cyberhírek

  • .
  • 2006. november 2.

Tudomány

cyberhírek

Rekord Október 23. másnapján közel 180 millió oldalt töltött le 2,33 millió látogató a Medián által auditált webszájtokon. Az új rekord részben a háromnapos ünnep után visszatérő látogatók internetéhségének köszönhető, részben az ünnepet beárnyékoló utcai csatározásoknak. A legutóbbi rekordot a tévészékház ostroma után mérték.

Légcsőátültetés A világ első légcsőátültetését végezték el orosz sebészek. A Borisz Petrovszkij Sebészeti Központ orvosai a beavatkozást egy teljesen roncsolt légcsőjű betegen hajtották végre. A beteg már képes önállóan lélegezni.

Robotpartner Idős hölgyeket kísérget majd az a japán robot, amelyet a Tohoku Egyetem kutatói fejlesztettek ki. A Walking Partner 110 centiméter magas és 70 kilogramm súlyú intelligens szerkezet, amely érzékelői révén felismeri az útjába kerülő összes akadályt, lépcsőt, gépkocsit, felméri a távolságukat és támaszt nyújt az idős embereknek.

Szinkrontolmács Az IBM olyan szoftvert fejlesztett, amely alkalmas az angol-arab, illetve az angol-mandarin szinkrontolmácsolásra. Egy mikrofonba beszélve a gép lefordítja angol mondatainkat a kívánt nyelvre, hangosan kimondja őket és a választ visszafordítja angolra.

Hidrogénfaló Kutatók egy dél-afrikai aranybányában csaknem három kilométer mélységben olyan baktériumfajtára bukkantak, amely évmilliók óta létezik anélkül, hogy kapcsolatban állna a külvilággal. A baktériumok szulfátból és hidrogénből táplálkoznak, és teljességgel függetlenek a napenergiától.

Bélféreg Amerikai tudósok először találtak bizonyítékot arra, hogy a dinoszauruszok szervezetében élősködők is voltak. Az őshüllők életét a mai fonalférgekhez hasonló paraziták keserítették meg.

Bálnavadászat Japán és Norvégia után Izland a harmadik ország, amely ismét engedélyezte a bálnavadászatot. Három nappal a bejelentés után már el is ejtettek egy húszméteres állatot.

Új böngészőprogramok Majdnem két évvel a korábban évekig egyeduralkodónak számító Microsoft Internet Explorer első komoly riválisának számító Firefox bemutatkozása után elkészült az alternatív böngésző második verziója - adta hírül az Index. A Mozilla Foundation a kezelőfelület apró változásai mellett egész sor extrát is beépített a Firefoxba, például helyesírás-ellenőrzőt, webkereső menedzsert és erősebb védelmet a kémprogramok ellen. A nyílt forráskódú Firefox fejlesztői szerint több mint egymillió ember segített az új verzió elkészítésében, a hibák megkeresésében és kijavításában. A Firefoxnak most 12-15 százalékos részesedése van a böngészők piacán. Az új Firefox kevesebb mint egy héttel az új Microsoft Internet Explorer 7.0 után jelent meg.

Robotlégy Az oxfordshire-i Cranfield Egyetem védelmi és műszaki intézetében kémlegyeket fejlesztettek ki. A prototípus szárnycsapásai leginkább a fürkészdarázsra emlékeztetnek, és a konstruktőrök becslése szerint tíz éven belül bevethetők lesznek. A mini gépeknek mentési feladatokat is szánnak, földrengések és lavinák esetén az áldozatok felderítésében lehet szerepük. A robotlégy előnye, hogy járhatatlan vagy annak tűnő terepen is be lehet vetni őket: például barlangokban, romhalmazokban, terroristák elleni harcban, rejtekhelyek felderítésében. A programot pénzügyileg támogatja az Egyesült Államok hadserege is. A katonák más funkcióval is ellátnák a robotlegyeket, szerintük intelligens fegyverként is bevethetők lesznek, ha kis mennyiségű robbanóanyagot szállítanak. Kisebb, speciális célokat tudnak majd támadni, például felrobbanthatnak egy számítógépet.

Fenntarthatatlan fejlődés Az emberiség történetének legnagyobb mértékű természetpusztítása folyik - derül ki a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet tanulmányából, a kétévente kiadott Élő Bolygó Jelentésből. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy az emberiség "ökológiai lábnyoma" 1961 és 2003 között háromszorosára nőtt. Ez a túlhasználat a Föld természeti tőkéjének gyors feléléséhez vezet, a WWF szerint már most 25 százalékkal több természeti erőforrást használunk, mint amennyit a természet regenerálni képes. Különösen a foszszilis energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) fogyasztása által okozott lábnyom nőtt aggasztó mértékben - 1961 és 2003 között a kilencszeresére. Az Élő Bolygó Jelentés rávilágít arra is, hogy ha ilyen ütemben haladunk, 2050-re az emberiség annyi természeti erőforrást fog elhasználni, amennyihez két bolygóra lenne szükség. Országokra vetítve hazánk 3,5 hektáros ökológiai lábnyomával a 32. helyen áll. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Arab Emirátusok, az Egyesült Államok és Finnország rója, de szorosan felzárkózva ott van mögöttük Kanada, Kuvait és Ausztrália is. A tanulmány szerint ha minden ember olyan mértékben fogyasztana, mint az amerikaiak, öt Föld is kevés lenne fajunknak.

Csődbe ment a macskaklóngyár Veszteségesnek bizonyult a kaliforniai macskaklónozó vállalkozás, amely két évvel ezelőtt - a világon elsőként - megrendelésre cicát állított elő, és azt ötvenezer dollárért (több mint tíz és fél millió forintért) értékesítette. A cég nem fogad el több megrendelést, mert "mindeddig nem sikerült olyan technológiát kialakítani, amely háziállatok klónozását gazdaságilag kifizetődővé teszi". A Genetic Savings and Clone nevű cég 2004 óta mindössze két macskát klónozott, elsőként a Little Nicky nevűt, amely egy 2003-ban, 17 éves korában elpusztult Nicky nevű kandúr klónja.

Napkitörések három dimenzióban A múlt héten lőtte fel a NASA azt a két műholdat, amelyek térben fényképezik majd a Napot - adta hírül az Index. A két szonda egymástól függetlenül készít majd képeket, köztük háromdimenziós felvételeket is. A projekt neve STEREO, ami a Solar Terrestrial Relations Observatoryból (Nap-Föld kapcsolat obszervatórium) alkotott betűszó. Az 550 millió dolláros költséggel megépített két szonda egyenként tizenhat vizsgálati eszközt visz magával. A szondák elsődleges feladata a napkitörések vizsgálata lesz - a kitörésekkor a Napból kiszabaduló gázok és részecskék okozzák a tudósok szerint az északi fény jelenségét, és műholdakat is tönkretehetnek.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.