Ha felnézünk a derült vagy csak kevés felhővel borított égre, igen nagy valószínűséggel látni fogunk néhány feltűnő, kondenzálódott vízgőzből álló csíkot, melyeket a tudomány szűkkeblű álláspontja szerint holmi repülőhajtóművek hagytak maguk után. Nem úgy a laikus közvélemény jelentős része, akik egyre nagyobb gyanakvással, riadalommal és felháborodással figyelik a kondenzcsíkok gyarapodását. Szerintük ezek már nem "olyan" csíkok, hanem tudatos, (ön)sorsrontó kísérletek gyümölcsei.
| ||
Felperzselik az eget
A vélekedések ezen a ponton határozottan elágaznak. Akadnak, akik szerint a csíkok olyan kémiai anyagok kiszórása nyomán keletkeznek, melyekkel az időjárást akarják befolyásolni holmi háttérhatalmak (s kézzel-lábbal tiltakoznak, ha tetteikre fény derül). Ez a magyarázat némileg elüt a továbbiaktól, hiszen némi bolygómérnöki jóindulatot feltételez a globális felmelegedés ellen konspirált eszközökkel küzdő titkos szervezetektől - ám a jó szándék itt is csak a pokolba vezető út kikövezésére szolgál. A többi kvázi magyarázat már eleve sötét motivációt gyanít a háttérben - egy újabb csavarral hozzátéve azt is, hogy az eleve nemtelen célokat felülmúlják a tán nem szándékolt mellékkövetkezmények. Ezek szerint a nagy magasságban kiszórt kémiai és biológiai ágensek születésszabályozási, afféle rejtett eugenikai célokat szolgálnak. Vagy mégsem: inkább a pszichológiai hadviselés, a totális agykontroll eszközei, a már korábban méltatott HAARP-pal (bővebben: Ezüst eső, Magyar Narancs, 2013. június 20.) együtt. Esetleg kémiai, illetve biológiai hadviselés a lakosság egésze vagy kiválasztott csoportjai ellen. Ez utóbbi verzió egyik különösen egzotikus, ugyanakkor logikus alesete, amikor a nálunk tanyát vert bolygóközi idegenek, űrhajós istenek rendeznek körünkben tudatos "gyomirtást".
A legközhelyesebb megfejtés szerint a sajátos mozaikszóval chemtrailnek (kb. vegycsík) nevezett anyagcsíkokat rövid távú időjárás-manipulációk céljaira szórják ki. A folyton árvizekről, bozót- és erdőtüzekről, szörnyű melegekről, rettenetes hóviharokról, brutális szárazságokról és katasztrofális esőzésekről tudósító riportok tanúsága szerint mindhiába - ha nem éppen ez volt a cél!
Először 1996-ban vádolták meg az amerikai légierőt, hogy tudatosan szór ki rejtélyes kémiai anyagokat - ennek célja ekkor még a konteókban is homályban maradt -, melyek szokatlan kondenzcsíkokat eredményeznek. A légierő már válaszában is utalt a misztifikáció forrására: a légierő egyetemén (Air University) íródott stratégiai kutatási anyagra, mely szigorúan hipotetikusan arra utal, hogy az időjárás befolyásolása fontos stratégiai eszközt ad az Egyesült Államok kezébe.
Hiába utasították vissza a következő években az illetékes kanadai és brit hatóságok is a chemtrailek létére vonatkozó aggodalmakat és a pánikkeltésre is alkalmas feltevéseket - a kormányzat tagadása (mint ahogy azt valamennyi megszállott X-akták-rajongó tudja) világos bizonyíték valamiféle titkolt igazság létére. A hiedelem meggyökereztetéséért sokat tett egy amerikai kongresszusi képviselő, Dennis Kucinich, aki 2001-ben nyújtott be törvényjavaslatot "az űr megőrzéséről", melyben kifejezetten egzotikus hadviselési formákat próbált betiltatni: földön kívüli technológiákat, időjárási, környezeti és tektonikus fegyvereket, és természetesen a chemtraileket is törvényen kívülivé helyezte volna. Noha ezen eszközök előfordulása az A, B, E és X kategóriás mozi- és tévéfilmekben úgyszólván mindennapos, nem csoda, hogy létezésüket sokan komolyan veszik, ám ezek között nem szerepel az Egyesült Államok hadügyminisztériuma és a törvényhozás illetékes bizottsága, melyek háromszor is visszadobták a javaslatot.
