Ûrszekerek (Műholdbalhék)

szerző
- bodoky -
publikálva
2000/22. (06. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Két-háromszáz kilométer magasból két-háromezer méterrel tengerszint alá, feltéve, hogy sikerül pontosan célozni, és nem a Times Square-en landol valamelyik tűzgolyó. Egykor milliárdos érték, ma eltakarítandó űrszemét: ez a sors vár a Compton űrlaboratóriumra, az Iridium holdakra, sőt előbb-utóbb a Mir űrállomásra is. A kultikus, ám haszontalan űrtárgyak pályán tartása kockázatos és nagyon sokba kerül, pedig a veterán műholdakért nem kell súlyadót fizetni.

Két-háromszáz kilométer magasból két-háromezer méterrel tengerszint alá, feltéve, hogy sikerül pontosan célozni, és nem a Times Square-en landol valamelyik tűzgolyó. Egykor milliárdos érték, ma eltakarítandó űrszemét: ez a sors vár a Compton űrlaboratóriumra, az Iridium holdakra, sőt előbb-utóbb a Mir űrállomásra is. A kultikus, ám haszontalan űrtárgyak pályán tartása kockázatos és nagyon sokba kerül, pedig a veterán műholdakért nem kell súlyadót fizetni.

Alighogy a több halasztás után felbocsátott Atlantis űrrepülőgép az utolsó pillanatban sikeresen magasabb, biztonságos pályára vontatta a vészesen süllyedő új nemzetközi űrállomás-kezdeményt, a múlt hét végén drámai bejelentést tett a NASA: két héten belül le fogják szedni a Compton űrlaboratóriumot, mert a 17 tonnás, 600 millió dollár értékű műszer egyre kevésbé hagyja magát távirányítani. A CGRO-t (Compton Gamma Ray Observartory) 1991-ben állította pályára szintén az Atlantis, ez volt a legnehezebb rakomány, amit valaha is egy darabban űrsiklóra pakoltak. A Nobel-díjas fizikus és gammasugárzás-guru dr. Arthur Holly Comptonról elnevezett szerkezetben négy különböző, a nagy energiájú sugárzások detektálására hivatott műszer kapott helyet, a mérési eredmények az eltelt kilenc év alatt forradalmasították a kvazárokról, a szupernóvákról és a fekete lyukakról rendelkezésre álló ismereteket.

Egy ekkora darab vas azonban nem ég el a légkörben csak úgy, és mióta a Compton három giroszkópja közül egy felmondta a szolgálatot, a NASA aggódni kezdett a földlakók testi épsége miatt. Két giroszkóppal a szonda még irányítható, de ha csak egy marad, az olyan, mint az orosz rulett - emlékezetes, hogy a Mirt megelőző Szaljut-sorozat utolsó darabja, a 40 tonnás Szaljut-7 1991-ben Chilére zuhant, de szerencsére csak a birkaállományban tett kárt egy gyéren lakott területen. A NASA pontos becslést is közreadott arról, mekkora az esélye, hogy valakinek a fejére esik egy ekkora darab, a hangsebesség tízszeresével száguldó, fehéren izzó csúcstechnika: két giroszkóppal egy a huszonkilencmillióhoz, egy giroszkóppal viszont egy a négymillióhoz az emberhalál valószínűsége - tehát csekélyebb, mint egy átlagos hétvégén a magyar autóutakon. Mivel a CGRO műszerei még kifogástalanul működnek, néhány csillagász mozgalmat indított a június 3-ára kitűzött megsemmisítő manőver ellen: Jim Ryan fizikaprofesszor, a projekt régi motorosa például amerikai szokás szerint a szenátus illetékeseinek zaklatására buzdít az interneten. A felháborodott csillagászok szerint a döntés csak a tavalyi Mars-kudarcok után kínos helyzetbe került PR-osztály pánikreakciójának köszönhető, ráadásul a Comptonra most van igazán szükség, amikor a Nap gammasugárzásának szintje nemsokára 11 éves ciklusának csúcsára ér.

Hasonló ellenállást váltott ki az alig egy éve felbocsátott Iridium holdak leszedésének ötlete is: miután az anyacég gyorsan, végleg és menthetetlenül csődbe ment, a világtörténelem legdrágább tűzijátéka van készülődőben. A tervek szerint a 66 darab, összesen 5,5 milliárd dollár értékű telekommunikációs holdat a légkörbe vezetik. A "Save Our Satellites" nevű civil szervezet ezzel szemben köztulajdonná akarja nyilvánítani a műholdakat, és adományokat gyűjt a hálózat fenntartására - a csillagászoktól nem valószínű, hogy nagyobb összegeket kapnak, mert az alacsony orbitális pályán keringő bázisállomások zaja sokat rontott a földi telepítésű rádióteleszkópok érzékenységén.

Kinek a műhold, kinek az űrállomás: a legnagyobb indulatokat a Mir tervezett megsemmisítése kavarja. A szovjet űripar elaggott primadonnáját évek óta az amerikai állam pénzéből tartják fenn, de a közös űrrepülőgépes-összekapcsolódásos program tavalyelőtt véget ért. A NASA ma már nyíltan sürgeti az oroszokat, hogy szabaduljanak meg a Mirtől, és inkább a nemzetközi űrállomás építésére koncentráljanak, egy nemzetközi befektető csoport azonban ismét mentőövet dobott Bajkonurnak. A MirCorp fejenként 20 millió dollárért űrturistákat fogadna, és filmforgatásra is készülnek a fedélzeten. A cég első körben finanszírozta annak a két orosz kozmonautának az útját, akik június közepéig foltozgatják a lyukakat. Az még nem tudható, hogy a MirCorp meddig és milyen mértékben állja az évi 250 millió dollárra becsült fenntartási költségeket, de a Mir egyelőre fent marad. Ha pedig már végképp nincs tovább, a rajongótábor szerint veszélytelenebb és kifizetődőbb is lenne fent szétszedni, lehozni, és darabokban eladni szuvenír gyanánt, mint a berlini falat.

- bodoky -

szerző
- bodoky -
publikálva
2000/22. (06. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...