngésző, legutóbb pedig a Real Networksszel a Windows Media Player operációs rendszerrel együtt való árusítása miatt. A Microsoft most cáfolta, hogy az új keresőszoftvert a következő generációs Windows részeként dobnák piacra. Ehelyett webes szolgáltatásként jelentetik majd meg az új keresőt, amelyet népszerű kommunikációs szolgáltatásaikhoz, a Windows Messenger üzenetküldőhöz és a Hotmail levelezőrendszerhez kötnek majd. A Microsoft szerint keresőjük azért lesz jobb a konkurenciánál, mert nemcsak egyszerű webcímeket dob majd ki keresési találatként, hanem konkrét választ ad a felhasználó kérdéseire.

Figyelmébe ajánljuk