Könyv: Kosáryné én vagyok! (Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala)

szerző
Balajthy Dénes
publikálva
1997/33. (08. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az idei Könyvhéten immáron könyv alakban is napvilágot látott Parti Nagy Lajos kultuszszagú kisremeke, a Sárbogárdi Jolán: A test angyala című. Sárbogárdi Jolán nem feltétlenül női alteregó, csupán egy jó bőr, melyet a születése óta eltelt nem egészen egy évtized alatt talán a kelleténél kicsit többször rángattak le szülőatyjáról. Vagy ki tudja, ki kiről.

Az idei Könyvhéten immáron könyv alakban is napvilágot látott Parti Nagy Lajos kultuszszagú kisremeke, a Sárbogárdi Jolán: A test angyala című. Sárbogárdi Jolán nem feltétlenül női alteregó, csupán egy jó bőr, melyet a születése óta eltelt nem egészen egy évtized alatt talán a kelleténél kicsit többször rángattak le szülőatyjáról. Vagy ki tudja, ki kiről.

Ha Parti Nagy Lajos nem találta volna ki Sárbogárdi Jolánt, hát léteznie kellene. Nomen est omen: Kosáryné Réz Lola, Tutsek Emma, Sárbogárdi Jolán. Olyan, mint egy sorminta a második bében.

Amikor hét évvel ezelőtt, ugyanígy, mint ez a könyv most, nyár elején megjelent a Jelenkor azóta már bévül is sárguló lapjain A test angyala, valódi csemegének készült, és majdnem az is lett. A lapban csupán az elemista folyóírással szedett cím s Balassa Péter kísérőtanulmánya jelezte, hogy itten kérem tessenek vigyázni, mert a kedves olvasó át tetszik verve lenni. Úgy emlékszem, nem nagyon hördült föl a nagy és kevésbé nagy míveltségű irodalmi nagyérdemű, és talán egy hónap sem telt belé, hogy az Éppen Aktuális Rádiós Irodalmi Magazin szombat délután belesugározta a nyárközepi tunyaságba: Sárbogárdi Jolán nem Sárbogárdi Jolán, Parti Nagy Lajos ellenben Parti Nagy Lajos, költő, író, lapszerkesztő, miegymás, s az ő pennáján foganta a szakmai ártalom S. J.-t. Evvel azután vége is lett minden izgalomnak, ha volt egyáltalán.

A leleplezés amúgy nem tett rosszat az utólag a meglehetősen idétlen - noha Parti Nagy oeuvre-jén belül értelmezhető - "habszódia" műfaji megjelölést kapott írásnak, sőt. Valószínűleg ezután több olvasója támadt a jeles műnek, mint eme riportnak előtte. S azután a szerző - értsd P. N. L. - karrierjével egyenes arányban ívelt fölfelé az S. J.-é is. Előbben lett belőle rádiójáték, az akkori Katona József Színház színe-javával, kissé talán túlcsukladozva, túlcsöpögve, Viharként tombolva, túlidézőjelezve, de azért jó néhány igazán oldott s humorteli pillanatával valóban megnevettetve a szerencsés hallgatót, ami nem kis teljesítmény, lévén a szöveg esszenciális baromság, a dilettantizmust kissé talán dühösen kiröhögő paródia, s helyenként fölér egy műveltségi vetélkedővel. Épp ez volt később, ami a színházi előadás örömét - tőlem legalábbis - elvette.

Tehát lett belőle színház, Csákányi Jolánnal a főszerepben. Röhög az egész osztály a Merlinben, csak úgy csapkodja a térdét, jó, ha ki nem rúgja a ház oldalát. De nem a visszafoghatatlan, a tarthatatlan, a kirobbanó röhögés tör elő. Ez nem az a fölszabadító, zsigerre ható humor. Itt minden nüansznyi, minden mondat példamondat, minden szókapcsolat illusztrál, állandó feszültségben tartva a szöveget. S a szöveg uralma egyértelmű a rádiójátékban és az előadásban is. Itt nincs mód röhögni. Aki itt röhög és térdet csapkod, szóval az egész osztály, az itten felel, az jelzi, hogy ő érti, hogy ő tudja, hogy ő belül van. De hát kinek? Meg mit is? Meg hol? Mire ez a hisztéria? Az már igazán Sárbogárdi Jolán érdeme, hogy az előadásnak volt legalább egy olyan jelenete, amely messze túlnőve a szövegen, előcsalta azt az igazi, önfeledt röhögést, amely mind időtartamában, mind izommunkájában markánsan különbözik a megfelelési vágyból a ráismerés örömében előböffenő, teli torkú vidámságtól.

És most íme, itt a könyv, ez a kemény fedelű, fehér borítós, melyen a minden írást uraló szigorú fekete betűkkel szedett Parti Nagy Lajos agyonnyomja a pirosból gondosan kalligrafált Sárbogárdi Jolánt és vele együtt A test angyalát. Ez lenne a kiteljesedés? Mi tagadás, szívemnek legkedvesebb mindig is az az első, a Sárbogárdi Jolán jegyezte változat marad.

Volt egyszer, valamikor a nyolcvanas évek közepén egy Csokonai Lili, akiről ugyan szintén megtudtuk, hogy nem Csokonai Lili, de legalább a játék komolyan volt véve. A játékszabályok pontos betartásával megjelent egy könyv, a copyright sorban Cs. L.-lel. Aztán aki olvasta - akkoriban biztosan többen, mint pár évvel később mostani hősünket -, az már gyanakodhatott, aztán persze eljött a nagy leleplezés ideje is. Mostanság - életműkiadás, film, húsvéti nyuszi - már Cs. L. is E. P. Aztán amikor elkészült a legutóbbi idők jeles átverése, Siklósi Szilveszter és Szekér András Az igazi Maója, a leleplezés már csak a film végéig váratott magára.

Tisztelt alkotó urak, hölgyek, alteregók! Könyörgöm, tessenek egy kicsit nem ismerni a tréfát a humorban! (Ígérem, mostantól békén hagyom Karinthyt.) Tessenek engemet egy icipicit komolyan venni, és megpróbálni úgy átverni, hogy attól kóduljak!

Milyen szép is lett volna, ha A test angyala filmváltozatának - mert hiszen már csak ez van hátra meg a képregény - elkészülte után Parti Nagy simára borotválja arcát, beveszi magát egy diszkrét szépségszalonba, s míg a haját ondolálják, egy ügyes kezű kozmetikus(lány) leheletfinoman az arcára teszi Sárbogárdi Jolán make upját, és amikor smink, frizura rendben, bordópiros dzsörzékosztümbe bújik, fejére avítt fekete kiskalapot tesz, s lábán kicsámpázott sarkú szandállal, kezében ótvaros ridiküllel bebotladozik a televízió - tévéfilmváltozat! - megfelelő osztályára - a jogdíjért.

Mielőtt megelőzné az igazi Sárbogárdi Jolán.

Balajthy Dénes

Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997, 91 oldal, 640 Ft

szerző
Balajthy Dénes
publikálva
1997/33. (08. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...