Erdőkerülő: Nyárfa-akció

  • - sisso -
  • 1998. március 12.

Tudomány

A rendszerváltás után az egyszerű magyar erdőrendszerből kialakult egy bonyolult tulajdonosi szerkezet. A kincstáré maradt ugyan az erdő egy része, ám szétdarabolódott, esetleg a vízügy tette rá a kezét, vagy az önkormányzat, és többnyire részvénytársaságok gazdálkodnak benne. Az erdőt ma gyakorlatilag egy erdész meg egy erdőmérnök felügyeli, a vállalkozók meg ültetik, vágják. Adonyban az ártéri erdőben megtekinthettük a magyar erdőgazdálkodás egy szeletét, és bepillantást nyerhettünk a falu életébe Nagy Győző erdész, egy exerdész, egy fotós meg egy eltévedt angol kocsmáros segítségével.
A rendszerváltás után az egyszerű magyar erdőrendszerből kialakult egy bonyolult tulajdonosi szerkezet. A kincstáré maradt ugyan az erdő egy része, ám szétdarabolódott, esetleg a vízügy tette rá a kezét, vagy az önkormányzat, és többnyire részvénytársaságok gazdálkodnak benne. Az erdőt ma gyakorlatilag egy erdész meg egy erdőmérnök felügyeli, a vállalkozók meg ültetik, vágják. Adonyban az ártéri erdőben megtekinthettük a magyar erdőgazdálkodás egy szeletét, és bepillantást nyerhettünk a falu életébe Nagy Győző erdész, egy exerdész, egy fotós meg egy eltévedt angol kocsmáros segítségével.

Adony Fejér megye kedvelt kirándulóhelye, és nemcsak a sokat emlegetett ártéri erdő miatt, hanem a bor, a Dunán való kajakozási lehetőségek, a horgásztavak és a struccfarm is vonzza ide a népet, elsősorban a kihaltnak látszó, környező ipartelepekről. Este érkeztünk meg az erdészházba, a láncfűrészbolt mellé, ahol Győző erdész ültető-vágó brigádja tartja fenn telephelyét. Az erdész azonnal lebeszélt minket arról, hogy vidéki örömök címén kipróbáljuk, hogyan kell láncfűrésszel halat fogni, inkább beszélgettünk a honi modern erdőgazdálkodásról.

"Amiben a mi vállalkozásunk más, mint egy ültető-vágó brigád, az az, hogy mindent meg tudunk csinálni egy erdőben, tehát egy egész üzemtervet kivitelezünk. Az üzemterv egy tízéves, kötött gazdálkodási forma. Központilag megtervezik, hogy milyen dolgokat kell elvégezni a fakitermeléssel és az -ültetéssel kapcsolatban, az Államerdészeti Szolgálat pedig érvényt szerez a termelésnek. Mi a kettő közötti termelők vagyunk. Magán- és állami erdőkben is dolgozunk, tíz-tizenöt embert foglalkoztatunk, és nagyon jó felszereléseink vannak" - mondja Nagy Győző.

A komoly tájékoztató

közben előkerültek az exbajtárssal való közös soproni kollégiumi történeteik is a cipőfetisiszta tanárról, meg hogy hogyan gyalázták kolbásszal az ágyneműt, amikor valaki pakkot kapott, aztán a politikailag kiemelt szlavofil osztálytársakról nosztalgiáztak, és azon nevettek a legjobban, hogy gyakorlaton felgyulladt a kezükben a Druzsba típusú benzines láncfűrész, oszt majdnem leégett az erdő. Nagy Győző a nosztalgiafesztivál közben azért rendületlenül válaszolgatott a kérdésekre a szakma tradícióiról, az erdészet jelenlegi hasznáról és az erdészeti nacionalizmusról.

"Az erdészek többsége az ötvenes éveket a magyar erdészet aranykorának tartja, akkor lett újra becsülete a szakmának, akkor lett az, amit Trianon óta terveztek, hogy erdősítenek az Alföldön is, mert államilag lehetett kijelölni nagy területeket az erdősítésre, és ez jelentős munkaerőt volt képes felszívni. A mostani berendezkedés szerint sokkal nehezebb minden. Mindenféle nacionalizmus nélkül azt kell mondani, hogy a tizennyolc előtti idők hőskornak számítanak, mert nagy erdőterületek voltak, sőt az első Erdőművelési Világkongresszus is itt volt. Aztán persze az erdőterületek java elveszett.

