Az év könyvtáram: Magyar szókincstárban halászó ember

publikálva
1999/1. (01. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ez az év a könyvkiadásban a szótárak éve, megjelentek a klasszikusok: angol-magyar, magyar-angol (az új "Országh"), ugyanez németben (új "Halász"), hamarost itt a francia (új "Eckhardt"). És az igazi szenzáció: a Magyar szókincstár. Az év verseskönyve is tulajdonképpen szó(kincs)tár, Oravecz Imre ötödfélszáz oldalas "töredéke" egy faluregényhez. Az év regénye cím is e könyvé; voltanak persze pompás prózák, ám a szerzők ez évben írták ama nagy regényeket, talán jövőre meg is jelennek. Ha majd Megjött Ézsaiás, Krasznahorkai László már üzent. Tanulmánykötet-kategóriában (nálam) egy további tár az első: Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930-1937, Szabolcsi Miklós tetralógiájának utolsó könyve.

Ez az év a könyvkiadásban a szótárak éve, megjelentek a klasszikusok: angol-magyar, magyar-angol (az új "Országh"), ugyanez németben (új "Halász"), hamarost itt a francia (új "Eckhardt"). És az igazi szenzáció: a Magyar szókincstár. Az év verseskönyve is tulajdonképpen szó(kincs)tár, Oravecz Imre ötödfélszáz oldalas "töredéke" egy faluregényhez. Az év regénye cím is e könyvé; voltanak persze pompás prózák, ám a szerzők ez évben írták ama nagy regényeket, talán jövőre meg is jelennek. Ha majd Megjött Ézsaiás, Krasznahorkai László már üzent. Tanulmánykötet-kategóriában (nálam) egy további tár az első: Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930-1937, Szabolcsi Miklós tetralógiájának utolsó könyve.

1978-ban jelent meg a Magyar szinonimaszótár, kísérte nagy figyelem, nagy csalódás. A Magyar szókincstár bevezetője szemérmesen csak annyit mond, a Magyar szinonimaszótárban a szerzők 12 500 címszó köré 30 000 lexikai egységet csoportosítottak, vesd össze: A Magyar szókincstár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Az igazi nagy dobás azonban nem ez, nem emiatt szókincstár, s nem "sima" szinonimaszótár a könyv: A magyar szótárirodalom mind ez ideig nélkülözött bármiféle ellentétszótárt, most megkapjuk ezt is (címszóként maximum három antonimát, legyen elég), plusz 3800 szólást 760 címszó alá besorolva.

Sok a szám, lapozzunk. Az első szó: abajgat (háborgat, zaklat, piszkál, nyaggat, nyúz, bánt, szekál, szekíroz, molesztál, macerál, vegzál, buzerál). Ellentéte: békén hagy. További, a szótárban önállóan szócikként is szereplő szinonimák: óbégat, nyivákol, vernyákol. És itt, a második szónál abbahagyom (félbehagy, félbeszakít, félbenszakaszt, félbe-szerbe hagy, leáll, megszüntet, leszokik), hogy is mondja a Szólás: leteszem a lantot, bemondom az unalmast, hagyom a fenébe, bedobom a törülközőt, de nem, ellenkezőleg: befejezem, végigcsinálom, folytatom. Utóbbiak, az ellentétes értelmű szavak kis kapitálissal (oszlopfő, nagybetű, tőke, szegőszalag, oromszegő) szedve, ez külön tetszik (kedvemre van, imponál, elbűvöl, smakkol). Miként az egész könyvtest, első ránézésre: kötés bíborban, aranyban, világos tördelés, egyszerű használat (ne ijesszen meg senkit a borító hátoldalán a használati útmutató, például: A címszó vonzata csúcsos zárójelben; kettőspont követi). Csak ugyanitt, alant az ár lehet rémisztő (riasztó, borzasztó, rettentő), bár (mulató, night-club, lokál, italmérés; itt: noha, holott, jóllehet, habár, mindannak dacára) ha figyelembe vesszük, hogy e kincstár munkatársai 28 szótárt dolgoztak (munkálkodtak, melódiáztak, robotoltak, güriztek, kuliztak, igálkodtak, szorgoskodtak, bejsztoltak) fel, (taposták a malmot, hajtották a verklit, nyomták az ipart), s e közreműködőket illő volna fölsorolni a főmunkatárstól a szerkesztőkön át a technikai munkatársakig (lásd belső címlap), nem is sok (dehogynem!) az öt rongy (ezres, róka, rugó, rugedli). Kérjük karácsonyra. A könyvtárból, ki, úgyse adják, kézikönyv, alapmű.