Csakhogy addigra már kifejlett formában szökkent szárba a teória megannyi változata, melyek szerint a titokban maradó szervezetek (egymással is konkurálva) alumínium- és báriumsókat, polimerszálakat, tóriumot vagy szilícium-karbidot juttatnak a levegőbe. És akkor még nem is szóltunk a legszellemesebb verzióról, mely szerint a chemtrailek kiszórása csupán egy alfejezete a már említett HAARP programnak: célja pedig az, hogy elektromosan vezető részecskéket juttassanak a légkörbe, így állítva elő a masszív elektromágneses szuperfegyvert.
A chemtrailhiedelmek képviselői magabiztosan hárítják el azon naiv felvetéseket, hogy az általuk vélelmezett égi objektumok esetleg egyszerű, a szuperszonikus repülőgépek által hátrahagyott kondenzcsíkok (angolul: contrail) volnának. Hogyan is lehetnének azok, hiszen sokkal hosszabb az élettartamuk, sokkal sűrűbb és szabályosabb, sokszor négyzethálóra emlékeztető mintázatban terítik be az eget, s a szokásos fehér kondenzcsíkokhoz képest elképesztő színárnyalatokat ölthetnek!
Sakktábla az égen
E ponton lépnek be a képbe a fantáziátlan (rosszabb esetben a titkos kísérletekben nyakig benne lévő!) tudósok, akik a maguk profán eszközeivel sorra cáfolják a chemtrail-mániákusok fantazmagóriáit. Szerintük valamennyi, az égen megjelenő fehér vagy egyéb színű csík a repülők hajtóműveinek vízgőzben gazdag, ezzel együtt miniatűr szilárd vagy apró cseppes folyékony kondenzációs magvakban is bővelkedő kibocsátásából származik. A rendkívül alacsony, mélyen fagypont alatti hőmérsékletű és alacsony nyomású környezetben e kondenzációs magvakra kicsapódik a vízgőz, ami a magas szintű felhőkhöz (cirruszokhoz) hasonlóan kusza, jégtűkből álló mintázatot alkot.
Ha a légkör azon a sok-sok kilométeres magasságon száraz, akkor a hidegben kondenzált vízgőzből álló csík gyorsan eloszlik, ha azonban a vízgőz szempontjából telített közegbe kerül, sokáig fennmaradhat. További sorsa pedig az időjárás szeszélyes kondícióitól függ. Úgy 8-12 kilométeres magasságban a kondenzcsíkokból sűrű, csaknem folytonos cirruszfelhőzet alakulhat ki. De a szálas formát megőrző kondenzcsíkok is ki vannak szolgáltatva a magasság szerint változó irányú és sebességű szeleknek (ebből igen furcsa, csavart formák jöhetnek létre), és természetesen a napsugárzás is befolyásolja további sorsukat. Döntő lehet, hogyan szóródik rajtuk a napfény, ráadásul a horizonthoz közel vagy akár alatta elhelyezkedő Nap már megtört, sárgás, vöröses vagy narancsos fénye vissza is verődik róluk, aminek nyomán a csíkok fantasztikus színárnyalatokban pompázhatnak. A korábbiaknál sűrűbb elhelyezkedésük pedig egyszerűen a légi közlekedés rohamos fejlődésével magyarázható. Szabályos, geometrikus, hálós szerkezetük viszont abból adódik, hogy a földről nem tudjuk megítélni a csíkok valós magasságát, így az amúgy kilométerekre egymás felett-alatt elhelyezkedő kondenzfelhőkről úgy gondolhatjuk, hogy azok egy bizonyos síkban elhelyezkedő, rémisztő szimmetriát mutató, kockás égi abroszok. A hívők bizonyítékként kezelik a némely fotókon megjelenő, utasszállítókra szerelt tartályokat is, mint a kiszórandó kémiai matériák hordozóit. Ám ezek valójában olyan ballaszthordók, melyek a repülőgép-prototípusok tesztelését szolgálják. A kondenzcsíkok csodáinak megmagyarázására és értelmezésére külön tudományos weboldal létesült (contrailscience.com), de a fanatikus hívők kommentjeit ők sem köszönik meg.