Az értékfatermesztés szempontjából sem érintette jól a szakmát az elaprózódás. Alapvető paradigmaváltás van folyamatban. Az erdőkből kikerülő famennyiség mondjuk a GDP egy százaléka, és aki nem foglalkozik fával, az azt mondja erre, hogy hagyjuk abba, mert az érintetlen erdő magában többet ér, hozzunk be fát inkább Gabonból, Kanadából, mert a Bükki Nemzeti Parkot mégsem lehet exportálni, a magyar erdőgazdaság nem termel annyit, mint az erdő értéke. Mégis értékes a termelés, mert egyedül így tarthatja el magát az erdőgazdaság. Most is és régen is a kisbirtokok jelentették a problémát. Nálunk ezt nem tudják áthidalni: annak az erdőkerülőnek, aki eddig húsz területet ellenőrzött, most négyezret kell ellenőriznie, és adminisztrátor lesz belőle."

Igen megsajnáltuk az erdőkerülőket, különösen amikor Győzőnek négyünket kellett bevagoníroznia és kiszállítania az erdő közepébe, ahol szállást szerzett nekünk, mi meg folyamatosan érdeklődtünk, hogy hol van a legközelebbi metrómegálló.

Büntetésből bársonykalitkát

kaptunk egy igen csinos apartman képében, ahol nemcsak egy oldalszalonnával teli hűtővel meg egy hangulatos cserépkályhával voltunk összezárva, hanem pálinkával és egymással is. Ebből adódtak később a bajok, mert a fotóslány bemutatta a kickboxer-tudományát, és mind beneveztünk a bajnokságba, gondolván, ez jót tesz az ultraradikális feminista őzborjak ellen. Hajnalban lilára aludt sminkekkel, a hirtelen beszippantott friss erdei levegőtől megrészegedve romeltakarítottunk, és megfogadtuk, hogy nyáron kibéreljük ezt a házat.

Győző idejében jött, és elvitt minket reggelizni a közeli Autóscsárdába, ahol lehet kapni velős rántottát, mindenféle gigantikus omletteket, iszonyú finom rétest, rengeteg ásványvizet, de még struccsült is került kalahári módra, és struccleves meg struccpörkölt. Azonnal rájöttünk, hogy lennie kell a közelben néhány didergő óriástyúknak, erre utalt a falon függő afronaiv festmény. A tulaj kiabált az ablakból, hogy menjünk be, nézzük meg nyugodtan a madarakat, még fotózhatunk is. Hat darab volt az állatokból, plusz egy betonkeverő, amit struccnak néztünk.

Kivonszoltuk magunkat a napfényes erdőbe, ahol már nagyban folyt az erdőzúzás, azaz a fakitermelés. Angol ismerősünket eladtuk Greenpeace-aktivistának, mert azok mindig úgy felidegesítik az erdészeket, hogy rögtön elkezdenek arról nyilatkozni, hogyan lehet fakitermelni manapság anélkül, hogy az erdész, sőt az erdő megsínylené.

"A fakereskedelem teljesen szabad lett, bárhol vásárolhatok erdőt lábon - szólt Győző az erdészet nevében. -Persze csak úgy vághatok fát, hogy az összhangban legyen az üzemtervvel, tehát előtte engedélyeztetem. Egy bizonyos területen annyi fát vágnak ki, amennyi azon a területen lévő fakészletnek a növedéke, ezért állandó kell hogy legyen az erdő. Ilyen szempontból is nehezebb a kisbirtokokkal bánni, mert nehezebb összehangolni a növedéket. Itt a falu határát kezelik egységként."

Nemcsak a mennyiség, de a legkényesebb téma, a minőség is szóba került a pszeudo Greenpeace-aktivista értetlen vigyorára. Neki egyedül a "fák" kifejezés gyakori ismétlődésétől lett gyomorgörcse.

