Az a sztori megvan, hogy Soros György pénzén képzik ki kémelhárításra a Fidesz vezetőit?

  • narancs.hu
  • 2015. október 19.

Villámnarancs

A szigorúan titkos nemzetbiztonsági jelentés szerint ezt maga Deutsch Tamás mondta el – egy gólyabálon.

Nemrég a Fidesz leleplezte, hogy a bankár származású Soros György nemcsak a Hallgatói Hálózat fiatal aktivistáinak kiképzésében vállalt titkos, de fontos szerepet három évvel ezelőtt, hanem az egész migránsinvázió az ő számlájára írható, hiszen többek között „pénzzel támogatja a szervezett migrációt”, és magyarországi civilekkel is szövetkezik.

Ebből az alkalomból szeretnénk mutatni egy részletet Kőszeg Ferenc 2007-es publicisztikájából, amelyet – nem lehet véletlen! – a köztudomásúan bankárközeli Magyar Narancsban publikált:

Bár a rendszerváltás idején többször elhangzott, hogy volt III/III-asok nem dolgozhatnak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, egyesek már a kezdet kezdetén az NBH-hoz kerültek, és a Fidesz-kormány idején újabbak csatlakoztak hozzájuk. Nemcsak Horváth József, aki a rendszerváltás előtt „balosokra” dolgozott, és akinek a kinevezését Kövér László magabiztosan helyes elhatározásnak minősítette, de Kékesdi L. Gyula is, akinek a „népiek” volt a szakterülete. „1989. november 10-én a Jogtudományi Egyetem gólyabálján Deutsch Tamás, a Fidesz választmányának tagja beszámolt a Soros György által támogatott menedzserképző működéséről, amely Budafokon, a volt Törley-villában folyik. Ezen a képzésen vesznek részt a Fidesz és az SZDSZ aktivistái, s a képzés kétszer hat hónapos stúdiumból áll. Ennek egyik felét Magyarországon, a másik felét Angliában folytatják a hallgatók. Deutsch beszélt arról, hogy a kinti képzés alatt sok mindenre kiképzik a hallgatókat, többek között a belső és külső elhárítással kapcsolatos ismeretekre is. A képzésre azért van szükség, mert államvédelemre, illetve valamilyen ezzel foglalkozó hivatalra minden körülmények között szükség van, de nem biztos, hogy ugyanazokkal az emberekkel kell ezt jövőre csinálni, mint eddig. A Soros Alapítvány támogatásával az SZDSZ és a Fidesz arra készül, hogy bármikor szakképzett embereket tudjanak erre a munkára beállítani.” Ezt az 1989. december 8-án kelt jelentést sok-sok ilyen jelentéshez hasonlóan ugyancsak Kékesdi őrnagy írta alá. De kár, hogy a tartalmából semmi sem valósult meg. Akkor talán ezt a cikket sem kellett volna megírnom.

Kőszeghez hasonlóan kételkedik a híresztelés igazságtartalmában Nóvé Béla történész, aki a Soros Alapítványról írt könyvében idézi fel egy másik változatát ugyanennek a történetnek. Azért hozzuk elő most mindezt, mert megkapó a hasonlóság a Fidesz és az MSZMP agitprop-osztályának módszerei között. Ma is tanulságos, amit Nóvé ír az ellenzéki aktivisták Soros pénzén történő kiképzésének pletykájáról:

Aligha érdemes sok szót vesztegetni e vélhetően a Münnich Ferenc Társaság vagy a hivatásos belügyi dezinformátorok „politikai boszorkánykonyháján” kifőzött koholmányra, mely a rendszerváltás előestéjén a „titkos CIA-összeesküvés” avítt propagandavádját igyekszik felújítani önleleplező igyekezettel. Maga a hír – azaz a hírnek álcázott denunciáló kísérlet – mindenesetre apró, ám jellemző korfestő adalék, hisz egyszerre minősíti szerzőit, címzetteit, sőt – mutatis mutandis – magukat a „hírbehozottakat” is… Miközben ugyanis jól példázza a régi (belügyi, párt-, államigazgatási, sajtó- stb.) apparátus rémhírterjesztő buzgalmát és paranoiás önkivetítéseit, egyúttal megerősíti a tényt, hogy kiváltképp vidéken, a passzív, gyanakvó és elbizonytalanodott „kisemberek” körében nagyon is megvolt a „közönsége” a demokrácia efféle célzatos kriminalizálásának, mely frusztrált és könnyen heccelhető közönség önigazolását azóta is a populista agitátorok bősz lejárató kampányaiban keresi.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.