Rendőrmúzeum: Van, akit kitömnek

szerző
Winkler Róbert
publikálva
1996/37. (09. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A legérdekesebb para- és teljesen military kiállításokat amatőrök hozzák össze. Kiderült ez már a Hadtörténeti Múzeumban is, a törökbálinti ember második világháborús USA-kollekciójánál. Most egy falusi állatorvos és barátja, a rendőrkapitány léptek akcióba.

A legérdekesebb para- és teljesen military kiállításokat amatőrök hozzák össze. Kiderült ez már a Hadtörténeti Múzeumban is, a törökbálinti ember második világháborús USA-kollekciójánál. Most egy falusi állatorvos és barátja, a rendőrkapitány léptek akcióba.

Tarnaméra, Almássy-kastély

Nyitva tartás: naponta 10-18 óráig.

Szünnap: hétfő.

Megközelíthető Budapest felől az M3-ason, aztán Gyöngyösnél jobbra, összesen 100 km.

Belépődíj egyelőre nincs, tervezett összeg: 200 Ft.

Dózsa György alabárdja vagyok én

Dr. Gulyás István, a közeli Erk falu állatorvosa mindent gyűjt. A környező falvak népe tudja, ha szántásnál kifordul a földből valami érdekesség, akár egy disznó-újraélesztés is szóba kerülhet. Ezért többek között olyan honfoglalás kori cuccai vannak a vitrinben, amik még a Nemzeti Múzeum nagy kiállításán is sokat lendítenének. 1991-ben a doktor barátjával, a hevesi rendőrkapitánnyal, dr. Francsics Ottóval rendezett egy "Csendőrségi-rendőrségi bűnmegelőzési kiállítást". A tarnamérai múzeumot valós szükséglet hívta életre: az anyag nem fért már el a kapitányság aulájában. A tarnamérai kastélyt 60 millióért felújították, de a Műemlékvédelmi Felügyelőség sem a kastélyszállóvá, sem az iskolává alakításhoz nem járult hozzá. Ráadásul valószínűsíthető, hogy a doktorné a csütörtöki csülkös bablevest már csak azzal a feltétellel hajlandó abszolválni, hogy a doktor elvisz hazulról legalább tíz szkíta lándzsát és Dózsa György-alabárdot.

Ennek megfelelően a kiállítás kelta, szkíta és tatárjárás kori magyar fegyverekkel kezdődik, bár Gulyás doktor nem említi a csülkös bablevest: "Minden korban voltak biztonsági erők."

Az 1848-as rendőrbuzogány

a letartóztatás jelképéül szolgált: ha megérintették vele a gyanúsítottat, attól kezdve letartóztatottnak minősült. A mindenféle forgó- és egyéb pisztolyok 1898-tól datálódnak. Van naiv népi festmény az 1870-es évekből (Betyárlegény vasra verve) meg egy 1943-as csendőrportré.

A csendőrrelikviák gyűjtése azért nagy bravúr, mert a felszabadulás után a csendőr majdnem olyan üldözött műfaj volt, mint a 80 holdas értelmiségi polgárcsalád - szinte mindent elégettek. Az ember azt hinné, csak a csendőrpofon maradt fenn. Van eredeti fali csendőróra, MKCS (M. Kir. Csendőrség) felirattal, úgy néz ki, mintha kakukkos lenne, délben kiugrik belőle egy nagy mahomet darutollas vadállat, és ad tizenkét hatalmas pofont; de nem kakukkos mégsem. Van csendőrláda és pandúrláda. 1861-ben szűntek meg a pandúrok, utána vált a rendőrség városi, a csendőrség falusi rendfenntartó erővé. A két bútordarab közti egyetlen különbség a csapolás: a pandúroké az ősi háromszöges módon készült, de erre igazából, azt hiszem, csak asztalosok izgulnak fel. A jászszentandrási Tóth M. István csendőr lelkes fotós volt, 1931-ben még olyan trükkfelvételt is készített, amelyen saját magát fogja el betyárnak öltözve. Koncz Gábor próbababa-változata is látható a Bors-sorozatból mint csendőr, mellette egy kis jászsági riszájklinggal: átfestett és átgombozott téli csendőrköpeny.

A szinte lehetetlen,

már-már morbid

relikviák a karácsonyi csendőrüdvözlettel indulnak: nemzetiszínű szalaggal átkötött kakastoll bokréta borítékban, mellette a kártya: "Boldog Karácsonyi Ünnepeket kíván Rózsa Jenő magyar királyi gyalogcsendőr". Korabeli szabadkézi színes ceruzarajz 1943. IX. 24-ről, a feltámadási körmenet csendőri biztosításáról. A korabeli Zsaru Magazin, a Csendőrségi Lapok, címlapon vitéz Faragho Gáborral, aki egyszer elment az oroszokhoz, hogy Horthy nevében kiugrásügyi tárgyalásokat folytasson. Gallér mögött hordható jelvény DETEKTÍV, M. Kir. Rendőrség felirattal, kérem, feltűnés nélkül kövessen. Komplett század eleji rendőrőrszoba, kézi kapcsolású telefonközponttal (az asztal a Markó vizsgálati osztályáról van). Tájékoztató rajzos tabló csendőröknek, hogyan kell a személyleírást értelmezni, például milyen egy kerek áll. A csendőriskolai szépírás-feladatlap bonyolult közmondásai és a nem minden tanulság nélkül való csendőrvizsga-kérdések percekig tartó orgazmust okozhatnak az ilyesmire fogékonyaknál. Svejk-rajongók megtekinthetik a magyar rendfenntartóknál is rendszeresített 1895 mintájú "Na, miért hívják a..." Mannlicher puskát - lőfegyverek amúgy is bőséges számban láthatók.

A mai huszonévesekben

érthető nosztalgiát ébreszt a Kádár-korszaki rendőregyenruha - az első rendőrpofon nemigen mérhető össze más élménnyel. Szinte kivétel nélkül igen marcona tekintetűek a Rendőr Tiszthelyettesképző Iskola 1950-ben végzett hallgatói a tablón, az élményt csak úgy bírjuk kompenzálni, ha elolvassuk a csendőrindulót.

A modern szekcióban a közeli országok rendőregyenruháin kívül láthatunk Srí Lanka-i közeget, magyar ENSZ-missziós rendőregyenruhát, U. S. Border Patrolt, izlandi és izraeli rendőrt, Monroe County Sheriffet és még ménkű sok egyebet, aki nem látja, úgyse hiszi el. A miheztartás végett van japán rendőr őrszoba bontásából származó helyi rendőrjelkép: sugaras nap, ami a magyar piros-fehér-zöld mérleg ottani változata.

A végjátékban Hollósi Frigyes,

a népszerű Kisváros sorozat őrnagyaként, kitömve, mellette úgyszintén preparálva Tuskó rendőrkutya, a jászsági Kántor, aki vagy nagyon csúnya volt, vagy a kitömő haragudott rá. Akinek mindez nem elég, kettő darab rendőrbicikli (Wanderer), megkímélt állapotban, karbidlámpával (!), sebességváltóval (!!).

A felsorolás messze áll a teljességtől, akár egy órát is el lehet bogarászni odabent. A kiállítás gyerekek számára is élvezhető (Tuskó kutya megasztár), a vidék szép, út közben lehet hallgatni Máté Pétert a gyöngyösi Saturnus Rádió (FM 88,9) Szívküldi műsorában, miközben üveghangon előz a vajda világoskék Ladája. Soha rosszabb kirándulást.

Winkler Róbert

szerző
Winkler Róbert
publikálva
1996/37. (09. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...