Film: A herefüggesztő mester (Matthew Barney filmjei)

  • - sisso -
  • 1996. szeptember 12.

Zene

Matthew Barney alig harmincas amerikai képzőművész, szobrász, volt futballjátékos, tanult orvostudományokat, és modellkedett, hogy pénzt keressen iszonyú költséges filmjeire.
Matthew Barney alig harmincas amerikai képzőművész, szobrász, volt futballjátékos, tanult orvostudományokat, és modellkedett, hogy pénzt keressen iszonyú költséges filmjeire.
Matthew Barney filmjei

Csupa ellentmondás, valahogy mégis összeáll a végén a kép, mintha túl ügyes illuzionista volna. A Cremaster 4 és Cremaster 1 című videófilmjei bemutatóján halálra káromkodtam magam, ha valaki látványosan nyilvánított tetszést. Aztán, amikor kénytelen voltam csendben, egyedül, idegesítő közeg nélkül végignézni a filmeket, akkor is duzzogva persze, mégis beépült valami vágy a sárgarépa agyamba. Arról a sebészi precizitásról és letisztultságról van szó, ami belőlem még a következő életemben is hiányozni fog, neki meg már az előzőben megvolt. Pont emiatt idegesítő.

A filmjeiből most összeáll eddigi pályája; először a negyedik részt készítette el, aztán az elsőt, és így fog eljutni odáig, hogy egyszer végre meglesz mind az öt, amikor majd azt mondhatja: kész, de ez csak az első korszakom második felvonása volt. Csavarodjon be az, aki nyomon akarja követni munkásságát, ő meg közben szövögeti a precíziós szálakat a pregenitális androgünöktől kezdve a sportszimbólumokon keresztül a számmisztikáig és följebb, a metabolikától a metabukolikus szteroidokig, a nemi szervektől a reprodukciós szisztémáig, halál nyugodtan. A dolgok nála nem bonthatók le vagina és pénisz kényelmes egyszerűségére: itt illik a vágyakat kicsit elfojtani, illik kicsit elgondolkodni a gőg és fennköltség ősi jelentésein; azon, hogy mi az az ellenállás, amitől a lélek tökéletesedik.

Filmjei olyanok, mint a görög szobrok, csak épp nem lehet kézzel végigsimítani rajtuk. Pedig a faun szarvcsonkján meg a bodybuilder lányok rizsporozott testén vagy a vazelinből épített női reprodukciós szisztémán (értsd: petevezeték) örömünnepet ülhetne egy taktilisan beindult látogató. Szóval, minden le van lakatolva, mint Houdini, akinek szülővárosát, Budapestet választotta a New York-i rendező a ki tudja, hanyadik sorszámú Cremaster színhelyéül. A tér a Lánchíd lesz, meg valamelyik fürdő, ami meleg, következésképpen benne a heregolyók is kissé előrébb húzódnak a testből. Megint gondolkodhatunk, kire és miként is vonatkozik ez, közben pedig az illuzionista megint kicsúszik majd a kezünk közül.

- sisso -

A Cremaster 1 és 4 című filmek szeptember 22-ig naponta 10-14 óráig láthatók a Kulturális és Kommunikációs Központban, Bp., Országház u. 9.


Boncoltál már?

- Mondhatjuk, hogy a tereket, amikkel dolgozol, legyen az sziget vagy egy galéria belső tere, transzformálod az emberi testbe?

- Nem nevezném testnek, de végül is helyénvaló kifejezés. Inkább azt találom érdekesnek, hogy a dolgok széles skálán mozoghatnak a mikroszkopikus és az építészeti méretek között. A test számomra túl kevés.

- Érdekesek, szinte megfejthetetlenek a metaforáid. Új filmedben, a Cremaster 4-ben például valami bőrszerű párnázott műanyag réteggel fedtél egy testfelületet.

- Igen, de a bőrnél engem sokkal jobban érdekelnek az izomkötések. Boncoltál már? Az izom filmszerű réteg, ami összeköti a szerveket, és kilyukad, ha sérvet kapsz.

- Otthon vagy az orvostudományokban? A filmjeid címe (cremaster = herefüggesztő izom) erre utal.

- Rövid ideig jártam orvosira. Az általad említett izmoknak az a rendeltetésük, hogy szabályozzák a heregolyók függőleges elhelyezkedését, és általában reagáljanak a hőmérséklet-változásra. Ha kint hideg van, mélyebbre vezetik a heréket a testben, így azok melegen maradnak.

- Ráfoghatnánk a műveidre, hogy a maszkulinitást akarják kritizálni.

- Történeteim a genitáliák szétválását megelőző modelleket mutatnak be, azt az állapotot, amelyben még nem léteztek nemek.

(Interjúrészletek az Artpress és az Artfórum nemzetközi magazinokból.)

Figyelmébe ajánljuk