"Igen, a veszély ott van, hogy az erdők nagy része ma már fakitermeléssel foglalkozik, és minden termőhelynek megvan az a fafaja, ami ott a legnagyobb tömeget produkálja. Nálunk az ártéren volt például az egyik leggazdagabb erdőtársulás, milliófajta cserje, változatos növényzet. Ezzel szemben most egy fajta dominál, a nemes, azaz

klónozott nyár,

amelyet ma már akár hét év alatt ki lehet termelni. Genetikailag teljesen azonosak, így a környezetre való reakciói, az önmagát megújító képessége, a biodiverzitása, az erdő sebeinek önbegyógyító képessége nehezebben működik velük, mesterségesen kell fenntartani. Ennek olyan következményei lehetnek, ha az ökoszisztémát tekintjük, hogy az erdőtársulások sokszínűsége és stabilitása felborul. A kocsányos tölgy, amely a magyar erdő jeles képviselője, például képes fenntartani a rendet, de százötven év a kitermelési ideje. Ezen hatszázkilencven fajta rovar él, a nemes nyárfán pedig tizenkettő, és nem is szimbiózisban, hanem kártevőként. Ráadásul a nyár genetikailag szennyezheti az őshonos egyedeket."

Ez már nem tűnt tréfának, hiszen mégiscsak szeretnénk még kirándulni itt, nem is beszélve arról, hogy állatok lakhelyéről van szó, amit ezek szerint nem nekünk, idióta városlakóknak sikerül csak feldúlni. Mielőtt elköszöntünk volna, hogy végre megnézzük a falu főterét, Győző erdésznek volt néhány igen ésszerű javaslata a magyar erdőgazdaság jobbítására.

"A nemes nyár hasznos, annyi emberi tudás van benne, hogy azt nem lehet elvesztegetni. A mezőgazdasági kultúrában, nem erdőterületen kellene alkalmazni. Nem csak fakitermelés szempontjából, de a termelésforgóban is jelentős szerepe lehetne talajbiológiai szempontból. Mentesítené a nagyon értékes középhegységi erdőállományokat, és nem kerülnének veszélybe az őserdőszerű rezervátumok. Már csak azért is fontos ez, mert a jövőben véleményem szerint még jobban előtérbe fog kerülni a város környéki erdőturizmus."

Adony főtere

teljesen kihalt volt. Később is kevés emberrel találkoztunk, inkább kutyákkal és rengeteg kölyökkutyával. A főtéren hatalmas tábla áll: Németország 1180 km. Abban az irányban van a Borostyán vendéglő, úgy két kilométerre, már majdnem Pusztaszabolcson. Olyan, mint egy balatoni étterem a hetvenes évekből, lapos, panorámaablakokkal és műanyag burkolattal. Emberes, minőségi rántott húsokat lehet itt enni, meg mirelit zöldséglevest. Pompás kis kirándulásunk mégsem itt, hanem a Dunaújváros felé menő busz megállójánál lévő nonstopban ért jó véget, ahol körülbelül tizenöt buszt sikerült elszalasztani. Nekünk nem volt sürgős, nem vagyunk mi fakitermelők.

- sisso -

Magyarországon a faállománnyal borított terület nagysága 1735934 hektár, azaz az ország 18,67 százaléka; az erdőgazdálkodás alá vont terület ennél valamivel nagyobb az utak, a vadföldek és a munkaterületek miatt: 1868875 hektár.

Az erdőgazdálkodásban lehetséges gazdálkodási formák: erdőgazdasági részvénytársaság (22 db), mezőgazdasági részvénytársaságok, szövetkezetek (erdőterületek haszonbérletek útján történő hasznosítása), erdőszövetkezetek, erdőbirtokossági társulatok, betéti társaságok (elenyésző számú), kft-k (még kevesebb), egyéni-önálló erdőgazdálkodó, és van már magántulajdonú erdőgazdasági részvénytársaság is. Az egyes erdőgazdálkodási feladatok ellátására magánvállalkozási formák jöttek létre. (Győző erdészék is ilyenek.)

Figyelmébe ajánljuk