Távkapcsoló nélkül

szerző
- kerényi -
publikálva
1999/11. (03. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A tévézés káros, fõleg, ha olyanok ûzik, akik képtelenek mértéket tartani, órákon át bámulják a bármit. Mi ilyenek voltunk, fõleg a kereskedelmi csatornák beindulása szedálta le a családot. Rendes hipokritaként persze állandóan a tévézés káros hatásairól szónokoltunk, gyerekeink komolyan hallgatták, hogy a reklámozók bábjaivá váltak, hogy fantáziájuk beszûkült, hogy agresszívek, mint egy yuppie - ecseteltük nekik a rájuk váró jövõt, a kívülrõl irányított, egydimenziós létezés összes ismérvével. Csak akkor mosolyogtak gúnyosan, amikor anyjuk már fél nyolckor ágyba lökdöste õket a Vészhelyzet miatt, vagy ha apjukat reggel a monoszkóp elõtt horkolva találták. Ez így nem lesz jó, néztünk egymásra az asszonnyal a Dáridó egy reklámja alatt, kultúránk morzsái elfogynak, gyerekeinknek meg nem lesz honnan leépülniük.

A tévézés káros, fõleg, ha olyanok ûzik, akik képtelenek mértéket tartani, órákon át bámulják a bármit. Mi ilyenek voltunk, fõleg a kereskedelmi csatornák beindulása szedálta le a családot. Rendes hipokritaként persze állandóan a tévézés káros hatásairól szónokoltunk, gyerekeink komolyan hallgatták, hogy a reklámozók bábjaivá váltak, hogy fantáziájuk beszûkült, hogy agresszívek, mint egy yuppie - ecseteltük nekik a rájuk váró jövõt, a kívülrõl irányított, egydimenziós létezés összes ismérvével. Csak akkor mosolyogtak gúnyosan, amikor anyjuk már fél nyolckor ágyba lökdöste õket a Vészhelyzet miatt, vagy ha apjukat reggel a monoszkóp elõtt horkolva találták. Ez így nem lesz jó, néztünk egymásra az asszonnyal a Dáridó egy reklámja alatt, kultúránk morzsái elfogynak, gyerekeinknek meg nem lesz honnan leépülniük.

Féléves alkudozás és egy végre játékokat is futtató számítógép beszerzése után a Funai nyáron kikerült a telekre. A gyerekek szellemi fejlõdése azóta érezhetõen meglódult (pedig Kohinoor gyémánt mindegyik, száradjon le a kezem, ha elfogult vagyok): a kisebbik egész profin csal már a pókerben, a nagyobbik meg, miután épp kifogytak a Delfin könyvei, nemrég a Jung és a tao fülszövegén rágta át magát, igaz, utána napokig csak kóválygott szegény. Ismerõsök azzal riogattak, hogy a gyerekek majd az osztály koravén páriái lesznek, afféle Kuckó királyok, de semmi ilyenrõl nem panaszkodik egyik sem. Bár állandóan a tévé elõtt ültek, osztálytársaikkal ellentétben õk nem nézték az X aktákat meg a többi nyolc utáni kulturált szórakoztatást, és az iskolában nem is a tévé a fõsodor, hanem a gép. Ismerõseink egyébként is fogyatékosok, állandóan tévémûsorokról beszélgetnek.

Büszke, boldog család lett a miénk, fõleg a szülõkrõl sugárzik az önelégültség. Érzelmi, intellektuális fejlõdés kipipálva, mindenoldalúan fejlett személyiségek molyolnak a lakás különbözõ sarkaiban. Azóta a virágokat is locsoljuk. Tocsogunk az öntömjénezés mocsarában, miközben a nagyobbik zombikkal álmodik, egy lendülettel fut végig a Quake bármelyik pályáján (apja véres szemekkel bámulja, egész éjszaka vérengzett maga is), a pumpálós shotgun elõnyeit ecseteli vacsora közben, a kisebbik egy olyan autós játékra van rásztondulva, amiben akkor kapsz pontokat, ha minél több gyalogost tudsz elütni, az anyjuk meg egy mocsárban kardozik órákon át. Én, hiába a mjuzik cent, a Juventusra alszom el, kocsmákban csak a tévével szemben ülök, színes nõi magazinok hevernek a lakásban: a szellemi restség megköveteli a magáét, hiába.

Most internetre gyûjtünk, felírtam magamnak a Béres Alexandra verseny elõtt az öltözõben web-site-ot. Modernnek kell lenni mindenestül.

- kerényi -

szerző
- kerényi -
publikálva
1999/11. (03. 18.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...