Százszázalékos monopólium (Audrie Krause internet-aktivista)

szerző
Hadzsi Imre
publikálva
1998/32. (08. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A kaliforniai Audrie Krause sikeres partizánmúltra tekinthet vissza: részt vett a Clinton-adminisztráció Clipper Chip néven közismertté vált, a titkosított kommunikáció lehallgatására vonatkozó elképzelésének megbuktatását célzó kampányban (lásd: Big Brother Négyárbocosa, MaNcs, 1996. február 1.), jelenleg pedig a NetAction (http://www.netaction.org) villamosított polgárjogi és fogyasztóvédő csoport vezetőjeként a kiberszféra hozzáférhetőségén ügyködik, és élesen kritizálja a Microsoft globális stratégiáját.

A kaliforniai Audrie Krause sikeres partizánmúltra tekinthet vissza: részt vett a Clinton-adminisztráció Clipper Chip néven közismertté vált, a titkosított kommunikáció lehallgatására vonatkozó elképzelésének megbuktatását célzó kampányban (lásd: Big Brother Négyárbocosa, MaNcs, 1996. február 1.), jelenleg pedig a NetAction (http://www.netaction.org) villamosított polgárjogi és fogyasztóvédő csoport vezetőjeként a kiberszféra hozzáférhetőségén ügyködik, és élesen kritizálja a Microsoft globális stratégiáját.

Magyar Narancs: A NetAction 1996-ban alakult meg nonprofit szervezetként azzal a céllal, hogy tájékoztassa a közvéleményt, a politikusokat és a médiát az információtechnológiával összefüggő társadalmi és politikai kérdésekről. Azóta is kiemelt témája a Microsoft. Mi a probléma Bill Gatesszel és a Microsoft terjeszkedésével? Nem egyszerűen a szabadverseny érvényesüléséről van szó?

Audrie Krause: Ami a Microsoft tevékenységét illeti, itt nem egyszerűen a szabadverseny megnyilvánulásáról van szó. A Microsoft olyan taktikát alkalmaz, amely az amerikai trösztellenes törvények szerint illegális. A számítógépgyártókat olyan Windows-licencszerződések aláírására kényszeríti, hogy azok a Windows operációs rendszeren kívül más választási lehetőséget nem kínálhatnak a vásárlóiknak. Gyakorlatilag dömpingár alatt, azaz ingyen kínálja Internet Explorer böngészőprogramját, azzal a céllal, hogy a konkurenciát kiszorítsa a piacról. A végeredmény egy olyan monopólium, amely semmilyen választási lehetőséget nem hagy a fogyasztóknak. Az amerikai trösztellenes törvények azért születtek, hogy az ilyen helyzetek kialakulását meg lehessen előzni.

MN: A Microsoft előszeretettel hangoztatja, hogy az információtechnológiai iparágon belüli jó pozícióját a fogyasztók választásának köszönheti, s ez világszerte több mint 90 százalékos piaci részesedéshez vezetett az asztali számítógépek operációs rendszerei terén, és majdnem ilyen erős részesedéshez a fontosabb alkalmazások terén. A Microsoft azt mondja, hogy vannak más szoftverek is, például ott van az OS/2 (az IBM operációs rendszere), a Corel Office (irodai alkalmazások), a Novell (hálózati operációs rendszer) és a Netscape (internetes böngészőprogram), tehát nincs szükség trösztellenes eljárásra.

AK: Készítettünk egy jelentést az operációs rendszerek terén tapasztalható választási lehetőségekről. Megnéztük a Szilíciumvölgy összes számítástechnikai kiskereskedését, azaz minden olyan helyet, ahol a fogyasztók számítógépet vehetnek. Csak Windows operációs rendszerrel rendelkező PC-ket találtunk, semmi más nincs a piacon. A fogyasztók szempontjából a Microsoft monopóliuma százszázalékos.

