Törvényjavaslat a nem dohányzók védelméről: Fizikai lehatárolás

szerző
Legát Tibor
publikálva
1999/5. (02. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"A veszteségek együttesen elérhetik a 11 milliárd forintot." Erre a következtetésre jutott a Deloitte & Touche A nem dohányzók védelméről szóló törvényjavaslat vendéglátóiparra gyakorolt gazdasági hatásának elemzése című, reprezentatív felmérésekkel alátámasztott tanulmányában. A vizsgált törvényjavaslatot a közeljövőben tárgyalja a parlament, de vajon tényleg ekkora buktát okozhat a nem dohányzók védelme, ha a képviselők csont nélkül elfogadják?

"A veszteségek együttesen elérhetik a 11 milliárd forintot." Erre a következtetésre jutott a Deloitte & Touche A nem dohányzók védelméről szóló törvényjavaslat vendéglátóiparra gyakorolt gazdasági hatásának elemzése című, reprezentatív felmérésekkel alátámasztott tanulmányában. A vizsgált törvényjavaslatot a közeljövőben tárgyalja a parlament, de vajon tényleg ekkora buktát okozhat a nem dohányzók védelme, ha a képviselők csont nélkül elfogadják?

A T/296. számú, A nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat alapvetései már 1996-ban, Kökény Mihály minisztersége idején megszülettek, bekerült a parlament elé, de a kormányváltáskor kialakult politikai szokásoknak megfelelően visszavonásra került. Most azonban nem lesz huzavona, az új felállású Egészségügyi Minisztérium 1998 októberében kelt javaslata hamarosan az Országgyűlés elé kerül. Igaz, kényes kérdésről van szó, ugyanis a magyar törvényalkotásban példa nélküli, hogy a dohányzással kapcsolatos fogyasztói szokásokról szó essék, hacsak az 1986-os tűzrendvédelmi törvényt nem vesszük, amiben a cigaretta mint potenciális vöröskakas-forrás jelent meg.

A T/296.-nak természetesen sokkal magasztosabb célkitűzése van, mint a tűzrendvédelem, nevezetesen, hogy "a dohánytermékek fogyasztásának szabályozásával, illetőleg forgalmazásának részleges korlátozásával - a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira tekintettel - védelmet nyújtson". Tiszta sor. Még a legelvetemültebb nikotinista, csikkszedő vagy trafikos sem vonhatja kétségbe e nemes cél létjogosultságát. Egyes vélemények szerint ugyan egyszerűbb lenne a dohányzással kapcsolatos problémákat helyi szabályozással megoldani, de ezen már túl vagyunk, eldöntött tény, hogy törvény kell, "elősegítve ezzel az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét".

Szakaszolási kötelezettség

Lehet, hogy a törvény bevezetését követően javulni fognak a népegészségügyi mutatók, ám ennek árát a vendéglátóipar és az állam fizeti, kamatostul. Legalábbis ez olvasható ki a Deloitte & Touche A nem dohányzók védelméről szóló törvényjavaslat vendéglátóiparra gyakorolt gazdasági hatásának elemzése című tanulmányából, amely szerint a "leglényegesebb gazdasági hatások" egy közepes méretű apokalipszissel lennének egyenlők: az együttes veszteségek elérhetnék a 11 milliárd forintot, mivel az élelmiszertermékek iránti kereslet 5,5 milliárd forinttal csökkenne, az infláció 0,1 százalékkal, a munkanélküliség 2-6 százalékkal növekedne. A vendéglátó-ipari vállalkozások negyvenhét százalékának létét fenyegetné veszély, az államnak pedig 2,5-6,7 milliárd forintot kellene segély vagy más társadalmi költség formájában kicsengetnie. Mindez nem a törvényjavaslat egészéből, hanem csak egy részéből, a közforgalmú helyeken történő dohányzás korlátozásából adódna, ugyanis a javaslat szerint "a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével (...) nem szabad dohányozni közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybe vevők számára nyitva álló, zárt légterű helyiségeiben. (...) A dohányzóhely ugyanabban a helyiségben nem jelölhető ki, kivéve, ha annak légtere a helyiség egyéb részétől elkülöníthető."

Márpedig közforgalmú intézménynek számít például egy étterem, így a vendéglősöknek "zárt légterű", vagyis "valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítményt, eszközt" kellene telepítenie, hogy dohányzó-, illetve nemdohányzó szakaszokat különítsen el. Ha mindezt nem teszi meg, az ügyben illetékes hatóság, a Tisztiorvosi Szolgálat eljárást kezdeményezhet, és "egészségvédelmi bírsággal", minimum 50 ezer, maximum 100 ezer forinttal sújthatja a törvényt nem tisztelőt.