A tudósok ugyanakkor hozzá szokták tenni: a repülésnek vannak nem szándékolt mellékkövetkezményei is, melyek valóban károsíthatják és szennyezhetik a légkört. Az égéstermékek közül mindenekelőtt a nitrogén-oxidokat szokták kiemelni, amelyek főleg a repülőterek környékén rontják a levegőminőséget, amivel - főleg nyáron - hozzájárulnak a fotokémiai szmog kialakulásához, noha a legnagyobb mennyiséget viszont a Csendes-óceán óriási térségei felett hosszan repülő járművek pöfögik ki. És a kibocsátott gázok (például a vízgőz) üvegházhatását sem árt lebecsülni. Ám a kén-oxidokkal kapcsolatban már megoszlanak a vélekedések, elvégre ezek, mindenekelőtt a kén-trioxid, a vízgőzzel olyan anyagokat - mindenekelőtt kénsavat - képeznek, melyek apró cseppecskék formájában visszaverik a napfényt, s így csökkentik a fölös besugárzás mértékét. Hogy ez jó vagy rossz, annak eldöntéséhez nem árt túllépni a mindent átható felmelegedéspánikon: amikor nagyobb szabású vulkánkitörések nyomán került a levegőbe rengeteg, a napot visszaverő kénsavcsöpp, az a nyarak elmaradásával járt, ami hamarosan élelmezési kríziseket, éhínségeket okozott. Mindezzel csak arra szeretnénk utalni, hogy a földi klimatikus, meteorológiai folyamatokba való szándékos bolygómérnöki beavatkozás, a geoengineering altípusaként kezelt climate engineering több kárt okozhat, mint hasznot.
A harag napjaJanuár 25-én tartják nálunk is a chemtrailellenes világnapot: már Facebook-csoport is szerveződött a jeles eseményre, sőt hazai demonstrációra is sor kerül szombaton a Petőfi Csarnoknál. A szervezők szerint az esemény nem egyszerűen a chemtrailhipotézis népszerűsítését szolgálja, hanem alkalmat kínál a témában eltérő vélekedések ütköztetésére, bár hozzáteszik: "Ez a permetezés ismét valami olyasmi, amit nélkülünk döntöttek el úgy, hogy mi vagyunk az érintettek." Az alkalomra kiadott nemzetközi petíció még világosabban fogalmaz. Eszerint az Egyesült Államok hatalmi súlyánál fogva belekényszeríti a világ más országait a chemtrailek, a minden szempontból, nemzetközi szerződések által is tiltott vegycsíkok kiszórásába. Márpedig ezek létét az állítólagos aeronautikai szakértőkből létrehozott (a téma kutatói és tudományos szakértői által csak gúnnyal emlegetett), vélhetően holland Belfort Csoport is elismerte, az erre vonatkozó "bizonyítékok" pedig a "Case Orange-ban" (Narancs ügyirat) szerepelnek. Igaz, hogy e fegyvereket még ők is a nem halálos kategóriába sorolják - elvégre eddig egyetlen, a fejlett nyugati világban történt csoportos, pláne tömeges halálesetet sem sikerült összefüggésbe hozni a chemtrailekkel. A hívők amúgy az egészséges, holisztikus egységben látják a jelenlegi világ egyszerű, kvázi matematikai képlettel felírható felépítését, ami így fest: WHO+ENSZ+NATO+EU=Illuminati=Világkormány=Háttérhatalom. |
