Hol jártál, báránykám? (A húsvéti bárányok és egyéb haszonállatfajták igaz története)

publikálva
2000/17. (04. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A tagállamok kötelesek ellenőrizni, hogy az állatoknak a tagállamokon belüli, a tagállamba irányuló és a tagállamból kiinduló szállítását az irányelvnek megfelelően végzik-e. Sohasem szabad olyan állatot szállítani, amely nincsen megfelelő állapotban. (A beteg vagy sérült állatokat például nem lehet szállításra megfelelő állapotúnak tekinteni.) A szállítás közben megbetegedett vagy megsérült állatokat a lehető leggyorsabban elsősegélyben kell részesíteni, illetve, ha szükséges, kényszervágásra kell küldeni, olyan módon, hogy ne szenvedjen fölöslegesen.

A tagállamok kötelesek ellenőrizni, hogy az állatoknak a tagállamokon belüli, a tagállamba irányuló és a tagállamból kiinduló szállítását az irányelvnek megfelelően végzik-e. Sohasem szabad olyan állatot szállítani, amely nincsen megfelelő állapotban. (A beteg vagy sérült állatokat például nem lehet szállításra megfelelő állapotúnak tekinteni.) A szállítás közben megbetegedett vagy megsérült állatokat a lehető leggyorsabban elsősegélyben kell részesíteni, illetve, ha szükséges, kényszervágásra kell küldeni, olyan módon, hogy ne szenvedjen fölöslegesen.

A képeslapokon szereplő csengős báránykák ilyenkor nem olyanok, nem bégetnek, inkább félnek. Szomorúan, mocskosan préselik ki fejüket a kamionok konténereinek ablakán.

Az elmúlt években az Európai Unió tagországai megszámlálhatatlan konferencián foglalkoztak az állatvédelem európai irányelveivel, és ezeken a fórumokon a legtöbb vita az élőállat-szállítás körül folyt. Érthető, hiszen ebben az esetben sokkal nagyobb a gazdasági nyomás, mint a kutyaürülék eltakarítása vagy a macskák egy főre jutó ideális élettérnagyságának tárgyában. Még az EU-országokban sem könnyű az idevonatkozó állatvédelmi jogszabályok betartása, amelyek az állatok szállítás alatti jóllétéről, a szállítás közbeni káros hatások kiküszöböléséről, a szállítási technológia javításáról rendelkeznek, hát még az átutazóországokban, mint például Magyarország. Nálunk, a tranzitprérin a kevés meglévő szabály is elsikkad valahol a többivel együtt, vész esetén akár megfelelő készpénz ellenében.

Mit ittál báránykám?

Hát forrásvizet biztos nem isznak a szerencsétlenek. Jó, ha mondjuk egy Nagy-Britanniából Görögországba tartó szállítmány bárányai hatvanöt (de előfordult már százon túli) szállítási óra alatt háromszor-négyszer csillapíthatják a szomjukat. Gondoljunk csak bele, nekünk mennyi ivásra van szükségünk ugyanennyi idő alatt, miközben civilizáltan és udvariasan minél kevesebb vizet fogyasztunk, az állatok meg vedelnének, mint az állatok, különösen abban a melegben, ami a déli országok felé tartva, így összezsúfolva egyre kínosabban érinti őket. A szállítási stressz mellett, ami mellesleg megváltoztatja a hús kémiáját, az állat hormonszintjét segítő adalékok, azaz a vitaminok sem hasznosak a fogyasztókra nézve. Az A-vitamin nem elővigyázatos alkalmazása, a marhamájban való koncentrációja például a magzatnál teratogenetikus fejlődési rendellenességet okoz. (Az adatok nagy része a Brit Állatorvosi Társaság [BVA] évi jelentéseiből való.)

Az állatok a megfigyelőállomásokon végzett ellenőrzés tanulságai szerint a vagonokban jelentkező hőmérséklet-ingadozás miatt levegőhöz is alig jutnak. Mivel a szemestakarmányra sem szoktatják át azokat a fajtákat, amelyeknek erre szükségük volna, például a kecske esetében, és mert a szállításkor nincs idő legeltetésre, kóros súlycsökkenés léphet fel. A nem megfelelő elhelyezés következtében fellépő rázódás a belső szervek felfüggesztéseit és ezáltal magukat a belső szerveket rongálja meg, belső vérzéseket, zúzódásokat okoz, ami újra csak ront a hús minőségén, és csökkenti az állat élettartamát. Nagyobb kanyaroknál beszorulhatnak a végtagok az elválasztó rácsok közé, ami sok esetben csonttöréssel jár. Az ilyen állatokat elsősegélyben kéne részesíteni vagy eltávolítani, a tetemekről nem is beszélve. Az ilyen intézkedések elmaradása miatt is fordítottak már vissza szállítmányt. Nem is olyan extrém esetekben pedig előfordul, ha szállítás közben kikötött állatokról van szó, hogy nem elég hosszú a kötél a fekvő testhelyzethez, és esetleg még fel is kötik magukat az enyhet adó következő itatóállomás és állatorvosi ellenőrző pont előtt.