Ahogy tetszik

Dr. Schlammadinger József, az Egészségügyi Minisztérium jogi és közgazdasági főosztályának osztályvezetője szerint vannak félreértések a törvényjavaslattal kapcsolatban. A vendéglátóhelyek dohányzó- és nemdohányzó részeinek elkülönítéséről szólva, a MaNcsnak a következőket mondta: "A hír igaz addig, hogy valóban fizikai elkülönítést kell alkalmazni, ha csak egy adott helyiség áll a vendéglátó-ipari szolgáltatást végző rendelkezésére. De hangsúlyozni szeretném, hogy a törvényjavaslat a fizikai elkülönítés részleteiről szándékosan nem szól. Éppen azért, mert a legegyszerűbb, legprimitívebb módszerekkel is megelégszik, vagyis szó sincs arról, hogy többmilliós beruházásokat várna el a vendéglátósoktól. Ráadásul a törvényjavaslat igen széles körű kivételeket fogalmaz meg: a dohányzóhely-kijelölési kötelezettség nem vonatkozik azokra a vendéglátó-ipari egységekre, amelyek hideg- és melegkonyhai, valamint cukrászati termékeket csak kiegészítő jelleggel hoznak forgalomba. Ez azért fontos, mert a törvényjavaslat a legtöbb kritikát éppen ezeknek, ha úgy tetszik, "kiskocsmáknak" az oldaláról kapta. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a helyek mentesülnek a kötelezettség alól, úgyhogy a tulajdonosoknak elő kell venniük a működési engedélyüket, amiben feketén-fehéren le van írva, mi a vendéglátó-ipari egységük fő profilja. Ha italmérés, akkor nincs szükség elkülönítésre, ha salátabár, akkor igen. A fizikai elkülönítés azonban nem azt jelenti, hogy téglafallal kell kettéosztani a helyiséget, ugyanis léteznek olyan lényegesen olcsóbb, könnyűszerkezetes megoldások, amelyek biztosítják a törvényjavaslatban foglaltakat. Ezeknek a felállításához tudomásom szerint nem kell az építésügyi hatóság engedélye, így például a műemlékek esetében is kivitelezhetők."

A törvényjavaslatban nemcsak a fizikai lehatárolás módjáról, de annak mértékéről sincs szó. Így elvben még az is lehetséges, hogy az étterem tulajdonosa az egyik asztal fölé fóliasátrat tesz, és kinevezi nemdohányzó résznek. A laikus azt is gondolhatná, mindez következetlenség vagy kiskapuzás, ám dr. Schlammadinger szerint szó sincs erről, sokkal inkább azt jelenti, hogy "a törvény rendelkezéseit a vendéglátósok úgy hajtsák végre, ahogy ezt saját forgalmuk igényli, a tulajdonos maga döntheti el, mekkora legyen az elkülönített rész, mivel a vendéglátóipar, a kereskedelem szabadsága ennyit megérdemel".

Azt viszont már nem lehet mondani, hogy "forgalmuk nem igényel nemdohányzó területet" még a kereskedelem és a vendéglátóipar szabadsága nevében sem.

Figyelmes választás

Az idézett Deloitte & Touche-tanulmány megrendelője többek között a Magyar Szállodaszövetség és Magyar Vendéglátók Ipartestülete volt. Mindkét szervezet teljes melldobással támogatja a Figyelmes választás (Courtesy Of Choice) elnevezésű, nagyszabású nemzetközi projektet, ami szerint "a szellőzés az alapvető tényező", vagyis a dohányzó- és nemdohányzó szakaszok elkülönítéséhez nem szükséges a "fizikai lehatárolás". Pálfalvi Márta, a Figyelmes választás magyarországi programvezetője a MaNcsnak elmondta, a dolog úgy működik, hogy a program szakemberei megvizsgálják és értékelik az adott vendéglátóhely szellőzőrendszerét, és ha ez megfelelő, ennek alapján úgy intézik a vendégek ültetését, hogy a levegő a nemdohányzó területek felől áramoljon a dohányzó területek felé, és nem fordítva. A módszer ugyan pofonegyszerűnek tűnik, ám ettől még teljesen működőképes, legalábbis a tapasztalatok ezt bizonyítják (világszerte eddig 5500 vendéglátóhelyet alakítottak át ilyen módon). Magyarországon 1996 óta lehet jelentkezni a teljesen ingyenes programra, eddig 50 vendéglátóhely tulajdonosa "választott figyelmesen".

A jelenlegi törvényjavaslat szerint azonban a szellőzőberendezések csatasorba állítása füstmentes övezetek létrehozására nem elegendő, noha hatékonyságát, költségkímélő voltát senki nem vizsgálta, vagy ha igen, akkor gondosan eltitkolta. Igaz, dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter a kormánynak még két változatban nyújtotta be a nem dohányzók védelméről szóló törvénytervezetet, és a két verzió éppen abban különbözött, hogy amíg az első a légtechnikai elkülönítést is elfogadhatónak tartotta, a második nem. A kormány azonban egyértelműen a szigorúbb változat mellett foglalt állást.

A "fizikai lehatárolás" ugyan drágább, és valószínűleg semmivel sem hatékonyabb, mint a légtechnikai elkülönítés, viszont sokkal látványosabb megoldás. A kormánytól pedig már megszokhattuk, hogy imádja a látványos megoldásokat. Pláne ha polgári védelemről van szó.

Legát Tibor

szerző
Legát Tibor
publikálva
1999/5. (02. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...