Miért szó(kincs)tár Oravecz Imre Halászóember című, mondjuk, verseskötete? A könyv végén Szómagyarázatokat találunk, megadja nékünk a csanazsák (durva szövésű vászonzsák), a gubics (fenyőtoboz), macok (reszelt nyers krumpliból sütött lepényszerű étel) jelentését, például. Nincsenek benne a Magyar szókincstárban sem (még a fenyőtoboz se, no lám, azért ezt illene említeni). Gyanítom, a klasszikus angol-magyar nagyszótárban sem lelhető, így: metticser (számtantanár), muffolni (elköltözni), kiadni a tájmot (munkából elbocsátani). Van ám Névmutató is, igazi, javaslom az olvasást itt kezdeni, ízelítő. Az Alvégtől az Atlanti-óceánig, Don-kanyar, Gyuri bátyám, Hajdú-Bihar Megyei Napló, Magyarország, Pajtás (újság), Sztálin, rögtön utána Szűz Mária, és persze Szajla, Szajla, Szajla. A lapközlések (ezek szerint munka-) címe is a falunév volt, s az alcím: Verstanulmányok egy regényhez. Tanulságos a változtatás: Szajla az alcím, a műfaji meghatározás pedig: Töredékek egy faluregényhez (1987-1997). Vers, tanulmány, regény? Verstanulmányregény. Falu-, család-, napló-, nevelődési, regény, versciklus, vagy amit akartok. Mindenesetre nagy, regény, nagy versekkel. Maradjunk a szerző meghatározásánál: töredékek - mindegy honnan, miből. Egy életből, halálból, történelemből, egy emberből, vannak még ilyen (nagy) szavak. Vannak még ilyen nagy könyvek. A korábbi kötetek - Héj (1972), Egy földterület növénytakarójának változása (1979), A hopik könyve (1983), 1972. szeptember (1988) - mitológiái után újabb világmagyarázat(ok) (ne)M.(indenki) számára.

Címek betűrendben is, a ciklusok tartalomjegyzéke előtt, lehetett volna így is, mint a szó(kincs)tárban, az ember elindul Abban az esztendőben... és elérkezik Zsóka sógorig. Csak úgy, esetlegesen (hiszen már a betűrend sem esetleges!) tébláboljon az olvasó a szövegben, lapozgatva össze meg vissza a könyvet, mondom, szótár az. A szerző azonban szigorú, ciklusokba rendez, próbálkozik időrenddel, tematikával, a (be)merítés fokozatai: a gyerekkor (Baji-pást), az elődök (Könyörgés az apákhoz), aztán sorban a szomszédok, emberek (Halászóember), az öregek (Az öregek távozása), aztán regény a regényben, a kanadás kaland (Beszélgetések nagyapámmal), és itt a mélypont, ünnepélye, a múlt mélységes mély kútjából megkezdődik a lassú fölmerülés, helyek, helyrajz (Dregoly), események, tárgyak (Az erdő óhajtása), s a végén a kimerülés, jelen idő, az Új-Szajla, az öregség, a halál (Közelítő nap). Könnyű ezt mondani, egy mondatban, de mi az, hogy tárgyak?! Rádió, Harisnya, Anyám kedvenc kapája, Gyúródeszka. Események?! Halottak napja, Lagzi, Tüdővérzés. S ezek még mindig csak verscímek, hol vannak a vasárnapdélutánok... hol vagyok én, ezek már sorok, nem akarok idézni, mert nem tudom abbahagyni. Majd.

A nagy versek a ciklusok végén vannak, cikluscímként kapnak hangsúlyt (Baji-pást, Az erdő óhajtása, Közelítő nap), vagy nem (Az öregek látogatása), mondtam sokat. S ha valakinek kétsége volt ilyen sorok olvastán: láttál megsemmisülni egy kultúrát, / ismeretekre tettél szert, / idegen nyelveket sajátítottál el, / gondolatrendszereket tanulmányoztál... (Ötven után) vagy: Elmegyek, Panni, nem csinálom tovább, én megtettem mindent, / ami tőlem telt, nem rajtam múlt, az én lelkiösmeretem / tiszta, elegem van az örökös veszekedésből, betelt a pohár, / elválnak útjaink, legyen meg a sors akarata... (Nagyapám elhagyja nagyanyámat), vajon prózát, (verses) regénytanulmányt tart-e kezében, az utolsó ciklus lírája meggyőzi: verseskötetet olvas. A könyv végén az örvénylő kör bezárul, kiveti az agyaghasábot a Baji-pástról, újra fölbuk(kan)nak az Örök társak: siroki nagyanyám, Rozi neném, Gábor bácsi, Csabai nene, Árva Pista bácsi, Vahalcsik sógor, s a könyv első versének címszereplője, Buksi, első kutyám.

A Halászóember ül Új-Szajlán a verandán, még nincsen este, / még nem hűl a levegő, / még meleg van, / de már minden hiába, megírja halálát két változatban (kórházban, otthon), gyerekek jönnek,

Én még láttam,

de már nem halászott,

...

általában nem csinált semmit,

csak ült,

és hallgatott,

pipázott,

nézett maga elé,

mintha víz volna a föld,

és halakat látna benne,

mindig elnémultunk,

mikor oda értünk,

még köszönni is elfeledtünk,

mintha nem akartuk volna

/ zavarni,

mintha éreztük volna,

hogy emlékezetében halászik,

fogni szeretne még valamit,

mielőtt elmegy a tó után,

melyet még életében lecsapoltak,

pedig azt se tudtuk,

hogy ő a halászóember,

nekem is apám mondta évekkel / később,

mikor már meghalt,

és a házát is lebontották.

(Halászóember)

Könyv s. k. l´ Man

Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára; főszerkesztő Kiss Gábor; Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998, 929 oldal, 4950 Ft

Oravecz Imre: Halászóember, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1998, 451 oldal, 2500 Ft

publikálva
1999/1. (01. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...