MN: A Microsoft azzal is érvel, hogy az operációs rendszerek és az alkalmazások egységesülő piacának a fogyasztó a nyertese, hiszen jobb terméket kap. Ez sem igaz?

AK: Nem szükségszerűen. A Microsoftot gyakran vádolják azzal, hogy lényeges kódinformációkat tart vissza, így a nem a Microsoft által fejlesztett alkalmazások kevésbé kompatíbilisek a Windowszal. Ezáltal úgy tűnik, mintha a termék rosszabb minőségű lenne, noha ez egyáltalán nem biztos. Természetesen vannak olyan fogyasztók, akik operációs rendszert és alkalmazásokat egyaránt tartalmazó csomagot szeretnének venni. A gond az, hogy a Microsoft azt szeretné, ha csak egy csomagot lehetne választani. Mi ezzel szemben úgy véljük, hogy a fogyasztónak igenis kell legyen választási lehetősége. És ebben benne van az is, hogy csomagok között lehet választani, illetve a fogyasztó választhat magának külön operációs rendszert és alkalmazásokat is, és ezeket igénye szerint kombinálhatja.

MN: Mi történik, ha a Microsoft meg tudja valósítani a globális monopóliumot?

AK: Ha sikerül a dolog, akkor a fogyasztóknak nem lesz választásuk, és el fogjuk veszíteni az információtechnológiában rejlő innovációs lehetőségekből fakadó előnyöket. A Microsoft egyébként sem nagyon hozott létre semmi újat. Ez a cég felvásárolja azt, amit mások kifejlesztettek, és igen sikeresen piacra dobja. A Microsoft - amennyiben keresztülviszi elképzeléseit - globális szinten ellenőrizheti majd az elektronikus pénzügyi műveletek rendszerét. A pénzügyi műveletek manapság már többnyire elektronikus formában zajlanak, a bankoknak, illetve más pénzügyi intézményeknek egységes rendszerre van szükségük, hogy az adatokat a megfelelő formában továbbítani tudják. A Microsoft azt akarja, hogy ő dönthessen, melyek azok a szoftverek, amelyeket a bankok, illetve más intézmények használhatnak. Függetlenül attól a nyilvánvaló veszélytől, hogy egy cég kezébe ennyi hatalom kerül, azért is veszélyes, ha megengedjük hogy egy cég ellenőrizze a globalizálódó gazdaság kulcsfontosságú területeit, mert amennyiben problémák adódnak a cég körül, akkor a gazdaságnak egy szegmense sem lesz biztonságban.

MN: Hogyan lehet megakadályozni azt, hogy egy Microsoft típusú óriás képessé váljon az információtechnológiai piac totális ellenőrzésére?

AK: Szerintünk szükség van a trösztellenes eljárásra, és ennek jóval tovább kellene lépnie a jelenlegi gyenge próbálkozásokon. Az első, Microsofttal kapcsolatos jelentésünkben számos javaslatot tettünk, ezek között volt a Microsoft operációs rendszerrel, illetve az alkalmazásokkal foglalkozó részlegének különválasztása. Lehetséges, hogy az internet üzletágat is le kellene választani.

MN: Ha sikerül keresztülvinni valamilyen kormányzati szabályozást, és megtörik vagy csökken a Microsoft monopóliuma, még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a Microsoft elköltözik az Egyesült Államokból, és olyan országba teszi át székhelyét, ahol kevésbé szigorúak a trösztellenes eljárások.

AK: Ez a lehetőség persze mindig fennáll, azonban ha a Microsoft elköltözik az Egyesült Államokból, az azt jelenti, hogy termékei az USA piacán importtá válnak, amire számos kereskedelmi és vámtörvény vonatkozik. Ez talán több problémát okozna a Microsoftnak, mint amennyit megoldana. Így feltehetően maradni fog.

Hadzsi Imre

szerző
Hadzsi Imre
publikálva
1998/32. (08. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...