Hálórágók vs. Matáv: Távol Amerikától

szerző
- bodoky -,Turi László
publikálva
1998/2. (01. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A bontakozó hálózati kultúráért aggódó Internet-felhasználók múlt szerdán nyílt levélben fordultak Straub Elekhez: szerintük a Matáv sorozatos áremelései hátráltatják Magyarországnak a fejlett világ információs társadalmába való bekapcsolódását, és a hangtelefónia és a modemes Internet-elérés tarifarendszerének megkülönböztetésére kérték a monopolhelyzetben lévő telefontársaság első emberét. A Matáv szinte azonnal új éjszakai tarifakedvezményt jelentett be, látványos, de csekély gyakorlati értékű gesztussal fordítva a maga javára a szituációt.

A bontakozó hálózati kultúráért aggódó Internet-felhasználók múlt szerdán nyílt levélben fordultak Straub Elekhez: szerintük a Matáv sorozatos áremelései hátráltatják Magyarországnak a fejlett világ információs társadalmába való bekapcsolódását, és a hangtelefónia és a modemes Internet-elérés tarifarendszerének megkülönböztetésére kérték a monopolhelyzetben lévő telefontársaság első emberét. A Matáv szinte azonnal új éjszakai tarifakedvezményt jelentett be, látványos, de csekély gyakorlati értékű gesztussal fordítva a maga javára a szituációt.

A Matáv szokatlanul gyorsan reagált: a nyílt levél éppen csak eljutott ahhoz az összesen mintegy negyvenezer internetezőhöz, akik a HIX, a HVG Online Fórum, az iNteRNeTTo-hírlevél és a Narancs-lista olvasóiként vagy rendszeres levelezőiként elsősorban érdekeltek a kérdésben, mikor éjjel háromnegyed tizenegykor már meg is érkezett a válasz, e-mailben személyesen Straubtól (estraub@ccsmtp.tii.matav.hu). A Matáv vezérigazgatója nyitott kapuk döngetéséről beszélt: "Február 1-jétől olyan kedvezményt vezetünk be, ami gyakorlatilag kiiktatja azt az akadályt, amit a telefontarifa képezhet az on-line szolgáltatások terjedése útjában. A Matáv szolgáltatási területén az éjszakai időzónában egy helyi hívás maximum ára nettó 100 Ft lesz, függetlenül a hívás hosszától." Másnap reggel a Matáv hivatalos sajtóközleményben erősítette meg a hírt, ugyanakkor illetékesei több fórumon tagadták, hogy a nyílt levél hatására döntöttek volna a kedvezmény bevezetése mellett. Állításuk két okból sem hihető: az éjszakai tarifa január elsejével 46 százalékkal emelkedett, marketingszempontból teljesen illogikus, hogy csak azért, hogy egy hónap elteltével jól csökkenteni lehessen. A másik bizonyíték a kedvezményt bejelentő sajtóközleménynek a nyílt levélből lenyúlt szövegezése. Az igazsághoz legközelebb talán Hollósi József, a HIX alapítója jár, aki így fogalmazott: "Még ha valóban volt is erre egy előzetes Matáv-terv, ez a nyilvánosság szükséges volt ahhoz, hogy biztosan be is legyen vezetve, és meg is legyen tartva, nem úgy, mint a korábban beharangozott, és nem vagy csak félig megvalósult egyéb Matáv-tervek."

A kedvezmény bevezetésének következményeiben leginkább érintett Internet-szolgáltatók az iNteRNeTTo körkérdésére válaszolva nem tartották jelentősnek az elért eredményt. Kóka János (Elender Computer) rámutatott, hogy a Matáv az internetszám bevezetésekor annak tarifálásával egyértelművé tette, hogy nem kívánja a szolgáltatás elterjedését egy országosan kihasználható infrastruktúra felkínálásával támogatni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az internetszám használatából a szolgáltatóra háruló díjfizetési kötelezettség előfizetőnként sok esetben egy nagyságrenddel meghaladná a szolgáltató által az érintett előfizetőtől beszedett havi díj mértékét. "Magyarországon a Matávon kívül egyik szolgáltató sem képes mind az 52 primer körzetben helyi díjért Internet-behívást fogadni. A szomszédos primerek lakóinak azonban eddig lehetőségük volt a helyi díj kb. duplájáért hívni a szolgáltatót. A díjövátsorolás következményeként ezentúl ilyenkor a helyi díj mintegy ötszörösét kell mostantól fizetniük. Ha tehát a szomszédos primerek közti (például megyén belüli) hívások gyakoriságával súlyozzuk az áremeléseket, akkor az alkalmazott díjemelési kulcs mértékével kapcsolatban is érdekes adatokhoz juthatunk: becslésünk szerint a tényleges (a Matáv által az előfizetőktől beszedett) díjnövekmény meghaladja a 30 százalékot. A fentiekhez képest az éjszakai díjemelések által az előfizetőkre rakódó többletterhek sérelme vagy az 52 percen túli éjszakai hívásokra vonatkozó kedvezmények jelentősége eltörpül" - nyilatkozta Kóka.

