Nobel-díj 2000: Elmebajnokok

szerző
- bodoky -
publikálva
2000/42. (10. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

vagy lelkiismeret-furdalástól gyötörve jótékonykodnak - ez a két verzió tartja magát

a köztudatban a dinamitkirály Alfred Nobel esetében is, akinek nem voltak leszármazottai, az általa felfedezett és gyártott robbanóanyagok pedig nem reprezentálták megfelelően az autodidakta multimilliomos humanista és pacifista nézeteit. Az idei tudományos Nobel-díjakat az idegsejtek kommunikációjáért, informatikai fejlesztésekért, vezetőképes műanyagokért és mikroökonometriai elméletekért ítélték oda."Egyéb hátramaradó, hasznosítható vagyonom a következőképp használandó fel: hagyatékom gondnokai által biztos értékpapírokban elhelyezett tőkém alapot képvisel majd, amelynek évi kamatai azok számára osztassanak fel, akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották. E kamatok öt egyenlő részre osztassanak, amelyből egy rész azé, aki a fizika terén a legfontosabb felfedezést vagy találmányt érte el; egy rész azé, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést érte el; egy rész azé, aki a fiziológia vagy az orvostudomány terén a legfontosabb felfedezést tette; egy rész azé, aki az irodalomban eszmei értelemben a legjobbat alkotta; egy rész azé, aki a legtöbbet vagy a legjobban működött közre a népek testvériségéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért vagy csökkentéséért, valamint a békekongresszusok megrendezéséért és követéséért. A díjakat a fizikában és a kémiában a Svéd Tudományos Akadémia, a fiziológiában vagy az orvostudományban a stockholmi Karolina Intézet, az irodalomban a Stockholmi Akadémia, a béke ügyében pedig egy öttagú bizottság adja ki, amelyet a norvég Storrting választ. Kifejezett akaratom, hogy a díjak odaítélésében a nemzetiség kérdése fel ne merüljön, így tehát a díjat a legméltóbb nyerje el, akár skandináv az, akár nem" - szól az alapítványtevő végrendelete, melynek megfogalmazásához nem vette igénybe az általa mélyen megvetett jogászok segítségét, ezért is tartott halála után további öt évig, míg a tekintélyes hagyatékot kezelő alapítvány megkezdhette a díjak osztását.

A végrendelet első változatában még csak az orvostudomány szerepelt, és a véglegesből is kimaradt a matematika - a fáma szerint nőügyek miatt: Nobel kedvenc házvezetőnője egy matematikussal lépett le annak idején, később pedig harminc évvel fiatalabb bécsi barátnője is egy matematikussal csalta az idősödő lángészt. Ráadásul a svéd állam hetven évvel később a Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag is egyenértékű Alfred Nobel-emlékérmet alapított a közgazdaságtan kiválóságainak, így ma már hat kategóriában hirdetnek győzteseket: gyakran megosztva, és általában évekkel-évtizedekkel a díjazott eredmény megszületése után, amikor már kétséget kizáróan bebizonyosodott a felfedezés jelentősége, időtállósága és gyakorlati haszna. A kilencvenkilencedik alkalommal odaítélt "humán" Nobel-díjak idén ázsiai kiválóságoknak jutottak: az irodalmi Kao Hszing-csien kínai írónak, "a kínai novella és dráma új ösvényeinek megnyitásáért", a -béke pedig Kim De Dzsung dél-koreai politikusnak "a demokrácia és az emberi jogok érvényesüléséért végzett munkájáért Dél-Koreában és Kelet-Ázsiában" - az ő érdemeiről részletesebben más rovatainkban olvashatnak majd. Nézzük a tudományos díjakat.

A Prozac három atyja

Az orvosi Nobel-díjat a svéd Arvid Carlsson, valamint az amerikai Paul Greengard és Eric Kandel kapta az idegrendszer jeltovábbításának tanulmányozása során elért eredményeiért: mindhárom tudós az idegsejtek közti ingerületátvitellel foglalkozik, munkásságuk fényt derített a dopamin, a noradrenalin és a szerotonin neurotranszmitterek szerepére és működési mechanizmusára, és megalapozta a különféle idegrendszeri és elmebetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek új generációja, például az antidepresszánsok kifejlesztését. Carlsson adott először szerotoninfelvételt blokkoló anyagot depressziósoknak, Greengard szoktatta dopaminra a skizofréneket, valamint az Alzheimer- és Parkinson-kórosokat, Kandel pedig bebizonyította, hogy az idegsejtek szinapszisaiban dolgozik a rövid távú emlékezet is.

A mikroelektronika úttörői

A fizikai Nobel-díj felét az orosz Zsoresz I. Alfjorov és az amerikai Herbert Kroemer kapta a félvezetőkutatásért, a másik felét pedig az amerikai Jack S. Kilby az integrált áramkör feltalálásában játszott szerepéért. Alfjorov és Kroemer egymástól függetlenül jutott hasonló eredményekre a hidegháború éveiben, az általuk kifejlesztett félvezetők ma számítógépekben és a műholdas távközlésben, lézerekben, a CD-lejátszókban, optikai kábelekben és vonalkódolvasókban használatosak. Kilbyt "a mikrochip atyjaként" is emlegetik: ő volt az, aki a Texas Instrumentsnél kifejlesztette az első olyan integrált áramkört, amely elfért egy egyforintos nagyságú félvezető lapkán, ő készítette az első digitális kéziszámológépet és hőpapíros nyomtatót - összesen mintegy hatvan bejegyzett szabadalmat birtokol ezen a területen.

