Interjú

„Meghekkelhető állatok vagyunk”

Yuval Noah Harari történész

Tudomány

Hogyan fenyegeti a mesterséges intelligencia a demokráciát, és lehet-e valaha Magyarországnak mesterséges intelligencia a kormányfője? Ördögi alakok-e a Szilícium-völgy urai? Mi a helyes fellépés a terrorizmussal szemben? És milyen képlettel lehetett volna megtudni az igazságot Szájer Józsefről? A Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra szerzője szenvedélyesen érvel a globalizáció mellett.

Magyar Narancs: Sok minden történt a világban azóta, hogy a 21 lecke a 21. századra 2018-ban megjelent. Egy éve tart a pandémia, Biden megverte Trumpot, és a lengyel példát követve a magyar kormánypropaganda is célba vette az LMBTQ embereket. Mindezek fényében kiegészítené bármivel is a 21 leckéjét?

Yuval Noah Harari: A 21 lecke legfontosabb üzenete, hogy a globális problémákra globális megoldások kellenek. Ez most még inkább így van. A Covid-19 krízist sokkal súlyosabbá tette a nagyhatalmak vezetőinek kudarca az együttműködés terén. Még mindig nincs globális akcióterv a vírus megfékezésére és a vakcinaforgalmazásra, ahogy a gazdasági válság megoldására sem. Sokan épp a nemzetközi együttműködés hiánya miatt haltak meg és még sokkal többen fognak, ha nem szívleljük meg ezt a leckét. Bízom benne, hogy a Biden-kormányzat nagyobb hajlandóságot mutat a Trump-vezetésnél az együttműködésre más nemzetekkel. De tarthatatlan az az állapot, hogy a világnak négyévente azt kell figyelnie, hogy az amerikai elnökválasztás eredményének fényében vajon bízhat-e az Egyesült Államokban, vagy sem. Az európaiaknak a saját kezükbe kell venni a sorsukat. Ennek pedig az egyetlen útja az erős Európai Unió építése. Az emberiséget fenyegető legfőbb veszélyekkel – a nukleáris háborúval, az ökológiai összeomlással, a mesterséges intelligencia felemelkedésével – szemben egyetlen ország, például Magyarország vajmi keveset tud tenni. De ha 27 európai ország egységesen cselekszik, képesek lehetnek ellensúlyozni az Egyesült Államokat vagy Kínát – akár globális vezető szerepre is szert tehetnek.

Épp ezért csalódás, hogy Magyarország és Lengyelország az LMBTQ-közösséget veszik célba, ahelyett, hogy az EU-t segítenék az emberiség létét veszélyeztető kockázatokkal szembeni lépésekben. Reális jövőkép alkotása helyett Magyarország és Lengyelország a sosem létezett aranykorról szóló fantáziákkal vezetik félre az embereket. Az LMBTQ-közösség démonizálása ráadásul alapvető történelmi tévedésen alapszik. Gyakori érv, hogy a túl nagy szexuális szabadság elemészti a társadalmat, és akár a civilizáció összeomlásához is vezethet. De a történelemben még egyetlen társadalom sem omlott össze a szexuális szabadság miatt.

A konzervatívok gyakran idézik fel a Római Birodalom hamis példáját, római orgiákról fantáziálnak, és azt szuggerálják, hogy az elkorcsosult római arisztokratákat túlságosan lefoglalta a szex ahhoz, hogy gyermekeket neveljenek, és megvédjék a határokat a barbárokkal szemben. Ez teljes tévedés. Ha a római eli­tek valaha hanyagolták a „hagyományos családi értékeket”, az az i. sz. 2. században volt, Nerva, Traianus, Hadrianus, Antoninus Pius és Marcus Aurelius császárok uralkodása alatt. Az utóbbi kivételével egyikük sem nemzett saját fiúgyermeket, ezért az örökbe fogadott örökösükre hagyták a trónt. Legalább az egyikük, Hadrianus közismert volt a homoszexuális preferenciáiról, elhunyt szeretőjét, Antinoust pedig istenné nyilvánította, és ezzel egy népszerű vallási kultusz tárgyává tette.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.