Graur Tamás (Datanet) hasonló véleményen van: "Az igazi áttörést az Internet-kultúra fejlődésében csak a Monortel-féle tarifálás hozhatja meg. Ez az új Matáv-árazás a nagy felhasználók számát és kedvét növeli, de tartok tőle, hogy új, nagyobb tömeget nem vonz be a cybertérbe." Az MTT (Monor Telefon Társaság) illetékesei ugyanis úgy alakították ki tarifáikat, hogy az Internetre való csatlakozás ára időszaktól függetlenül 1,60 Ft + áfa. Ennek eredményeképpen a Monor környéki koncessziós területen az Internet-előfizetések száma az országost jócskán meghaladó ütemben növekszik.

Jambrik Mihály, a Matáv gazdasági főigazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy 1994 óta a telefondíjakat miniszteri rendelet szabályozza, ami lehetővé teszi, hogy a helyi, körzeten belüli és budapesti agglomerációs hívásokat az átlagnál jobban emelje a telefontársaság. "Feltehetően azért szabályoz így a KHVM, hogy a verseny bevezetésének idejére biztosítsa, hogy az egyes szolgáltatások jövedelmezősége kiegyenlítődjön, különben a verseny csak a nyereséges szolgáltatások piacán alakulna ki, a jelenleg veszteségeseket vagy alacsony jövedelmezőségűeket meg majd nem akarná nyújtani senki. A távközlésben minden országban a monopólium idején az volt a jellemző, hogy a nagy távolságú hívások jövedelmezőbbek voltak, mint a helyiek. Az utóbbi másfél évtizedben figyelhető az meg, hogy a távolság szerepe egyre csökken a díjazásban, és az idő szerepe (mikor és mennyit) egyre nő." Kóka számításával nem ért egyet, ugyanakkor elismeri: "A szabályozásban tavaly még az úgynevezett II. távolsági díjzóna jelentette a szomszédos körzetek közötti beszélgetés díját. Mivel a Matáv tavaly a részére biztosított lehetőségeken belül egyformává tette a szomszédos és a nem szomszédos körzetek közötti telefonálás díját, a szabályozás ezt a díjzónát meg is szüntette, így idén mind a szomszédos, mind a nem szomszédos körzetek közötti beszélgetések az úgynevezett belföldi III. díjzónába tartoznak."

Straub Elek a Narancs kérdésére válaszolva elmondta, kizártnak tartja, hogy a Matávnál is szétválasszák a hangtelefónia és az Internet-elérés tarifarendszerét, szerinte ez műszaki és jogi szempontból is kivitelezhetetlen. A most bejelentett kedvezmény csak idén érvényes, jövő évtől a nagy felhasználóknak nyújtott kedvezményes tarifacsomagokkal kívánja támogatni az internetezőket. Straub elsősorban szórakoztató eszköznek tekinti az Internetet, amely a kedvezménynek köszönhetően februártól mindenkinek sok éjszakai órán keresztül olcsón elérhető. A nyílt levél aláírói szerint társadalmi hatásukat tekintve jóval nagyobb jelentőségűek azok a lehetőségek, melyeket az internetes távmunkavégzés, távoktatás, távönkormányzás, elektronikus kereskedelem és távügyintézés nyitna meg, ha ezt a Matáv a nappali órákban is lehetővé tenné. Az ügy nem elhanyagolandó tanulsága az is, hogy a "posztgutenbergiánus" magyar értelmiség új törésvonalak mentén rendeződik. A Matáv egyelőre gyerekcipőben járó médiatervei - televíziós, kábeltelevíziós és online tartalomszolgáltatásról van szó - máris egy jelentős médiabirodalom kialakulását sejtetik. Bár szimpatizál a kezdeményezéssel, de nem írta alá a nyílt levelet Nagy Miklós, a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Program, György Péter, az ELTE Médiaszak és Peternák Miklós, a Soros C3 Kulturális és Kommunikációs Központ vezetője: az ő munkájuk túl sok szálon kötődik a Matávhoz, nem engedhetik meg maguknak, hogy nyilvánosan kritizálják a telefontársaságot. A (még, valamennyire) függetlenek között pedig felmerül az aggodalom, hogy egyre nehezebben juthat nyilvánossághoz az, aki a Matávval kapcsolatban kritikus álláspontot fogalmazna meg: országos lapok, tévé- és rádióműsorok szerkesztői gyakran hivatkoznak arra, hogy nem kívánják kockáztatni a Matávval fennálló üzleti kapcsolataikat, és az Interneten tevékenykedő, a Matávnak teljes mértékben kiszolgáltatott vállalkozók sem szívesen nyilatkoznak negatív tapasztalataikról. Némi optimizmusra ad okot ugyanakkor Straub Eleknek az ügyben tanúsított meglepően rugalmas magatartása és az a tény, hogy az AT&T egyeduralmát drasztikusan, a telefontársaság feldarabolásával megszüntető Egyesült Államok határain kívül talán most először fordult elő olyan - reméljük: precendensértékű - eset, hogy Internet-felhasználók civil kezdeményezése tarifakedvezményt csikart ki egy monopolhelyzetben lévő telefontársaságtól.