Fantasztikus plasztik

A kémiai Nobel-díjat egy háromfős csapat, az amerikai Alan J. Heeger és Alan G. MacDiarmid, valamint a japán Hideki Shirakawa kapta az elektromos áramot vezető műanyagok kifejlesztéséért. Felfedezésük egy klasszikus "rontott kísérleten" alapul, ugyanúgy bukkantak az első vezetőképes polimerre (amit korábban kizártnak tartott a tudomány), mint Nobel a dinamitra. A vezetőképes polimerek számos területen hozhatnak újdonságokat: lapos, vékony és hajlékony képernyők, diódák, antisztatikus anyagok, sugárzásvédők, napelemek, elektronikus papír készíthető belőlük.

A közgazdasági Nobel-emlékérmet két amerikai, James J. Heckman és Daniel L. McFadden kapta azokért a mikroökonometriai elméletekért, amelyek forradalmasították az egyének, háztartások vagy cégek nagy csoportjaira vonatkozó gazdasági adatok statisztikai elemzését. A szelektív minták elemzésének elmélete és gyakorlati módszerei ma is használatosak például a tömegközlekedési vagy távközlési rendszerek tervezése, modellezése során.

- bodoky -

IgNobel 2000

Az Annals of Improbable Research című harvardi tudományos-szatirikus magazin 1991 óta minden évben kiosztja saját IgNobel-díjait, melyeket olyan tudományos eredményekkel lehet kiérdemelni, amiket "nem lehet vagy nem kellene reprodukálni". Az első béke IgNobelt például Teller Ede kapta az életművéért, a tavalyit pedig egy dél-afrikai feltaláló, aki lángszóróval egybeépített autóriasztót tervezett.

A kémiai IgNobel idén a University of California biokémikus csapatát gazdagította, akik a Psychological Medicine című szaklapban megjelent tanulmányukban bebizonyították, hogy a romantikus szerelem biokémiailag megkülönböztethetetlen a súlyos obszesszív-kompulzív személyiségzavartól, és tulajdonképpen nem más, mint az agy szerotoninháztartásának zavara. A biológiai IgNobelt dr. Richard Wassersug (Dalhouise University) nyerte el, aki különféle Costa Rica-i ebihalfajták összehasonlító megízleléséről (tehát a tudós ízlelte meg az ebihalakat) közölt tudományos publikációt - nota bene: anno 1971-ben, azóta az űrbéli élet lehetőségeit kutatja, és a NASA tanácsadója.

Az irodalmi IgNobelt Ellen Greve ausztrál neohippi újmédia-filozófus vihette volna haza, aki Fényből élni című könyvében arról értekezik, hogy bár néhány ember valóban eszik ételeket is, erre tulajdonképpen semmi szükség, mert a levegő minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A közgazdasági IgNobelt a koreai Sun Myung Moon tiszteletesnek ítélte a grémium, az indoklás szerint "a tömegházasság-ipar hatékony és állandó növekedésének biztosításáért". Moon tiszteletes saját bevallása szerint 1960-ban 36 párt, 1968-ban 430 párt, 1975-ben 1800 párt, 1982-ben 6000 párt, 1992-ben 30 000 párt, 1995-ben 360 000 párt, 1997-ben pedig 36 millió párt adott össze egyszerre.

A számítógép-tudomány terén Chris Niswander azért a szoftverért részesült elismerésben, amely felismeri, ha egy macska végigszalad a számítógép billentyűzetén. "Egészségügyi" IgNobelt kaptak azok a skót tudósok, akik A nyilvános vécék összeomlása Glasgow-ban címmel közöltek értekezést egy orvosi szaklapban. Orvosi IgNobelben részesült az a holland tudóscsoport, amely aktus közben készített mágneses rezonanciafelvételek segítségével tanulmányozta a férfi és női nemi szervet, valamint a női orgazmus titkait.

A béke IgNobelt idén a Brit Királyi Flotta kapta azért az írásos parancsért, mely szerint a hadgyakorlatok során a tengerészek ezentúl nem lőhetnek a fedélzeti ágyúkkal, helyette viszont hangos "bummot" kell kiáltaniuk. A pszichológiai IgNobel nyertesei egy szociálpszichológiai szaklapban bizonygatták, hogy az inkompetens embereknek jóval magasabb az önbizalmuk az átlagnál. Végül a fizikai IgNobelt egy brit és egy holland tudós kapta megosztva "békák és egy szumóbirkózó" lebegtetésére irányuló mágneses kísérleteikért.

Magyar és magyar származású Nobel-díjasok

Lénárd Fülöp - fizika, 1905

Bárány Róbert - orvosi, 1914

Zsigmondy Richárd - kémia, 1925

Szent-Györgyi Albert - orvosi, 1937

Hevesy György - kémia, 1943

Békésy György - orvosi, 1961

Wigner Jenő - fizika, 1963

Gábor Dénes - fizika, 1971

Polanyi, John C. - kémia, 1986

Oláh György - kémia, 1994

Harsányi János - közgazdasági, 1994

szerző
- bodoky -
publikálva
2000/42. (10. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...