A nagyon ritkán felbukkanó, az állatok szállítás közbeni károsodási és elhalálozási arányát vizsgáló statisztikák a szállítást legjobban tűrő birkáknál csupán egy százalék alatti halálozási arányt mutatnak ki a végcélig, igaz, a fiatal borjaknál már majdnem húsz a mortalitási mutató, és nagyjából ez a valós vonatkoztatási alap egy-egy szállítmány fiatal szárnyas esetében is.

A hivatalos állategészségvédő szervezeteken és az igazán lelkiismeretes állatorvosi tanácsokon kívül azonban vannak fanatikus és a saját pénzükön működő állatvédő szabadcsapatok, amelyek tagjai - legtöbbször a szabadságuk alatt - saját autóval, videokamerával, az itatóállomásokkal való jó kapcsolat kialakításával végig követnek egy-egy transzportot az indulástól a vágóhídig.

Hogy sírtál báránykám?

Angliában, ahol a vágóhidak számának rohamos csökkenése miatt is nő az élőállat-szállítás időtartama, a Compassion in World Farming (CIWF) nevű szervezet foglalkozik aktívan a problémával. Nevüket megközelítőleg a Haszonállatokkal Való Együttérzés Világszervezetének fordíthatnánk. Németországból pedig, ahol az EU-irányelveknél szigorúbbak a tartástechnológiai követelmények, az Animals´ Angels aktivistái tesznek kirándulásokat a konvojok nyomán. Velük egyébként néhány magyar önkéntes, például a Rex Alapítvány tagjai is együttműködnek. Katasztrófabeszámolóik és javaslataik a kiadványaikon kívül a www.ciwf.co.uk és a www.animals-angels webcímeken olvashatók. Döglött, szenvedő, jobb sorsra érdemes állatok karavánjait kísérik. Ölükben bárányok, csikók haldoklanak, maradék pénzükön csupán néhány jószág életét képesek megvásárolni, de rengeteget tettek a rendelkezések betartatásának hatékonysága érdekében is. Az egyik igen megható ellenőrző élménybeszámolóban szörnyű húgyszagról, koszról, agonizáló állatokról lehet olvasni, a másikban arról, kicsit romantikusabban, hogy az állatok szeme színe, a tekintete, ahogy a sorsuk is, mind különböző. Önálló lénynek kellene tekintenünk őket, akik jobb életre érdemesek, és ha már legyilkoljuk őket, a saját érdekünkben is tegyük azt kíméletesebb módon, ha lehet, helyben. Nemegyszer előfordult az is - mint egy tavalyi bárányexport esetében -, hogy a görög vágóhídakra érkezett bárányokat szabálytalanul, kábítás nélkül végezték ki, fél lábuknál felkötve, a torkukat metszve, és várva a kivérzésüket.

A fenti szervezetek minimális célja egyébként az EU állatvédelmi rendeleteinek betartatása, a helyieké minden országban, esetleg a szállítás nyolc órában való maximálása. A végső cél persze az élőállat-szállítás megszüntetése volna. A helyben való feldolgozás ugyanis, azonkívül, hogy az állatot megkíméli egy pokoljárástól, még munkahelyeket is teremt. A késztermék pedig fájdalommentesen exportálható.

- sisso -

AZ Európai Unió

állatvédelmi irányelveiből

Az állatokat szállító vállalat felelőse az indulási helytől a rendeltetési helyig 24 órát meghaladó utazásnál köteles útitervet összeállítani (beleértve a pihenőhelyeket és átrakodási pontokat), ahol az állatok pihenhetnek, ehetnek, ihatnak, s (amennyiben szükséges) el is helyezhetők. A szállított állatok fajának megfelelően és a 24 órát meghaladó utazás esetében útiterv-módosítás vagy az utazás megszakítása esetén is szükséges az állatokat etetni, itatni. Az előre megjelölt pihenőhelyeket az illetékes hatóságok ellenőrzik.

Vemhes állatokat, amelyek valószínűleg a szállítás alatt ellenének, olyan állatokat, amelyek a megelőző 48 órában ellettek, valamint az újszülött állatokat, amelyeknél a köldök még nem gyógyult be, nem lehet szállításra megfelelőnek tekinteni.

A szállítóeszközöknek és -berendezéseknek védeniük kell az állatokat az időjárási kilengésektől. A szellőzésnek és a légtérnek a szállítási körülményekhez és a szállított állatok fajtájához kell igazodnia. A szállítóeszközöknek és tárolóknak könnyen tisztíthatóknak és szökésbiztosnak kell lenniük. Fölépítésük olyan legyen, hogy az állatok elkerüljék a sérüléseket és a fölösleges szenvedést, amellett biztonságban legyenek szállítás közben.

Az állatok be- és kirakodásához megfelelő felszerelést - hidakat, felhajtókat és átjárókat - kell használni. Az eszközök ne legyenek csúszósak, és amennyiben szükséges, legyenek oldalsó korláttal ellátva. Szállítás közben az állatokat tilos mechanikus eszközökkel felfüggeszteni, fejüknél, szarvuknál, lábuknál, kötelüknél vagy bőrüknél fogva felemelni vagy húzni. Amennyire lehetséges, kerülni kell az elektromos döfőár használatát.

publikálva
2000/17. (04. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...