- bodoky -

Alternatív szolgáltatások

Az Európai Unióban tízéves előkészítés után idén január 1-jétől hivatalosan is liberalizálták a távközlési piacot. Ez elméletileg azt jelenti, hogy a tagországok törvénykezése esélyegyenlőséget biztosít a távközlési piac szereplőinek az összes szolgáltatási területen, vagyis még a közcélú telefóniában is. A gyakorlatban azonban csak Dánia, Nagy-Britannia és Svédország teljesítette maradéktalanul az összes uniós előírást. Leginkább Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország maradt le a liberalizációs folyamatban, ezek az országok végül 2-5 év haladékot kaptak az uniótól. Magyarország távközlése ez utóbbi, haladékot kapott országokéhoz hasonlít: az adatátvitel piaca már most is szabad, azonban a közcélú, vezetékes telefonszolgáltatás piacán csak négy év múlva lesz verseny.

Az otthoni internetezésnek azonban éppen ez a legnagyobb akadálya, hiszen az egyébként liberalizált Internet-szolgáltatást legtöbben csak valamelyik koncessziós telefontársaságon keresztül tudják elérni. A kérdés az, hogy a telefonon kívül még milyen olcsó, sokak számára hozzáférhető alternatív megoldással kapcsolódhatunk az Internetre. Egyelőre a legígéretesebb alternatívát a kábeltelevíziós hálózatok jelentik. Nyíregyházáé volt az úttörő szerep, az ottani kábeltelevízió-hálózaton már 1996 óta hozzáférhető az Internet. Nem sokkal később a főváros V. kerületében és több vidéki városban is indult ilyen szolgáltatás. Meglepő módon rohamosabb terjedésének az akadálya nem jogi természetű: egyrészt a korábbi telepítésű kábelhálózatok nem alkalmasak a kétirányú kommunikációra, másrészt a világ nagy kábelmodem-gyártóinak eddig nem sikerült megállapodniuk közös szabványban. A kábelhálózatok korszerűsítése valószínűleg előbb-utóbb megoldódik - nemcsak azért, mert ez lakásonként mindössze 3-5 ezer forintos költség, de mert erre törvény is kötelezi a szolgáltatókat. Az olcsó, egységes kábelmodem hiánya azonban nagyobb akadály - bár szakértők szerint biztató jel, hogy Bill Gates tavaly júniusban egymilliárd dollárt fektetett a Comcastba, a negyedik legnagyobb amerikai kábeltévé-hálózatba.

Karácsony előtt még két ígéretes jövőbeni választási lehetőség született: egyik az MKM-Tel néven futó távközlési hálózat, másik az Antenna-Hungária és a DataNet által kísérleti jelleggel indított aszimmetrikus Internet-szolgáltatás. Egyelőre azonban mindkettő csak ígéret. A MÁV kommunikációs hálózatát használó, háromévi huzavona után megalakult MKM-Tel ugyan kiemelt üzletágának tekinti az Internetet, de az első néhány évben ez aligha érintheti az otthoni internetezőket. Bár az AH-DataNet aszimmetrikus Internet-szolgáltatása már áprilisban hozzáférhető lesz, ez csak az AM-micro antennával és a PC-kártya megvásárlásához szükséges 100 000 forinttal rendelkező budapestieknek jelenthet majd félmegoldást.

Turi László

szerző
- bodoky -,Turi László
publikálva
1998/2. (01. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Ugrás a semmibe
Mi lesz a Néprajzi Múzeummal?
Veszélyes takarékoskodás?
Vita a rákgyógyszerek finanszírozásáról
Interjúk
Péterfy-Novák Éva, Thierry Frémaux
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Gasztró

még több gasztró

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...